Júliusban már szinte biztosan nem választunk

A választásokra nagy valószínűséggel nem júliusban kerül sor. Ezt közvetve Ana Brnabić házelnök is megerősítette kedden a parlament ülésén, valamint a parlamenti kollégium ülésén, amikor bejelentette, hogy a parlament júniusban is dolgozni fog. Ha az ő bejelentéséből indulunk ki, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy a parlamentet nem oszlatják fel május 28-án. Ez az utolsó határidő, ha előrehozott parlamenti választásokat akarnának kiírni júliusra.

Bár Aleksandar Vučić államfő napok óta azt hangoztatja, hogy a választások „karnyújtásnyira vannak”, egyre kisebb az esélye annak, hogy azokat július 12-én tartsák meg. A Nova hírportál forrása megerősítette, hogy a parlamenti ülésszak „mélyen belenyúlik júniusba”, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy júliusban nem lesz szavazás.

A képviselők kedden a parlament harmadik ülésén megnyitották a vitát négy választási törvény módosításáról és kiegészítéséről, amelyeket a Szerb Haladó Párt képviselője, Miroslav Petrašinović terjesztett elő.

Brnabić a parlamentben felszólalva, az ellenzék azon állításaira reagálva, miszerint májusban még mindig nem lehet tudni, lesznek-e júliusban választások, kijelentette, hogy egyes európai országokban a választási kampány négy, hat vagy akár nyolc hétig is eltart.

Ezzel tulajdonképpen a sorok között azt is jelezte, hogy a parlament júniusban is működni fog. Ez pedig nem lenne lehetséges, ha a választásokat júliusra terveznék, tekintettel arra, hogy a parlament feloszlatásának és a választások kiírásának végső határideje május 28.

Azt, hogy a parlament júniusban is intenzíven dolgozik majd, Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalmának elnöke is megerősítette a Nova számára. Elmondása szerint ezt hétfőn jelentették be a parlamenti kollégium ülésén.

“Ahhoz, hogy júliusban választásokat tartsanak, Đuro Macut miniszterelnöknek írásos javaslatot kellene benyújtania a parlament feloszlatására, és ebben az esetben a parlamentnek júniusban már nem lenne lehetősége törvényeket elfogadni” – magyarázta Grbović, majd hozzátette:

„Ráadásul nagyon furcsa lenne – bár nem példa nélküli –, ha a parlament a választási kampány idején módosítaná a választási feltételeket. Igaz, ilyesmire 2024-ben már volt példa az önkormányzati választások előtt, de még soha nem fordult elő, hogy maguk a törvények a kampány közben szülessenek meg. Így az egyik kizárja a másikat. Persze mindig kérdés, mennyire lehet hinni a rezsim képviselőinek.”

Ivan Živkov szociológus nemrég az N1 televíziónak azt mondta, hogy a választások emlegetése csupán „odadobott csont” az ellenzéknek, a médiának és a nyilvánosságnak, hogy mindenki erről beszéljen, ne pedig azokról a problémákról, amelyek valóban történnek a társadalomban, és amelyek miatt a hatalomnak maradnia vagy távoznia kellene.

Đorđe Vukadinović politikai elemző korábban a Novának azt mondta, hogy nem hisz a nyári választásokban, és ennek két oka van.

„A választások elhalasztásának első tényezője mindenekelőtt Brüsszel álláspontja. Vučićnak figyelembe kell vennie véleményüket, különösen azok után, amit Magyarországon láttunk. Nem számítok nagy változásokra, vagy – ne adj’ Isten – a választási feltételek javítására. De legalább valamiféle látszatára annak, hogy elfogadják az ODIHR és a Velencei Bizottság ajánlásait, és hogy elindul valamiféle normalizáció. Legalább az illúziójára szükség van annak, hogy ne úgy tűnjön, mintha korlátlan támogatást kapna, ahogyan korábban oly sokszor” – mondta Vukadinović.

A második tényezőt a belpolitikai körülmények jelentik, amelyek Vukadinović szerint Aleksandar Vučić félelmeit és reményeit egyaránt magukban foglalják.

„Egyrészt attól tart, hogy a választások kiírása ismét megemelné az ország politikai hőmérsékletét, amely az elmúlt egy évben valamelyest csökkent, és újra fellángolnának a tiltakozások, amelyek mára többnyire elcsendesedtek vagy kisebb intenzitásúak. Másrészt abban reménykedik, hogy a következő időszakban – ha támogatottságát nem is tudja növelni – legalább tovább mélyítheti az ellenzéki oldalon belüli konfliktusokat, mind az ellenzéki pártok, mind a diáktüntető mozgalmak körében” – hangsúlyozta Vukadinović.

A szerbiai politikai helyzetet hetek óta bonyolítja az is, hogy Vučić többször is ellentmondásos üzeneteket küldött az előrehozott parlamenti választásokkal kapcsolatban.

Egyszer azt állította, hogy a választások „karnyújtásnyira vannak”, máskor pedig azt, hogy csak akkor tartják meg őket, amikor az „illetékes intézmény” szükségesnek ítéli. Már április 13-án kijelentette, hogy a választásokat „július 10-éig, vagy szeptembertől az év végéig” megtarthatják, hozzátéve, hogy erről az „illetékes szerv” dönt.

Néhány nappal később, április 20-án azt mondta, hogy Đurđevdan, vagyis május 9-e környékén bejelenti, mikor lesznek a választások. Ez a nap is elmúlt, a döntést pedig továbbra sem jelentették be.