Magyarország vallási és közéleti helyzetét jól ismerő belgrádi metropolita érsek, Német László szerint hallgatásával az egyház elmulasztotta érvényesíteni prófétai szerepét a társadalomban. Úgy véli, ezért szembenézésre, önkritikára, megtérésre és megújulásra van szükség. A korábban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkáraként dolgozó bíboros a szemlelek.net-en megjelent írásában délvidéki püspökként szerzett tapasztalatai alapján bírálta, hogy a határon túli egyházi támogatások jelentős része szerinte politikai csatornákon keresztül vált hozzáférhetővé.
A bíboros szerint problematikus, hogy egyes egyházi szereplők, akik sok esetben a rendszer kedvezményezettjei voltak, ma úgy beszélnek az elmúlt 16 évről, mintha nem történtek volna olyan társadalmi és politikai folyamatok, amelyek világos egyházi állásfoglalást igényeltek volna, nem születtek kellően határozott megszólalások a társadalmi igazságtalanságokról, a közbeszéd eldurvulásáról, a gyűlöletkeltésről, a korrupcióról vagy bizonyos csoportok rendszerszintű megbélyegzéséről.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A bíboros úgy látja, a magyar egyház bizonyos részei túl közel kerültek a politikai hatalomhoz, miközben eltávolodtak a katolikus világegyház által képviselt szinodális szemlélettől.
A bíboros arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt 16 évben számos pozitív fejlemény is történt az állam és egyház kapcsolatában, elismerően szólt az egyházi iskolák, szociális intézmények támogatásáról, a vallásszabadság helyzetéről és a templomfelújításokról is, ugyanakkor hangsúlyozta egy új állam–egyház kapcsolat szükségességét: olyan együttműködést tart kívánatosnak, amelyben az állam nem vár politikai lojalitást az egyházaktól, az egyházak pedig nem politikai befolyást keresnek, hanem megőrzik prófétai szabadságukat és társadalmi lelkiismeretként működnek.
A 2026 utáni időszakot a bíboros egyfajta kegyelmi pillanatnak nevezi, amely lehetőséget adhat az egyházi önvizsgálatra és megújulásra.
„Remélem, hogy Magyarországon és a határon túli egyházmegyékben a következő időszakban olyan bizalmi légkör és párbeszéd alakul ki az állam és az egyházak között, amelyben mindkét fél tudatosan kerüli a kölcsönös függőséget, az állam nem vár «ellenszolgáltatásként» politikai lojalitást az egyházaktól, az egyházak pedig nem az aktuális hatalomtól remélik küldetésük beteljesítését, hanem szabadon, az evangélium fényében szolgálják az embereket, mert Jézus Krisztustól is ezt látták. Így válhat az állam-egyház-kapcsolat Magyarországon valódi partnerséggé, amely a társadalom békéjét, a családok megerősödését, a leginkább rászorulók és a kirekesztettek védelmét szolgálja, anélkül, hogy bármelyik fél alárendeltségével vagy kiszolgáltatottságával járna” – írja Német László.
