A nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosításairól és kiegészítéseiről folytatott konzultációs szakasz lezárása után a Munkaügyi, Foglalkoztatási, Veterán- és Szociálisügyi Minisztérium a Telegraf Biznis számára összegezte a beérkezett javaslatokat.

Az illetékesek hangsúlyozzák, hogy jelenleg csupán a tervezet kidolgozásának alapelveiről van szó, míg a végleges dokumentum nyilvános vitájára később kerül sor, a kormányzati eljárásokkal összhangban.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

A szerződéses katonák azonos feltételeket kapnak a tisztekkel

Az egyik legjelentősebb változás a hivatásos szerződéses katonák öregségi nyugdíjának feltételeit érinti. A módosítás célja az összhang megteremtése a Szerb Hadseregről szóló törvénnyel, ezért azt javasolják, hogy ezek a biztosítottak ugyanazon feltételek mellett szerezhessenek nyugdíjjogosultságot, mint az altisztek és az ezredesi rangig terjedő tisztek.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy a szerződéses katonák akkor mehetnek nyugdíjba, ha legalább 40 év szolgálati idővel és minimum 53 éves életkorral rendelkeznek. A Szerb Hadseregről szóló törvény már most is előírja, hogy munkaviszonyuk automatikusan megszűnik ezen feltételek teljesülésével, így a mostani módosítás a rendszer egységesítését szolgálja.

Kedvezmények az áfarendszerben működő mezőgazdasági termelőknek

A családi mezőgazdasági gazdaságok azon vezetői számára, akik jövedelemadó- vagy áfafizetők, a javasolt módosítások jelentős könnyítést hoznak. Ezek a személyek, akiket a törvény önálló tevékenységet végző biztosítottként kezel, a jövőben úgy is jogosultak lehetnek öregségi vagy előrehozott öregségi nyugdíjra, hogy közben nem kell megszüntetniük biztosítási jogviszonyukat.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mezőgazdasági vállalkozóknak többé nem kell megszüntetniük tevékenységüket ahhoz, hogy nyugdíjat kapjanak, ami jelentős előrelépés a jelenlegi szabályozáshoz képest.

Munkavégzés nyugdíj után és a „más személy segítsége és ápolása”

Azok esetében, akik nyugdíjazás után tovább dolgoznak, a nyugdíj összegének újramegállapítására vonatkozó feltételek nem változnak, ugyanakkor a szabályokat pontosítják az egyszerűbb alkalmazás érdekében. A nyugdíjasnak továbbra is legalább egy évnyi új szolgálati időt kell szereznie a nyugdíjazás után, és ennek a biztosítási jogviszonynak meg kell szűnnie.

Az új rendelkezések egyértelművé teszik, hogy az eljárás kizárólag a jogosult kérelmére indul, és az új nyugdíjösszeg a kérelem benyújtását követő hónap első napjától jár.

Pontosítják továbbá a más személy segítségére és ápolására járó támogatás jogállását is. Az illetékesek hangsúlyozzák, hogy ezek kizárólag jogtechnikai módosítások, amelyek a törvények összehangolását szolgálják, ezért a jogosultsági feltételek nem változnak.

Külön szolgálati idő az anyák számára

A gyermekvállalás alapján járó külön szolgálati idő kérdése, amely jelentős figyelmet kapott, nem része a mostani módosításoknak, mivel azt a jelenlegi törvény már szabályozza.

Megerősítették, hogy a három vagy több gyermeket nevelő anyák továbbra is jogosultak két év külön szolgálati időre, függetlenül attól, hogy mikor születtek gyermekeik. Ugyanakkor az egy gyermeket nevelő anyák esetében járó hat hónapos, illetve a kétgyermekes anyák esetében járó egyéves szolgálati idő alkalmazását továbbra is elhalasztják, és annak kezdő időpontja 2032. január 1-je marad.

Az illetékesek hangsúlyozzák, hogy ez a szolgálati idő nem befolyásolja a nyugdíjjogosultság megszerzésének feltételeit, hanem ösztönző intézkedésként szolgál, amely növeli a nyugdíj összegét a számítás során.

A költségvetési stabilitás változatlan marad

A tervezett módosítások nem igényelnek további költségvetési forrásokat. Mivel nem a rendszer alapvető átalakításáról, hanem más jogszabályokkal és az Európai Unió jogával való összehangolásról van szó, a javasolt megoldások nem befolyásolják a fiskális előrejelzéseket, és nem terhelik meg Szerbia költségvetési kiadásait.

Fotó: 021.rs