A Szerbiában foglalkoztatottak szinte minden balkáni és európai szomszédjuknál többet dolgoznak, miközben a legkevesebbet keresik – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból.
A legújabb kimutatások szerint a Szerbiában dolgozók 2025-ben átlagosan 40,6 órát dolgoztak hetente, ami 5-6 órával több, mint az Európai Unió tagállamainak átlaga, ahol a heti munkaidő 35,9 óra volt. Ezzel egy időben a keresetek Szerbiában a legalacsonyabbak – írja a Nova ekonomija.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Európában egyedül Bosznia-Hercegovinában dolgoztak többet a munkavállalók, mint Szerbiában (heti 40,9 órát), míg Törökország átlaga 42,4 óra volt.
Teljes munkaidőben a nők Szerbiában átlagosan hetente 40,8 órát, a férfiak pedig 42,3 órát dolgoztak. Részmunkaidőben a férfiak és a nők átlagosan heti 21,2 órát töltöttek munkával. A szerbiai havi nettó átlagkereset 2025-ben 109 468 dinár volt, ami a jelenlegi árfolyamon számolva 932 eurónak felel meg.
Miért alacsonyak a fizetések a sok munka ellenére?
Saša Đogović közgazdász kifejtette, hogy Szerbiában alacsony a munkatermelékenység. A rossz gazdasági szerkezet miatt a legtöbb munkavállaló olyan pozíciókban dolgozik, amelyek kevéssé termelékenyek és rosszul fizetettek.
„Ha a munkavállalóinak több időre van szükségük ahhoz, hogy megkeressék azt az összeget, amit valaki más kevesebb munkaórával is megkeres, az annak a jele, hogy valami nincs rendben. A munkatermelékenység alacsony, a gazdasági struktúra nagyobb munkaerő-ráfordítást igényel, a keresetek pedig alacsonyabbak” – magyarázza Đogović, hozzátéve, hogy a megoldást a hazai vállalkozások megerősítése és a csúcstechnológiás beruházások vonzása jelentené.
A havi nettó mediánbér 83 790 dinár volt, ami azt jelenti, hogy a szerbiai foglalkoztatottak fele ennél az összegnél kevesebbet vagy pont ennyit keresett havonta 2025-ben.
Regionális és európai összehasonlítás
A 2024-es és 2025-ös regionális átlagbéreket összehasonlítva látható, hogy Szerbiában a több munkaóra ellenére szinte a legalacsonyabbak a keresetek a régióban. A legtöbbet Szlovéniában keresték, majd Horvátország, Bulgária és Magyarország következik.
A szerbiai munkavállalók már 2024-ben is a legtöbbet dolgoztak és a legkevesebbet keresték Európában; az életszínvonaluk csaknem négyszer elmaradt az Európai Unió átlagától.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban az éves átlagbér 2024-ben körülbelül 40 000 euró volt, míg Szerbiában ugyanebben az évben az éves kereset 1 177 716 dinárt, azaz jelenlegi árfolyamon 10 070 eurót tett ki. Ez azt jelenti, hogy az uniós életszínvonal csaknem négyszerese volt a szerbiainak.
Elérhető-e az uniós színvonal több munkával?
Aleksandar Vučić szerb elnök az év elején kritizálta a kraljevói munkásokat a gyakori betegszabadságok és a nem kellő mennyiségű munka miatt. Állítása szerint egyes vállalatok emiatt hagyják el a várost. „Bizonyos cégek azért mentek el Kraljevóból, mert a táppénz aránya elérte a 22-23 százalékot. Amikor jönnek a nyári mezőgazdasági munkák, ez felugrik 30 százalékra. Amikor cseresznyét, kajszibarackot vagy almát kell szedni, hirtelen mindenki megbetegszik” – mondta Vučić.
Az Eurostat adatai viszont cáfolják ezt a narratívát, hiszen azt mutatják, hogy a szerbiai alkalmazottak hetente több órát dolgoznak, mint bármely más európai ország munkavállalói.
Saša Đogović közgazdász szerint a sok alacsonyan fizetett munkahely nem megoldás az életszínvonal növelésére. Hozzáteszi, hogy a külföldi vállalatok gyakran az olcsó munkaerő miatt érkeznek Szerbiába, és többnyire alacsonyan fizetett pozíciókat hoznak létre, például a kábelgyártásban vagy a textiliparban. Véleménye szerint a rosszul fizetett munkahelyeken eltöltött hosszabb munkaidő nem képes érdemben növelni a polgárok jövedelmét.
Đogović úgy véli, hogy a jelenlegi gazdasági struktúrával Szerbia nem tudja felzárkózni az Európai Unió fejlettségi szintjéhez, hanem továbbra is lemaradásban lesz az európai átlagtól.
„Dolgozhatunk egyre többet és többet úgy, hogy közben csak alig valamivel keresünk többet. A lényeg az lenne, hogy megpróbáljunk kevesebb munkával nagyobb értéket teremteni és magasabb jövedelmet elérni” – összegezte a szakember.
Fotó: Pixabay
