Kővel való ütlegelés, fejre és nemi szervekre mért rúgások, több tucat gumibotozás és ökölcsapás, rendőrsorfalon való áthajtás és megaláztatás… A BIRN beszámolója szerint ezek a tavaly augusztusi valjevói tüntetések során rendőrök által bántalmazott 25 személy igazságügyi orvosszakértői vizsgálatának eredményei. A leletek arra utalnak, hogy a rendőrség egy meghatározott minta szerint járt el, amikor már megbilincselt vagy ártalmatlanított embereknél alkalmazott erőszakot.
Legalább 28 – ennyi gumibotütést rögzített Đorđe Alempijević igazságügyi orvosszakértő egy férfin, akit a tavaly augusztus 14-ről 15-re virradó éjszaka vettek őrizetbe Valjevóban.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A harmincas éveiben járó férfinak kék foltok és véraláfutások borították a hátát, törzsét, karjait és lábait. „Tulajdonképpen az egész testét” – mondta Alempijević. „Ez nem csak az én vizsgálatom eredménye volt; az ilyen típusú zúzódások meglétét a valjevói kórház jelentései is megerősítik, ahol a férfit megvizsgálták” – tette hozzá a doktor.
A nyakán is voltak véraláfutások, amelyek a szakértő szerint szintén származhattak gumibottól, de akár ökölcsapástól vagy rúgástól is.
A sértett vallomása szerint a rendőrök ütéseitől a földre került, ahol tovább verték, majd később a valjevói rendőrkapitányság irodájában is bántalmazták a kihallgatás során. Ez a férfi csak egyike annak a 27 személynek, akik büntetőfeljelentést tettek a valjevói rendőrség, valamint Osečina, Mionica, Ub, Lajkovac, Ljig, Užice, Prijepolje és Priboj rendőrkapitányságainak 28 gyanúsítottja és több ismeretlen rendőre ellen. A vád: bántalmazás és kínzás bűntette társtettesként elkövetve.
Alempijević kollégájával, Slobodan Nikolićtyal együtt 25 személyt vizsgált meg az érintettek és ügyvédeik kérésére. Az igazságügyi orvosi dokumentáció alapján jelentést és elemzést készített a rendőrség akkori fellépéséről emberi jogi szempontból.
A szakértő szerint a dokumentáció a rendőri fellépés egyértelmű mintázatát mutatja: az utcán vagy vendéglátóhelyeken történő elfogás után az embereket akkor is ütötték, amikor már a földön feküdtek vagy ellenőrzés alatt álltak. Az erőszak folytatódott a rendőrségi furgonokban történő szállítás során, majd a valjevói rendőrkapitányság épületében megalázó és esetenként erőszakos bánásmód következett, ahol ütésekkel, fenyegetésekkel és szidalmazásokkal kényszerítették az őrizetbe vetteket dokumentumok aláírására.
Az elemzett esetek azt mutatják, hogy a sérülések nem korlátozódtak az összecsapások aktív résztvevőire. Megvertek kiskorúakat, elsősegélyt nyújtó (egyértelműen megkülönböztető ruházatot viselő) személyeket, egy taxisofőrt, valamint olyan embereket is, akiket az üzletekben vagy az utcán sétálva értek utol.
Ez a tágabb minta Alempijević szerint módszertanilag fontos, mert azt mutatja, hogy az erőszakot nem egy szűk, pontosan meghatározott műveleti helyzetben alkalmazták, hanem a legkülönfélébb személyekkel szembeni fellépés repertoárjának része volt.
2025. augusztus 14-én este egy újabb kormányellenes tüntetést hirdettek meg a 2024. november 1-jén történt tragédia miatt, amikor az újvidéki vasútállomás újonnan felújított előtetője leszakadt, 16 ember halálát okozva. Néhány óra elteltével Valjevo a rendőri brutalitás központjává vált. Olyan embereket rángattak ki és vertek meg, akik pékségekben, fogadóirodákban vagy taxikban tartózkodtak, és közülük többen nem is vettek részt a tüntetésen. A belügyminiszter az események kapcsán azt nyilatkozta: „a rendőrség nem támad meg senkit… ha megtámadják, védekezik”.
Az események elemzése viszont azt mutatja, hogy a rendőrség nem szükséges „önvédelemként” alkalmazott erőszakot.
Đorđe Alempijević – aki korábban egy nemzetközi szakértői csoport tagjaként a 2020-as fehéroroszországi tüntetők kínzásáról is készített jelentést – megállapította, hogy azon az éjszakán a gumibot volt az elsődleges eszköz, amellyel sérüléseket okoztak. Emellett gyakoriak voltak a könyökön, térden és alkaron lévő horzsolások, amelyek a talajjal való érintkezésre vagy a földön való vonszolásra utalnak. Egyes esetekben súlyosabb sérüléseket is dokumentáltak: orrcsonttörést, vesekontúziót vérvizeléssel, valamint izomszövet-károsodásra utaló klinikai leleteket.
„Ezek a minták arra utalnak, hogy az elemzett esetek jelentős részében az erőszak alkalmazása büntető, és nem kizárólag korlátozó jellegű volt” – mondta Alempijević.
Különösen kirívó esetként említi egy kiskorú vallomását: „Miután felemelte a kezét és azt kiáltotta: ‘Kiskorú vagyok, nem csináltam semmit!’, egy készenléti rendőr gumibottal hátba ütötte, amitől elesett. Ezután még ketten, majd egy nagyobb csoport maszkos rendőr ment oda hozzá, és botokkal, valamint lábbal ütötték-rúgták a fejét és a testét.”
A jelentés szerint ez az eset azért is jelentős, mert egyetlen jelenetben sűríti az események kulcselemeit: kiskorú áldozat, az ellenállás teljes hiánya, az elesett ember verése, majd a későbbi előállítás a rendőrségen.
A volt rendőralezredes szerint a rendőrség okozta a valjevói zavargást
