Szerbiában enyhe, de érzékelhető csökkenés tapasztalható a foglalkoztatottságban, ami egyre több kérdést vet fel a gazdaság állapotával kapcsolatban, írja az N1. A hivatalos statisztikák szerint 2026 első negyedévében 0,4 százalékkal kevesebb regisztrált munkahely volt az országban az előző év azonos időszakához képest. Bár a visszaesés nem drámai, több gazdasági szakértő szerint figyelmeztető jel lehet, különösen azért, mert egyszerre több kedvezőtlen folyamat is hat a munkaerőpiacra.
Aleksandar Vučić szerb elnök a foglalkoztatottság csökkenésének egyik fő okát a bérek növekedésében látja, különösen a minimálbér emelésében. Szerinte emiatt több külföldi gyár olcsóbb országokba, például Tunéziába vagy Marokkóba helyezi át termelését. Ugyanakkor a gazdasági elemzők szerint a helyzet ennél jóval összetettebb, és a minimálbér csak egy tényező a sok közül.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A legnagyobb csökkenés a jogi személyeknél, vagyis a vállalatoknál történt. Ebben a kategóriában több mint tízezer munkahely szűnt meg egy év alatt, így jelenleg valamivel kevesebb mint 1,9 millió ember dolgozik cégeknél és intézményeknél. Ebbe a körbe tartozik az állami szektor is, ahol szintén mérséklődött a foglalkoztatottság. A közszférában jelenleg valamivel több mint 611 ezer alkalmazott dolgozik.
Ezzel szemben a vállalkozók, az önfoglalkoztatók és a kisvállalkozások körében enyhe növekedés figyelhető meg. Ebben a szektorban több mint ötezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami arra utal, hogy sokan a hagyományos munkahelyek helyett önálló tevékenységből próbálnak megélni. A szakértők azonban arra is rámutatnak, hogy számos kisvállalkozó a csökkenő kereslet és az erős verseny miatt visszavonul a hivatalos gazdaságból, és otthonról, informálisan folytatja tevékenységét.
A legnagyobb arányú visszaesés továbbra is a mezőgazdaságban tapasztalható. Az egyéni gazdálkodók száma egyetlen év alatt 7,5 százalékkal csökkent, tíz év alatt pedig több mint a felére esett vissza. Míg 2016-ban még több mint 90 ezer regisztrált egyéni gazda működött az országban, ma már alig több mint 43 ezren vannak.
Božo Drašković közgazdász szerint a mezőgazdaság hanyatlása mögött több tényező áll. A kis- és közepes gazdaságok egyre nehezebben maradnak életben, mert a termelési költségek magasak, a támogatások elégtelenek, miközben az importált termékek komoly konkurenciát jelentenek számukra. A dinár árfolyamának stabilan tartása kedvezett az importnak, ugyanakkor megnehezítette a hazai termelők helyzetét. Emellett az állattenyésztés jelentős része leépült, a vidéki térségek pedig évtizedek óta elnéptelenednek. Sok faluban már csak idős emberek maradtak, a fiatalok pedig külföldre költöznek vagy a városokban keresnek munkát.
A szakértők szerint a foglalkoztatottság csökkenésének másik fontos oka a világgazdasági környezet változása. Az utóbbi időszakban erősödött a protekcionizmus, nőtt a vámháborúk száma, különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Ezek a folyamatok közvetve Szerbiára is hatnak, mivel az ország gazdasága erősen kapcsolódik az európai piacokhoz.
Emellett lezárulni látszik az a beruházási ciklus is, amely 10–15 évvel ezelőtt indult el, amikor sok külföldi vállalat települt Szerbiába. Több befektető most részben kivonul vagy csökkenti a termelést. Különösen nehéz helyzetbe került az autóipar, amely hosszú ideig a szerb ipar egyik húzóágazata volt. Az autógyárakhoz kapcsolódó beszállítók – kábel-, alkatrész- és elektronikai gyártók – szintén visszaeséssel küzdenek.
A feldolgozóiparban több mint 15 ezer munkahely szűnt meg egy év alatt. A legnagyobb veszteségek az elektromos berendezések gyártásában és a ruhaiparban jelentkeztek, de a kereskedelemben is jelentős létszámcsökkentés történt. Ugyanakkor néhány ágazatban növekedés látható: az adminisztratív és segédszolgáltatások, valamint a tudományos és szakmai tevékenységek több ezer új munkahelyet teremtettek.
A közszférában a legnagyobb növekedést az egészségügy és a szociális ellátás mutatta, ahol több mint 1300 új alkalmazottat vettek fel. Ezzel szemben az oktatásban és a kultúrában csökkent a dolgozók száma.
A munkaerő-felmérések szerint a teljes foglalkoztatotti létszám tavaly 28 ezer fővel csökkent, miközben az informálisan foglalkoztatottak száma is visszaesett. A munkanélküliek száma lényegében stagnál, ugyanakkor a szakértők szerint ezt részben az magyarázza, hogy Szerbiában folyamatosan csökken a munkaképes korú népesség száma. Az alacsony születési ráta, az elvándorlás és a társadalom öregedése egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy egyre kevesebb ember van jelen a munkaerőpiacon.
