Azok a sportcipők, amelyek tavasszal 8000 dinárba kerültek, a szezonális leárazás kezdete előtt néhány nappal 11 000 dinárra drágulnak, majd a „nagy leárazás” során 30 százalékos kedvezménnyel hirdetik őket, és 7700 dinárért árulják. A vásárló úgy érzi, hatalmas megtakarítást ért el, noha a terméket gyakorlatilag szinte ugyanazon az áron fizette meg, mint az akció előtt.
Az ilyen helyzetek vezettek oda, hogy a fogyasztók egyre kevésbé bíznak a „szenzációs kedvezményekről” szóló reklámokban és a polgároknak évek óta az a benyomásuk, hogy a nagy szezonális leárazások gyakran inkább marketingcélokat szolgálnak, mint valódi megtakarítást. Sok fogyasztó észrevette, hogy bizonyos termékek ára közvetlenül a Black Friday, az újévi akciók vagy más nagy leárazások előtt először megemelkedik, hogy aztán „drámaian” csökkentettként hirdessék őket.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Így a vásárlók gyakran bizonytalanok maradtak abban, hogy valóban olcsóbban vásárolnak-e, vagy a kedvezmények csupán a leárazások előtti mesterséges áremelés által keltett látszatot jelentik.
A fogyasztók egyre gyakoribb panaszai és az évek óta bizalmatlanságot keltő gyakorlat miatt módosították a fogyasztóvédelemről és kereskedelemről szóló szabályozásokat is, olvasható a Politika portálján. A kereskedelmi törvény módosítása – amelyet az európai irányelvekhez igazítottak – pontosabb szabályokat vezet be az akciók hirdetésére, és egyértelműbben meghatározza, hogyan tüntethetik fel a kereskedők a korábbi és az akciós árakat. Az újdonságok leginkább a kedvezményes értékesítést szabályozó részt érintik. Bár a jelenlegi előírások is előírják, hogy a kereskedőnek világosan fel kell tüntetnie a korábbi és az akciós árat, a gyakorlatban eltérően értelmezték, hogy mit jelent valójában a „korábbi ár”.
Éppen ezért az új törvény pontosabban meghatározza, hogy ez az az ár, amelyen a kereskedő a terméket a leárazás kezdete előtti 30 napban a legalacsonyabb összegért kínálta, kivéve a könnyen romló árukat és a rövid lejáratú termékeket.
Az ilyen megoldás célja, hogy megakadályozza az árak mesterséges emelését közvetlenül az akciók előtt, és lehetővé tegye a fogyasztók számára a valós kedvezmények világosabb és átláthatóbb megismerését. A gyakorlat ugyanis azt mutatta, hogy a vásárlókat gyakran félrevezették a leárazások reklámozásakor, mert egyes kereskedők olyan referenciaárakat alkalmaztak, amelyek nem tükrözték a termék valódi piaci árát.
Ezzel egy időben nőtt a fogyasztói bejelentéseknek a száma is, amelyek a helytelen árkiírásokra és kedvezményszámításokra vonatkoztak. Az ilyen gyakorlatok nemcsak a fogyasztói bizalmat rombolták, hanem tisztességtelen versenyt is teremtettek a piacon. Ezért a jövőben az akciók meghirdetésekor „korábbi árként” kötelező lesz feltüntetni azt a legalacsonyabb árat, amelyet a kereskedő az akció kezdete előtti 30 napban alkalmazott.
A „hamis kedvezményekkel” való manipuláció nemcsak Szerbiában jelentett problémát, hanem gyakorlatilag egész Európában, ezért az Európai Unió az utóbbi években szigorította az akciók reklámozására vonatkozó szabályokat.
Fotó:
