Az illegális épületek problémája évtizedek óta húzódik Szerbiában, a következményeket pedig leginkább azok érzik meg, akik megpróbálják eladni vagy megvenni őket. Mint azt néhányan közülük állítják, a közjegyzők megtagadják az ilyen ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződések hitelesítését.
Miloš Mitić, a City Expert ügyvezető igazgatója is megerősítette, hogy ők nem is foglalkoznak ilyen ingatlanok forgalmazásával.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Senkinek sem javaslom, hogy illegális ingatlant vásároljon. Valószínű, hogy a konkurenciánk egy része ezt teszi, de a közjegyzők nem hitelesíthetnek olyan épületekre vonatkozó szerződéseket, amelyek nincsenek bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba” – mondta.
Megjegyezte, hogy különbség van a használt lakások (régi építésű ingatlanok) és az új építésűek között, és az illegális objektumok adásvételi szerződései hitelesítésének megtagadása a használt lakásokra vonatkozik. „Az az új építésű ingatlan, amely rendelkezik építési engedéllyel, forgalomba hozható, még akkor is, ha nincs bejegyezve a kataszterbe” – mutatott rá, ugyanis az ilyen épületek többsége később megkapja a használatbavételi engedélyt, és bejegyzik őket a kataszterbe.
„Relatíve ritkán fordul elő, hogy nem kapnak használatbavételi engedélyt, mert a beruházók már nem foglalkoznak hozzáépítéssel, illetve a méretek módosításával. Korábban főként azért nem kapták meg a használatbavételi engedélyt, mert ezt tették” – vonta le a következtetést Miloš Mitić.
A szerződések hitelesítésével kapcsolatos probléma akkor merült fel, amikor hatályba lépett az épületek legalizálásáról szóló törvény – emelte ki Lazar Borozan ügyvéd. E szerint a törvény szerint minden olyan épületre, amely legalizálási eljárás alatt áll, külön elidegenítési tilalmat kell bejegyezni.
„Ez nagyon világosan arra utalt, hogy nem lehet velük kereskedni, ha elidegenítési tilalom áll fenn” – mondta. Rámutatott, hogy ezt a kérdést az ingatlanforgalomról szóló törvény másképp szabályozta. E törvény szerint forgalomba hozható olyan ingatlan, amelyre nem adtak ki használatbavételi engedélyt, de építési engedélyt igen.
„Szintén e törvény szerint forgalomba hozható az az ingatlan is, amellyel kapcsolatban legalizálási eljárás van folyamatban. Kimondja, hogy a közjegyzőnek a szerződés részeként figyelmeztetést kell szerepeltetnie” – mondta.
Értékelése szerint a két említett törvény ellentmondásos, és ilyen esetben a lex specialis-t, vagyis az adott anyagra nézve konkrétabb törvényt kell figyelembe venni. „Az én álláspontom szerint nincs konkrétabb törvény, amely közelebbről szabályozná a forgalmat, mint az ingatlanforgalomról szóló törvény” – fejtette ki.
Kiemelte, hogy az épületek legalizálásáról szóló törvény már nem hatályos, és most az ingatlanra vonatkozó jogok bejegyzésének és nyilvántartásba vételének különleges feltételeiről szóló törvény (Zakon „Svoj na svome”) van érvényben.
„Ez a törvény nem ír elő tilalmat az illegális ingatlanok forgalmazására. Álláspontom szerint ez egy újabb kiegészítő érv amellett, hogy a forgalmazás most már lehetséges” – nyilatkozata az Euronews Srbija pprtálnak Lazar Borozan.
Fotó: Freepik
