Tavaly augusztus 1-jétől minden olyan tejterméket, amely pálmaolajat, pálmazsírt vagy más növényi olajokat és zsírokat tartalmaz, külön jelöléssel kell ellátni az üzletek polcain. A sárga háromszögben elhelyezett piros felkiáltójel, valamint a „Nem 100 százalékban tejtermék, pálmaolajat vagy más növényi olajokat tartalmaz” felirat a jelek szerint nem maradt észrevétlen a vásárlók körében.
A tejipar egyes szereplői szerint az új szabályozás bevezetése óta az érintett termékek forgalma akár 50 százalékkal is visszaesett, írja a Biznis.rs.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Milyen termékeket érint a szabályozás?
A külön jelölési rendszer minden olyan termékre vonatkozik, mint a sajt, a savó, a tejföl, a pasztőrözött tej, a tejfehérjék vagy a vaj, de a pékipari és cukrászati termékek – például töltött péksütemények, burekek, piték, leveles tészták és sütemények – egy részére is.
Ugyanez érvényes bizonyos margarinokra, kenhető krémekre és hasonló termékekre. Minden olyan árucikket egyértelműen meg kell jelölni, amely pálmaolajat, pálmazsírt vagy más növényi eredetű zsiradékot tartalmaz tejkomponensekkel együtt.
A szabályozás emellett megtiltja, hogy a nem tejalapú termékek csomagolásán vagy reklámjaiban olyan kifejezéseket használjanak, amelyek a tejtermékekre utalnak, például: „sajt”, „növényi sajt”, „sajtanalóg”, „sajt típusú”, „sajt ihlette”, „à la sajt” vagy ehhez hasonló megnevezések.
A gyártók szerint megbélyegezték termékeiket
Egy csaknem három évtizede működő szerb tejüzem tulajdonosa szerint azok a gyártók, amelyek kínálatában részben növényi zsiradékot tartalmazó termékek is szerepelnek, a tejipar „közellenségeivé” váltak.
Mint mondta, vállalata elsősorban hagyományos tejtermékeket gyárt, de növényi zsiradékot tartalmazó termékeket is előállít, amelyek összetétele minden esetben világosan szerepel a csomagoláson.
Szerinte azonban az új szabályozás azt a benyomást kelti a vásárlókban, hogy a gyártók megtévesztik őket, és olyan termékeket árulnak, amelyek csak hasonlítanak a tejtermékekre.
Különösen problémásnak tartja a figyelmeztető jelzés formáját. Állítása szerint a sárga háromszög és a piros felkiáltójel sok fogyasztóban azt a benyomást kelti, hogy az adott termék egészségügyi szempontból kockázatos.
„A vásárlók leveszik a terméket a polcról, meglátják a jelölést, majd visszateszik. Emiatt bizonyos termékek eladása drasztikusan visszaesett” – mondta.
Miért csak a tejipart érinti?
A tejüzem tulajdonosa azt is kifogásolja, hogy a külön jelölési kötelezettség kizárólag a tejipari termékek egy részére vonatkozik, miközben számos más élelmiszer is tartalmaz pálmaolajat.
„Miért nem kell ugyanilyen módon megjelölni a kekszeket, csokoládékat vagy egyéb édességeket? Ha minden gyártóra ugyanaz a szabály vonatkozna, mások is éreznék a következményeket” – fogalmazott.
Elmondása szerint a jelölés bevezetése óta az érintett termékek forgalma az üzletláncokban körülbelül 50 százalékkal esett vissza, egyes termékek esetében pedig ennél is nagyobb csökkenést tapasztaltak.
A vállalat naponta 8–9 ezer liter tejet dolgoz fel, mintegy száz tejtermelővel működik együtt. Korábban havonta akár 350 tonna terméket is piacra juttatott, jelenleg azonban csak 220–230 tonna körül alakul a termelés.
Bár a tej felvásárlását nem csökkentették, a visszaeső értékesítés miatt kénytelenek voltak létszámleépítést végrehajtani.
A tejipar problémái összetettebbek
A tulajdonos szerint a tejpiacon kialakult többletkínálat részben annak köszönhető, hogy az állami támogatások és a tejprémiumok növelték a hazai termelést. Emellett a fogyasztói szokások is változnak.
Rámutatott, hogy a tejtermelők literenként 19 dinár támogatást kapnak, miközben a jó minőségű tej felvásárlási ára eléri az 50 dinárt, és ritkán csökken 42–43 dinár alá.
Szerinte ugyanakkor sok fogyasztó inkább megvásárol egy importált edami sajtot 900 dinárért, mint egy hazai félkemény sajtot 450 dinárért.
Úgy véli, a tejipar gondjai jóval összetettebbek annál, mint hogy a piacon jelen vannak növényi zsiradékot tartalmazó termékek, mégis ezek váltak a kritikák és szabályozások első számú célpontjává.
A kamara szerint a jelölés a fogyasztók védelmét szolgálja
Nenad Budimović, a szerb Gazdasági Kamara állattenyésztési és állati eredetű termékeket feldolgozó ágazatának titkára, szerint a külön jelölési kötelezettséget azért vezették be elsősorban a tejiparban, mert ezen a területen fordult elő a legtöbb visszaélés és félrevezető termékmegjelölés.
Elmondása szerint sok olyan termék került forgalomba, amelyet sajtként vagy más tejtermékként kínáltak, miközben jelentős mennyiségű növényi zsiradékot tartalmaztak.
„A cél az volt, hogy a fogyasztók pontosan tudják, mit vásárolnak” – hangsúlyozta.
Budimović szerint nem teljesen helytálló az édességiparral való összehasonlítás, mivel a csokoládék és más édesipari termékek esetében a növényi zsiradékok jelenlétét régóta egyértelműen feltüntetik az összetevők között.
Hozzátette, hogy a sajt előállításának technológiai alapja a tej, ezért azok a termékek, amelyek jelentős mennyiségű növényi zsiradékot tartalmaznak, nem tekinthetők hagyományos sajtnak.
„A lényeg az, hogy a terméket világosan jelöljék. A fogyasztónak joga van tudni, hogy tejből készült sajtot vásárol, vagy olyan terméket, amely jelentős arányban növényi zsiradékot tartalmaz” – mondta.
Kiemelte, hogy az új szabályok nem tiltják sem az ilyen termékek gyártását, sem az értékesítését, csupán átláthatóbb tájékoztatást írnak elő a vásárlók számára.
Fotó: freepik
