Az N1 exkluzív értesülései szerint várhatóan még ezen a héten ukrán delegáció érkezik Szerbiába, és elképzelhető, hogy személyesen Volodimir Zelenszkij elnök vezeti azt.
Amennyiben a látogatás megerősítést nyer, ez lenne Zelenszkij első szerbiai útja 2019-es hivatalba lépése óta, valamint azóta, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát. Ugyanakkor az ukrajnai hadiállapot miatt egy ilyen látogatást bármely pillanatban lemondhatnak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Bár Zelenszkij esetleges belgrádi látogatását hivatalosan még nem erősítették meg, belgrádi diplomáciai források arra számítanak, hogy hamarosan közös egyetértési memorandumot írhatnak alá a két ország közötti kereskedelmi együttműködésről.
Szerbia és Ukrajna egyaránt az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekszik, és egymás európai integrációs útjának kölcsönös támogatása a kétoldalú kapcsolatok egyik kulcsfontosságú pillére. A kapcsolatok másik fontos eleme Szerbia és Ukrajna kölcsönös támogatása egymás területi integritása és szuverenitása mellett.
Eddig a szerb és ukrán elnök közötti kapcsolatok többnyire nemzetközi politikai csúcstalálkozók keretében zajlottak, amelyeken mindkét vezető részt vett. Az ukrajnai háború kezdete óta a szerb elnök egyszer látogatott Ukrajnába – 2025. június 11-én Odesszába, ahol az Ukrajna–Délkelet-Európa csúcstalálkozót tartották.
Ekkor Szerbia először nem írta alá a közös nyilatkozatot, mivel – a magyarázat szerint – az felszólítást tartalmazott Oroszország elleni szankciók bevezetésére az ukrajnai háború miatt.
Vučić elnök akkor azt mondta, hogy „senki sem gyakorolt rá túl nagy nyomást”, hogy írja alá a nyilatkozatot. A csúcstalálkozón Vučić felajánlotta, hogy Szerbia segít „egy vagy két város vagy kisebb régió” újjáépítésében.
A találkozón nem volt koszovói képviselet, mivel Ukrajna nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
A szerb és ukrán elnök első közvetlen tárgyalásaira a háború kezdete után 2023 augusztusának végén került sor, mintegy másfél évvel a konfliktus kirobbanását követően. A megbeszélést Athénban tartották az Ukrajna–Délkelet-Európa csúcstalálkozó keretében. Vučić a beszélgetést nyílt, barátságos és konstruktív jellegűnek nevezte és az ukrán elnök is azt írta a közösségi médiában, hogy „jó beszélgetést” folytattak „az ENSZ Alapokmányának tiszteletben tartásáról és a határok sérthetetlenségéről. Népeink közös jövőjéről a közös európai otthonban. Kapcsolataink fejlesztése közös érdekünk”.
Ugyanezen a csúcson elfogadták és aláírták azt a nyilatkozatot is, amely elítéli az orosz agressziót Ukrajna ellen. Vučić akkor hangsúlyozta, hogy sikerült elérnie: a dokumentum ne tartalmazzon felszólítást Oroszország elleni szankciók bevezetésére.
Belgrád és Kijev is többször kijelentette legmagasabb szinten, hogy a két ország kapcsolatai jók és korrektek, ugyanakkor van tér a további javításukra. A két ország kapcsolatait ugyanakkor bonyolítja Belgrád Moszkvához való viszonya.
Az ukrán tisztségviselők azonban általában jelezték, hogy Kijev megérti Szerbia álláspontját, és nem szabja feltételül az Oroszország elleni szankciók kérdését a kétoldalú kapcsolatokban.
A két ország kapcsolatainak különösen érzékeny pontja a fegyverexport kérdése. 2022 óta számos médium és portál számolt be arról, hogy szerb fegyvereket és lőszereket találtak az ukrajnai fronton, illetve ukrán erők birtokában. E jelentések szerint a fegyverek harmadik országokon keresztül jutottak el Ukrajnába. A hivatalos Belgrád többször is tagadta a közvetlen fegyverszállítást Ukrajnába, kijelentve, hogy „nem tudja befolyásolni”, hogy a Szerbiában gyártott és harmadik országokon keresztül exportált fegyverek végül Ukrajnába kerülnek-e.
Bár Szerbia 2022 februárjának végén elítélte az orosz agressziót Ukrajna ellen, több mint négy évvel a háború kezdete után továbbra is elutasítja az Oroszország elleni szankciók bevezetését, annak ellenére, hogy Brüsszel ismételten felszólította Szerbiát: EU-tagjelölt országként hangolja össze kül-és biztonságpolitikáját az Európai Unió politikájával. Az Oroszország elleni szankciók bevezetése ennek az összehangolásnak a része.
Ezzel párhuzamosan Szerbia több olyan politikai platform tagja is, amelyeket a háború kezdete után hoztak létre, és amelyek célja vagy az Ukrajnával való szorosabb együttműködés közös célok mentén, vagy Ukrajna politikai támogatása. Ilyen például az Ukrajna–Délkelet-Európa csúcstalálkozó és az Európai Politikai Közösség.
Fotó: Ukrán elnökség
