A Szerbiának szánt Európai Unió Növekedési Tervéből összesen több mint másfél milliárd eurót irányoztak elő a 2024 és 2027 közötti időszakra, de ehhez az ígért reformokat végre is kellene hajtani.
Szerbia ebből a pénzből eddig mindössze 167,59 millió eurót kapott, amelyből 111 millió euró előfinanszírozás volt. Ezt az összeget az ország azután kapta meg az Uniótól, hogy benyújtotta reformprogramját, és kötelezettséget vállalt a szükséges lépések végrehajtására.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ha már a reformprogramról és a vállalt lépésekről beszélünk: ez egy olyan dokumentum, amelyet maga Szerbia készített el, és amelyben meghatározta, milyen reformokat kíván végrehajtani. Összesen 98 vállalásról van szó, írja az N1.
Szerbia eddig mindössze három lépést teljesített, miközben a menetrend szerint jelenleg már 37 lépést kellett volna végrehajtania, és további 10 teljesítése előtt kellett volna állnia.
2024 és 2027 között Szerbia csak az előfinanszírozást és az első részlet felét kapta meg, mivel a hét kezdeti vállalásból csupán hármat teljesített.
Mik ezek a lépések, és mire vonatkoznak?
A 98 vállalás négy területre oszlik: üzleti környezet és a magánszektor fejlesztése (26 lépés) keretében Szerbia vállalta a közbeszerzések javítását, az állami vállalatok működésének hatékonyabbá tételét, a kis- és középvállalkozások támogatását, a beruházások ösztönzését. A zöld és digitális átállás (39 lépés) keretében tervben van az energiaszektor reformja (a orosz gáztól való függőség csökkentése), az energiahatékonyság, az 5G-hálózat bevezetése és a közigazgatás digitalizációja. A humán tőke (12 lépés) területén vállalta az állam az oktatás összehangolását a munkaerőpiac igényeivel, a készségfejlesztést és a fiatalok támogatását. A jogállamiság 21 lépést foglal magába, mely az igazságügy megreformálását, a korrupció elleni küzdelmet, a demokratikus intézmények megerősítését (beleértve a választási törvényeket) és a médiaszabadságot foglalja magába.
Kihez kerül a pénz?
A támogatásokat nem közvetlenül az állampolgárok kapják, hanem két fő csatornán keresztül jutnak az országba. A források mintegy 25–50 százaléka – kizárólag hitel formájában – közvetlenül a pénzügyminisztériumba (az államkasszába) kerül a végrehajtott reformok támogatására. Ez mintegy 400 millió eurót tesz ki. A Nyugat-balkáni Beruházási Kereten (WBIF)-en keresztül pedig 1,1 milliárd euró érkezne.
A források legalább 50 százalékát, támogatások és hitelek formájában olyan konkrét infrastrukturális projektekre fordítják, mint a közlekedés, az energetika vagy a digitális infrastruktúra.
Valamit tenni is kell az ígért támogatásokért
