A Köztársasági Geodéziai Intézet (RGZ) közölte, hogy a Szerbia mezőgazdasági földterületeinek 2025-ös árairól szóló első jelentése szerint az adásvétel tárgyát képező szántóföldek átlagára hektáronként 9583 euró volt. Az értékesített állandó legelők átlagára hektáronként 9235 eurót tett ki.
A közlemény szerint a jelentés adatai – amelyekkel az EU-s módszertannak megfelelően kidolgozott, a mezőgazdasági területek értékére vonatkozó hivatalos statisztikai mutatót most első alkalommal bocsátották a nyilvánosság rendelkezésére – a szántóföldek és állandó legelők 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó átlagárait tükrözik. Mint rámutattak, ezek az adatok fontos lépést jelentenek a földpiac átláthatóságának javításában.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A jelentés szerint a szántóföldek legmagasabb átlagárát a belgrádi régióban jegyezték fel, ahol hektáronként 14 274 eurót ért el. Ezt követi Vajdaság 12 023 eurós hektáronkénti átlagárral, majd Šumadija és Nyugat-Szerbia 7172 euróval, míg Dél- és Kelet-Szerbiában az átlagár 4419 euró volt hektáronként.
Az RGZ-nél kiemelték, hogy Vajdaság különösen a legstabilabb és legkövetkezetesebb mezőgazdasági földpiacként tűnik ki Szerbiában. Az érték folyamatos növekedése, valamint a föld ára és agrártermelékenysége közötti egyértelmű kapcsolat is megerősíti a tartomány kulcsszerepét az agrárszektor fejlődésében.
A szántóföldekkel ellentétben az állandó legelők piaca lényegesen dinamikusabb mozgásokat mutat. A legnagyobb áremelkedést Dél- és Kelet-Szerbiában regisztrálták, ahol az árak 2024-hez képest 48,8 százalékkal nőttek. Az RGZ szerint ez a növekvő érdeklődésre és a keresleti szerkezet változására utal a piac ezen szegmensében.
Az RGZ jelentésének adatai azt mutatják, hogy a megművelhető mezőgazdasági földterület továbbra is a szerbiai ingatlanpiac legstabilabb szegmense. 2025 folyamán a régiónkénti árváltozások minimálisak voltak – az 1,3 százalékos csökkenéstől az 1,2 százalékos növekedésig terjedtek –, ami megerősíti az ilyen típusú befektetések hosszú távú biztonságát és ellenállóképességét – áll a közleményben.
Bár a szerbiai mezőgazdasági földterületek átlagára még mindig mintegy 37 százalékkal elmarad az EU-s átlagtól, az adatok azt mutatják, hogy a hazai piac fokozatosan közeledik a közép- és kelet-európai országok szintjéhez. A jelentés szerint ez a különbség nemcsak a szerb termőföld versenyképességére utal, hanem a további növekedésben és fejlődésben rejlő jelentős potenciálra is.
Az RGZ közzétette, hogy a gazdálkodók, a befektetők, a döntéshozók és a szakmai nyilvánosság most első alkalommal kap tiszta és nemzetközileg is összehasonlítható képet a szerbiai mezőgazdasági földterületek értékének alakulásáról.
Fotó: www.hevesgep.hu
