Szerbiában 700 ezer embernek nincs egyetlen foga sem, ami a lakosság 11,1 százalékát jelenti. Az orvosok szerint ez az adat szinte hihetetlennek tűnik, ugyanakkor számos olyan problémára hívják fel a figyelmet, amelyek oda vezettek, hogy a polgárok szájüregi egészségi állapotát lesújtónak minősítik, írja a Danas.
A jobb megelőzés és a lakosság szájhigiéniával kapcsolatos oktatása hozzájárulhatna ahhoz, hogy a fogaink tovább megmaradjanak, a kezelési költségek pedig alacsonyabbak legyenek. További probléma, hogy az egészségbiztosítás nem teszi lehetővé a páciensek számára a fogorvos szabad megválasztását.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Erre az adatra – mint a fogyatékosság egyik aspektusára – az Orvosok a korrupció ellen nevű civil szervezet hívta fel a figyelmet a száj- és fogegészség hetének alkalmából, amelyet hagyományosan május harmadik hetében tartanak.
Az Orvosok a korrupció ellen szervezet rámutatott arra, hogy a 65 év felettiek körében a fogatlanság aránya meghaladja a 40 százalékot, ami jóval magasabb, mint a fejlett országokban (Olaszországban 19 százalék, Szlovéniában 16 százalék). Ugyanakkor a 12 éves gyermekeknek mindössze 36 százaléka rendelkezik teljesen egészséges fogazattal, a 15 éveseknél pedig ez az arány csupán 22 százalék.
Mint hangsúlyozzák, a száj- és fogbetegségek, a fogszuvasodás és a fogágybetegség az ember leggyakoribb nem fertőző megbetegedései közé tartoznak, és jelentős egészségügyi, társadalmi, valamint gazdasági jelentőségük van.
Úgy vélik, hogy a szerbiai polgárok szájüregi egészségi állapota lesújtó, annak ellenére, hogy magas összegeket költenek fogászati szolgáltatásokra. Állításaik szerint az állami fogászatban idén 96 millió eurót (11,25 milliárd dinárt) irányoztak elő a lakosság védett kategóriáinak ellátására, miközben a polgárok a magánszektorban végzett fog- és szájüregi kezelésekre ennek többszörösét költik el.
„Sajnos, bár a fogászat az egészségügyi kiadások éves összegének öt százalékát emészti fel – miközben Szerbiában az egészségügyi kiadások a GDP 10 százalékát teszik ki –, a nemzet szájegészségi állapota riasztó a befektetett több száz millió euróhoz képest” – közölte az Orvosok a korrupció ellen szervezet. Szerintük a megoldás az lenne, ha lehetővé tennék a magánfogorvosok szerződéskötését a Köztársasági Egészségbiztosítási Alappal a védett lakossági csoportok ellátására.
„A finanszírozás demonopolizálása szélesebb kínálatot eredményezne, ami előrelépést jelentene a fogorvos szabad megválasztásának jogában, egyúttal jelentősen növelné az egész szolgáltatás versenyképességét és hatékonyságát” – hangsúlyozták.
Az a tény, hogy Szerbiában 700 ezer embernek nincs egyetlen foga sem, nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi és fejlődési probléma is. A rossz szájegészség közvetlenül befolyásolja az általános egészséget, az életminőséget, az önbizalmat és a munkavállalási lehetőségeket.
A 2019-es szerbiai egészségfelmérés szerint a 15 év feletti lakosság körében az egyetlen természetes foggal sem rendelkezők aránya 9,7 százalék volt – emelték ki a Batut Intézetnél.
