Miközben a szerbiai állampolgárok már májusban azon gondolkodnak, hogyan fogják fűteni otthonaikat a következő télen, a világ energiapiacán tapasztalható egyre nagyobb bizonytalanság tovább fokozza az újabb áremelésektől való félelmet. Az olaj- és gázárak növekedése, a globális energiaválság és a közel-keleti instabilitás már most ranyomja a bélyegét a megélhetési költségekre. Emiatt egyre inkább kérdésessé válik, mennyibe kerül majd az áram, az üzemanyag és a fűtőanyag az elkövetkező hónapokban.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az energiaszámlák még az enyhébb tél idején is növekedtek, így sokan már most megpróbálják beszerezni a tűzifát és a pelletet a jelenlegi árakon, amelyek most alacsonyabbak, mint amire az ősz és a tél folyamán számítani lehet.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Hogy Szerbia mennyire stabil energetikailag ebben a pillanatban, mi válthat ki újabb áremelkedéseket, és milyen következményekkel járhat a globális válság a hazai energiapiacra nézve, azt Miodrag Kapor energiapiaci szakértő elemezte a Blic Televízió „Blic Dan” című műsorában.
Miodrag Kapor értékelése szerint a szerbiai energiapiac jelenleg viszonylag stabil, de figyelmeztetett, hogy a közel-keleti válság elhúzódása újabb áremelkedési hullámot indíthat el, ami a fűtőanyagok árát érintve az európai piacot is súlyosan megviselné. Mint mondta, az olajár jelenlegi csökkenése nem jelent feltétlenül hosszú távú stabilizációt, mivel a kulcsszerepet a geopolitikai helyzet alakulása és a világpiaci trendek fogják játszani. Kapor arra is figyelmeztetett, hogy az energiaválság hatásai már más szektorokat is elértek, elsősorban a mezőgazdaságot és az élelmiszertermelést az alapanyagok és a műtrágya drágulása miatt.
Az árammal kapcsolatban emlékeztetett, hogy Szerbia fokozatosan emeli a villamos energia árát, és az úgynevezett „piszkos energiára” kivetett európai adók is további nyomást gyakorolnak a piacra. Külön kiemelte a tűzifa árát, megjegyezve, hogy Szerbiában a háztartások döntő többsége még mindig fával fűt.
„Bármely áru ára a globális és a regionális piactól is függ, és nincs ez másként a szerbiai pelet esetében sem. A jelenlegi ár kedvező, és ezt mindenképpen érdemes kihasználni, különösen azért, mert van elég idő arra, hogy a fa jól kiszáradjon, és így magasabb fűtőértéket érjen el a használat során. Szerbiában már régóta kevesebb a minőségi erdőterület, és nem tesznek eleget az erdősítésért, ami plusz nyomást gyakorol a piacra és hajtja fel az árakat” – mondta Kapor.
A pellet ára jelenleg körülbelül 30 százalékkal alacsonyabb, mint télen. A kereskedők elmondása szerint a polgárok érdeklődése a fűtőanyag-beszerzés iránt már most nagy. Aleksandra Vujasinović, egy pellet-lerakat munkatársa a Blic Televíziónak elmondta, hogy a szállítások rendszeresek, és jelenleg elegendő pellet van a piacon.
A pellet ára most tonnánként 36 700 és 44 100 dinár között mozog, ami lényegesen kevesebb, mint januárban és februárban. Egy kb. 100 négyzetméteres ház fűtéséhez a teljes szezonban körülbelül 3–3,5 tonna pelletre van szükség.
A pelletfűtés kifizetődőségével kapcsolatban Miodrag Kapor úgy értékelte, hogy a pellet jelenleg meglehetősen versenyképes a többi energiahordozóhoz képest, de hangsúlyozla, hogy a végső költségek nemcsak a fűtőanyag árától függnek. Mint elmagyarázta, fontos szerepet játszik az épület szigetelése és a fűtésre használt berendezések típusa is. Megjegyezte, hogy bizonyos hagyományos kályhák, például a cserépkályhák, lényegesen hatékonyabbak, mint a régebbi típusú fatüzelésű tűzhelyek.
Kapor rámutatott arra is, hogy a korszerűbb fűtési rendszerekre való átállás plusz beruházást igényel, ami sok polgárnak problémát jelent – különösen azoknak, akik fával fűtenek és alacsonyabb a fizetőképességük. A népszerű fatüzelésű kályhákról szólva elmondta, hogy azok nem hatékonyak és sokat fogyasztanak. További problémaként említette, hogy Szerbiának nincs jelentős hazai földgáztermelése, annak ellenére, hogy a fogyasztását évek óta támogatásokkal ösztönzi az állam.
„Át lehetne csoportosítani például bizonyos forrásokat, amelyeket most a földgázzal fűtő – és általában jobb gazdasági helyzetben lévő – polgárokra fordítanak, a tűzifát használó háztartások támogatására. Véleményem szerint ez lenne az optimális politika” – zárta szavait a szakértő.
