Tiszta vizet a pohárba, szabad szót a médiába! Médiatanácskozást tart Szabadkán a Sajtószabadság Alapítvány

Tiszta vizet a pohárba, szabad szót a médiába! címmel szervezett pénteken a Szakegyesületek és Társulatok Szövetsége szabadkai székházában médiatanácskozást a Szabad Magyar Szót és a Családi Kört kiadó Sajtószabadság Alapítvány azzal a céllal, hogy a magyar nyelven működő vajdasági sajtószervek vezetői, valamint a helyi médiavilág jeles képviselői nyílt és őszinte párbeszédet folytathassanak a vajdasági magyar médiatér múltjáról, jelenéről és a jövő legégetőbb kérdéseiről.

Purger Tibor, a Sajtószabadság Alapítvány társalapítója elmondta: a Magyarországon történt politikai fordulat Szerbiában még várat magára, de az alapítvány a sokszínű párbeszéd céljával hívta össze ezt a tanácskozást, megbélyegzés és mások munkája feletti ítélkezés nélkül, ugyanis minden egyes szerkesztőség belső ügye, hogy szembenézzen saját munkájával.

Kókai Péter társalapító kiemelte: teljesen nem lehet elmenni szó nélkül amellett, ami a vajdasági magyar tájékoztatásban történt az elmúlt években, de az lenne jó, ha azzal lehet felkelni az asztaltól, hogy  mindenkire szükség van.

Kartali Róbert, a Hét Nap főszerkesztője, és László Edit, a lap igazgatója is elsősorban a lap kihívásairól, annak gazdasági helyzetéről beszélt.

Pressburger Csaba, az Észverés szerkesztője szerint nyomtatott vajdasági magyar napilapnak ma már nincs létjogosultsága demográfiai okok és az olvasói szokások megváltozása miatt sem, MNT alapítású lapból elég lenne egy magazin jellegű hetilap, és egy oknyomozó cikkeket, politikai és gazdasági témákat feldolgozó lap. Hozzátette: egy megkövesedett finanszírozási rendszer van, de ezekkel a pénzekkel az MNT alapítású lapok melletti alternatívákat kellene erősíteni. „Mi történik azokkal a médiumokkal, amelyek a támogatások nélkül, függetlenül léteznek? Úgy gondolom, az MNT alapítású médiumoknak elszívó erejük lesz. És mi lesz azokkal, akik eddig a propaganda-médiában dolgoztak?” – tette fel a kérdést.

Kovács Attila, a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV) elnöke a sajtó gazdasági függetlenségének a  fontosságát emelte ki.

Brasnyó Zoltán, a Pannon Rádió főszerkesztője üdvözölte a kezdeményezést, azt mondta, a politikus részéről is üdvözlendő lenne a nyitás.

Gyurkovics Virág, az Átlátszó Vajdaság szerkesztője azt emelte ki: a zárónyilatkozatba bele kellene foglalni az MNT felelősségét és a múlt sérelmeit, és egy felmérést is indokoltnak tartana arról, milyen igényei vannak az olvasóknak, amit a médiastratégiába is bele kellene iktatni.

Toma Viktória egyetemi tanár, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző (MTTK) docense is kétségbe vonta a nyomtatott sajtó létjogosultságát, és kiemelte az újságíróképzés fontosságát.

Hegedűs Erika, az Újvidéki Rádió fő- és felelős szerkesztője a rádió gondjairól, valamint az online felület fejlesztésének a fontosságáról ejtett szót.

Zoraje Éva, a Vajdasági RTV szerkesztője azt mondta, ők cenzúrát nem tapasztaltak, és kifogásolta, hogy nincs összetartás a vajdasági magyar újságírásban.

Agárdi Gábor, a Pannon RTV igazgatója cáfolta azt a kritikát, hogy a Pannon nem tudósított a tüntetésekről, szerinte az újságírók nem ügyészek, hogy felelősségre vonják az MNT-t, és kifogásolta egyes újságírók propagandistának való nyilvánítását.

Dedić Suzana, a Szabadkai Magyar Rádió főszerkesztője egyetértett az utánpótlás-nevelés fontosságával, és azzal is, hogy meg kellene ismerni a vajdasági magyarok sajtófogyasztási szokásait.

Pesevszki Evelyn, a Magyar Szó főszerkesztője kiemelte: a Magyar Szóról, egy szerzett jogról, egy kiváltságról lemondani vétség lenne, és sérelmezte, hogy a zárónyilatkozat tervezetét későn kapták meg. „Nem értem a logikát, ha valamit politikamentesíteni akarunk, miért a politika a mozgatórugója” – mondta.

Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó igazgatója azt mondta: ő egy szakmai tanácskozásra kapott és fogadott el felkérést, de egy nyilvános esemény lett belőle, a zárónyilatkozattal kapcsolatosan pedig azt is kifogásolta, hogy szerinte abban erkölcsi hierarchiák szerepelnek.

Bálint Csaba, a Pannon RTV főszerkesztője szerint súlyos általánosítások fogalmazódnak meg a Pannonnal kapcsolatosan, és úgy véli, minden társadalmi hang legitim.

Horváth Homolya Ágnes, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMUE) elnöke kiemelte: valóban mindenkire szükség van, és össze kellene tartani.

Bódis Gábor (Napló) arról beszélt, hogy Magyarországon társadalmi robbanás történt, és anyaországi támogatás nélkül a vajdasági média nem tudja majd fenntartani magát.

„A vajdasági újságírásban voltak kegyelmi periódusok, amikor az állam nem figyelt oda a magyar sajtóra. Az MNT-vel megszűnt ez a kegyelmi pillanat és cenzúra lett” – szögezte le Bódis.

Tőke János, a Sajtószabadság Alapítvány igazgatója a Magyar Nemzeti Tanács által alapított tájékoztatási eszközökkel kapcsolatosan azt mondta: a közösséget szolgálni mottó helyett a pártot kiszolgálni lett a vezérelv, azzal takarózva, hogy csak a kormányzati eseményeket kísérték, és most is a kormányzati kommunikációnak adnak helyet.

„A Szabad Magyar Szó a 10-szer vagy 20-szor nagyobb létszámú szerkesztőségekkel vette fel a harcot és sorozatban nyerte az online térben a látogatottsági versenyt. Az üzenet, amelyek egyesek felülről parancsba kaptak, hogy legyenek nyitottabbak, a sajtószabadság kicsúfolása: az, hogy újságírók és szerkesztők nem érzik ezt annak, szégyen a szakmára nézve” – mondta többek között.

A végén egy üzenetet is megfogalmazott: „Azt szeretnénk, hogy egyetlen egy médiamunkás se veszítse el az állását, és a jövőben minden tájékoztatási eszköz az olvasottsága és a látogatottsága/nézettsége alapján részesüljön a különböző támogatásokból. Ha valahol mégis leépítésre kerül sor az indokolatlanul felturbózott létszámú szerkesztőségekben, akkor szeretném kihangsúlyozni, az csakis kizárólag az adott intézmény vezetőinek a felelőssége, akik azt hitték, hogy a jegenyék az égig nőnek és hogy a propaganda helyettesítheti az újságírást.”

A megbeszélés végén egy alapelvekből álló közös nyilatkozatot szeretnének kiadni a résztvevők.