A miniszter, aki megtáncoltatta az országot A közélet és a zene összefüggéseiről – közvetett módon (Daloskönyv 4.0)

„Az egészségügyben nem pusztán kormányváltást, hanem rendszerváltást várnak az emberek” – ezzel indokolta a Válasz Online internetes felületén tegnap, május 20-án megjelent nyilatkozatában Hegedűs Zsolt, magyar egészségügyi miniszter azt, hogy miért változik meg alapjaiban és cserél vezetőt valamennyi kulcsfontosságú kormányzati intézmény. A gyógyítás minőségének drámai romlását okozta, hogy az Orbán-rezsim sorra döntötte le az egészségügy „irányítótornyait” – írta cikkében Élő Anita. Ezeket most mind újraépítik, és újakat, például minőségügyi hatóságot hoznak létre a gyógyítás színvonalának ellenőrzésére – derült ki a Tisza Párt választási győzelmének estéjén bemutatott táncáról elhíresült miniszter szavaiból. Azt pedig már akár véletlennek is tekinthetnénk, hogy április 12-én éjszaka épp a brit Jalja dala, a Midnight szólt, amikor Hegedűs Zsolt, akkor még „csak” az egészségügyi tárca várományosaként táncolni kezdett a színpadon, mert szólhatott volna akár bármi más is az adott pillanatban. Kevés az esélye ugyanis annak, hogy a lemezlovassal ilyen részletesen egyeztették volna előre a programot, arra pedig mérget vennék, hogy az ünnep hevében szinte bármire – akármilyen zene szóljon is – önfeledt, felszabadult táncba kezdett volna.

Ha volt benne szándékosság, akkor persze mindenképp dicsérnünk kell az időzítés pontosságát, a helyszínválasztás jelképességét, a rendező zsenialitását – ami abban a programban sok más tekintetben is megnyilvánult –, de mennyivel szebb hinni mégis abban, hogy csakis a véletlenen múlott, hogy épp ezt a zeneszámot kapta fel a magyar közvélemény, a szavazók sokasága és a választási győzelmet ünneplők népes tábora. Akárcsak a nemzetközi tévécsatornák és a különféle portálok… Jalja – avagy polgári nevén: Georgina Revell – vélhetően soha nem volt annyira népszerű ebben az országban, mint azon az éjszakán! És a dalából készült sok-sok remix is új életre kelt.

Népszerűségi faktor

A választások éjszakáján a Midnight című zeneszámnak – jól felismerhetően – az a változata hangzott fel a Batthyány téri hangszórókból, amelyet az MK néven ismert Marc Kinchen, a detroiti születésű, közönségkedvenc amerikai house producer készített, és sokak (elsősorban a szakma és a publikum…) egybehangzó véleménye szerint ez ennek a dalnak a legnépszerűbb változata. Ha pedig valami valamiből a legnépszerűbb, akkor bizony a legismertebbnek is kell lennie egyúttal. Éppen ezért ebből a változatból kiindulva fejtjük hát most fel sebtében a zeneszám történetét – sikerekben gazdag életútját –, miközben igyekszünk megvilágítani annak hátterét is.

Ez tehát egy remix. S erre táncolt a választási siker megünneplésének hevében Hegedűs Zsolt április 12-én éjszaka, akkor még csak leendő egészségügyi miniszterként, a tárca várományosaként. A produkciójáról készült felvételek pedig szinte azonnal bejárták a világsajtót.

Egy virálissá vált videó

Hegedűs Zsolt így írt másnap erről a Facebookon:

„Ott állsz a színpadon a választás estéjén a győzelem után.
Körülötted felszabadult emberek, öröm, nevetés, könnyek, ölelések.
Táncolsz, mert végre lehet.
Alapjában beindítod a rendszerváltó partyt, Budapest utcáin újra és újra felhangosodik a zene.
Idegenek táncolnak együtt, mintha mindig is ismerték volna egymást, örülnek, ölelkeznek.

Másnap arra ébredsz, hogy nem álom volt, győzött a rendszerváltó erő, a TISZA. Nem csak győzött – hanem masszív kétharmaddal.
Hogy a méltatlan, szakmailag és etikailag is leszerepelt emberek, köztük az egészségügyi államtitkár még a saját körzetében is elbukik.
Hogy végre vissza lehet állítani a demokratikus fékeket és ellensúlyokat.
Hogy békésen le lehet váltani a levitézlett, áruló »írástudó« vezetőket.
Hogy békésen lehet egyesíteni a nemzetet.
Hogy lehet megint szakmai önálló egészségügyi minisztériuma az országnak.
Hogy a táncodról készült videó virálissá vált az éjszaka folyamán.
Emberek osztják meg újra és újra, mert nem a politika szól belőle, hanem valami sokkal egyszerűbb: felszabadult öröm, emberség, remény.

Megfizethetetlen érzés.”

Szóval, az akkor még csak leendő egészségügyi miniszter tánca pillanatokon belül hihetetlenül népszerűvé vált az interneten, és gyakorlatilag gyorsabban terjedt, mint a legsikeresebb mémvideók úgy nagy általánosságban. Habár nem szeretek elmerülni és elveszni a kommentszekcióban, most mégis Tarjányi Rudolfot, az egyik kommentelőt idézem: „Ezzel a pár perc tánccal már többet tett a lelki egészségünkért az új egészségügyi miniszter, mint a régi miniszter 16 év alatt. 😂 Imádom ezt a pasit, imádom a táncát, imádom az energiáját!! 😂”

MK, vagyis Marc Kinchen a house zene – számomra viszonylag idegen – világában igazi legendának számít (legalábbis azt olvastam róla… 🙂 ), aki már a kilencvenes évek eleje óta a saját kényére és kedvére formálja az elektronikus zenei színteret. A Midnight nagy sikerű remixét 2020-ban készítette el. MK zenei stílusára jellemzőek a lüktető deep house groove-ok, a jellegzetes zongorabetétek (hogy boomerként nekem is legyen valami fogódzóm…) és a vokálok ritmikus, szaggatott feldarabolása – vagyis az úgynevezett vocal chops. Olyan ikonikussá vált klubslágerek fűződnek a nevéhez, mint a Burning vagy az Always. Az ő átdolgozása például a Nightcrawlers Push The Feeling On című száma is, amelynek alapjára később Pitbull felépítette a Hotel Room Service című világslágerét. De MK remixelt többek között Dua Lipának, Lana Del Reynek és Calvin Harrisnek is.

Íme tehát MK változata a Midnight című dalra, amit a Batthyány téren is hallhattunk Jalja hangján:

Sárvári Töttős Györgyi pedig így írt róla: „Végre egy ilyen magyar vonatkozású hírtől hangos a nemzetközi sajtó! 🥰😎💙
Még Jalja is büszke Dr. Hegedűs Zsoltra!!! Influencerek tanítják a koreográfiát. Új imázsunk lett!!!!! 🌻Végre!
És hogy ez a dal Az éhezők viadalában a szabadságért küzdő Katniss Everdeen dala, az nem lehet véletlen! 💙”

A megújult országimázs

Jalját akkor az RTL Klubnak sikerült megszólaltatnia, az énekesnő pedig elmondta, hogy megtisztelő számára, hogy a magyar politikatörténet meghatározó dalává vált a zenéje – a tánc közben hallható brit énekesnőt hirtelen ezrek kezdték el megjelölni táncos posztoknál és kommenteltek a zenéje alá, így tudta meg, hogy a hat évvel ezelőtt készült remix mennyire trendi lett Magyarországon –, és ő maga is rengetegszer újranézte Hegedűs Zsolt táncát. Mint mondta, szívesen venne tőle táncórákat.

– Bármikor ráérek, ha Hegedűs Zsoltnak lenne kedve táncolni velem…

A hamisítvány eredetije

Egyet hátralépve: eggyel eredetibb változata ugyanennek a dalnak az, amit HOSH és 1979 rögzített Midnight (The Hanging Tree) címmel, az énekesnő, Jalja közreműködésével. Mivel MK fenti remixe is ebből a változatból készült, természetesen abban a verzióban is ugyanennek az énekesnőnek a hangját hallhatjuk… Csak, hogy tisztázzuk, az 1979 ebben az esetben nem egy évszám, hanem egy művésznév, és még csak nem is a mögötte megbúvó alkotó, a jelenleg Amszterdamban élő olasz Giovanni Salviato születési esztendejét jelöli. Az előadó névválasztása sokkal inkább afféle tisztelgés Billy Corgan és az amerikai The Smashing Pumpkins zenekar előtt, amelynek az egyik leghíresebb, nagyon is emlékezetes slágere kapta anno az 1979 címet. Bár Giovanni Salviato pontos életkora nem ismert – magánélete védelmére hivatkozva ugyanis titkolja a személyes adatait –, nagyjából a harmincas évei elején vagy közepén járhat, tehát vélhetően valamikor a kilencvenes években született, talán épp 1994-ben. Vagy akörül…

HOSH egy picit idősebb nála, az ismert német dj és zenei producer – polgári nevén: Holger Behn – ugyanis Hamburgban született 1986-ban. Ő ma már az elektronikus zenei világban, különösen a melodikus house és techno (Melodic House & Techno) szcénában tölt be meghatározó szerepet. A 2000-es évek közepén vált ismertté, mint a világhírű Diynamic kiadó egyik alapító tagja és vezető művésze, Solomun és Stimming mellett. Saját, független lemezkiadóját fryhide néven – ami a német Freiheit, azaz szabadság szóból ered – 2017-ben hozta létre, és ennél a kiadónál jelent meg a Midnight (The Hanging Tree) című világsláger is.

Amikor az olasz producer, 1979 elküldte neki az instrumentális zenei alapot, HOSH azonnal felfedezte benne a potenciált. A lehetőséget. A tónusaiba kódolt világsikert… Ő tette hozzá a filmbéli (erre még majd visszatérünk…) vokált, ő csiszolta tökéletesre a hangzást, és a saját kiadóján keresztül globális sikerre vitte a dalt.

A zeneszámnak ez a változata keletkezett hát a két művész együttműködéséből:

Nézettségi rekordok

A fenti videót csaknem négymillió-háromszázezer alkalommal játszották le a YouTube-on 2020 óta, és ma is a nyolcvankettedik a legnézettebb fájlok rangsorában. Ami azért, valljuk be, nem egy rossz átlag… Az alkotók egyike, HOSH szettjeit és saját számait a hipnotikus, történetmesélős atmoszféra, a mély groove-ok és a filmzenei hatású, dallamos elemek jellemzik. A művész jelenleg Ibizán, a népszerű nyaralóhelyen él (név és cím a szerkesztőségben… 🙂 ), s mint mondja, a katalánul Eivissa néven ismert, Spanyolországhoz tartozó Földközi-tengeri sziget nyugodtabb, télies és spirituális arca nagyban inspirálja a munkásságát.

Nos, télies inspirációért akár Skandinávia felé is tekingethetne, hiszen ott mégiscsak gyakoribb és jellemzőbb az ilyesmi, mint Ibizán. De hát a skandináv kapcsolatokat és vonatkozásokat nem is ő, hanem az egyik alkotótársa hozza be ebbe a történetbe. Nem szeretném ugyanis, ha bárkit is megtévesztene a fenti videó rendezőjének, Erlendur Sveinssonnak a neve, hiszen létezik egy ugyanilyen nevű kitalált irodalmi alak is, aki az izlandi krimik leghíresebb nyomozója. Erlendur felügyelő, a reykjavíki rendőrnyomozó a főhőse a világhírű izlandi sikerszerző, Arnaldur Indriðason skandináv krimisorozatának, amelyik magyarul is nagy sikert aratott az olyan epizódjaival, mint a Vérvonal (Mýrin), a Kihantolt bűnök (Grafarþögn) vagy a Fekete lepel (Myrká). A Vérvonal című kötetből népszerű izlandi mozifilm is készült.

A valódi, a hétköznapok valóságában is létező, köztünk bolyongó Erlendur Sveinsson foglalkozása és hivatása szerint filmrendező és forgatókönyvíró, aki Reykjavíkban született, és a New York-i Columbia Egyetemen szerzett diplomát, leginkább pedig a díjnyertes rövidfilmjeiről (Kanarí, Thick Skin) ismert. Emellett persze nagyon aktív a zenei videók világában is: olyan ismert izlandi előadóknak készített klipeket, mint a világhírű dzsesszénekesnő Laufey, valamint Ásgeir vagy a Víkingur Ólafsson. A fenti videó is az ő tehetségét dicséri.

HOSH több változatot is közzétett a Midnight felvételéből. Az elsődleges, akkor még csak egy egyszerű animált, szöveges videóval megfilmesített és megosztott verziót – amit 2020. január 10-én töltött fel a YouTube-ra – már csaknem hétmilliónyian látták. Ennek kísérőszövegében írt arról is az alkotó, hogy minden varázsütésre történt: „Amikor 1979 elküldte nekem az instrumentális változatot, valami bekattant az agyamban, és máris hallottam mellette a Bitódal szövegét. Mint kiderült, ez egy tökéletes egyezés, elővettem hát az anyagot, elvégeztem a saját módosításaimat, és újra felvettem az éneksávot a tehetséges Jaljával.”

A Bitódal (The Hanging Tree) cím már önmagában sok mindent elárul, amiről még csak ezután lesz majd szó az alábbiakban…

Előbb azonban hallgassuk most meg ezt az elsődleges, még csak egyszerű szöveges videóval megosztott változatot is ugyanebből a dalból:

Unplugged

Miután tehát januárban kijött az első, szöveges videó, majd áprilisban megjelent Erlendur Sveinsson klipje, egy hónappal később már az akusztikus változat is elkészült a Midnightból: 2020. május 15-re időzítették a zongora- és hegedűkísérettel feldolgozott verzió feltöltését. HOSH tehát alaposan megfuttatta ezt a zeneszámot, rádolgozott arra is, hogy minél többféle ízlést és igényt kielégítsen a dal különböző megjelenési formáival. Természetesen az akusztikus változatban is Jalja énekel.

A különbségek azonban szignifikánsak az érdeklődés mértékében: az akusztikus változatra a korábbiakhoz képest máig is mindössze „alig” félmilliónyian voltak kíváncsiak.

Jöjj hát, jöjj hát…

Arról pedig már Jalja Instagram-oldaláról (is…) értesülhettünk, hogy a Midnight aranylemezes lett:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Jalja (@jalja_official) által megosztott bejegyzés

Aki olvasta Suzanne Collins regényét, Az éhezők viadalát, vagy látta a belőle készült filmeket, az a fenti említése nyomán már egyből rájöhetett, hogy az abban kulcsfontosságú Bitódalról van szó – eredeti címén: The Hanging Tree –, amikor a szöveg eredetéről beszélünk. Azt mondtuk ugyanis, hogy miután HOSH, az alkotók egyike megkapta 1979-től a zenei alapokat, a dal instrumentális változatát, rögtön kihallotta belőle a Bitódal szövegét. A Bitódalra ismert a felvétel lüktetésében… Ő vette fel Jaljával és mixelte rá az éneksávot az előkészített alapokra.

A dal közismert ismétlődő sora:

Angol változatban: Are you, are you…

Magyar fordításban: Jöjj hát, jöjj hát…

A Bitódal Az éhezők viadalában eredetileg egy „régi” népdalként, népi énekként, balladaként tűnik fel, ami hamarosan – apróbb módosításokkal – a lázadás, a felkelés, az ellenállás himnuszává válik. A dal konkrét története és jelentése így már többsíkúvá válik, többféleképp is értelmezhető, és különböző kontextusokban más és más jelentése is lehet.

Különböző kontextusokban mást és mást szimbolizál.

Az alábbi filmrészletben Katniss Everdeen – akinek szerepét Jennifer Lawrence alakította a trilógia filmadaptációjában – énekli a dalt, s bár a jelenet még népdalként kezdődik, annak végén már a lázadás indulójaként hallhatjuk:

(Folytatjuk)