Akár 65 trópusi nap is lehet az idei nyáron, vagyis ennyi napon emelkedhet 30 Celsius-fok fölé a hőmérséklet, ami csaknem kétszerese a korábbi évtizedek átlagának – figyelmeztetett Slobodan Sovilj, a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet meteorológusa.
Sovilj a Blic TV műsorában elmondta, hogy forró nyár várható, az átlaghőmérséklet pedig mintegy két Celsius-fokkal haladhatja meg a sokéves átlagot.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Mindenképpen meleg nyárra számítunk. A meteorológiai nyár kezdete egyelőre valamivel mérsékeltebb, ami jó hír. Csapadék is volt, ugyanakkor június második felében, valamint júliusban és augusztusban a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet előrejelzése szerint akár 65 trópusi nap is várható, amikor a hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius-fokot. Ez csaknem kétszerese a korábbi átlagos értékeknek. Mindez az elhúzódó száraz időszakokkal együtt nehezíti a nyári helyzetet, egyrészt a közegészségügyre gyakorolt kedvezőtlen hatások, másrészt számos társadalmi és gazdasági ágazat szempontjából” – mondta a meteorológus.
Hozzátette, hogy a forró nyári napokat időnként nedves légtömegek érkezése szakíthatja meg, amelyek zivatarokat és heves viharokat hozhatnak magukkal.
A rövid és középtávú előrejelzések egyelőre nem jeleznek szupercellás viharokat, a nyár folyamán azonban ezek megjelenése sem zárható ki.
„A nyár végéig szinte bizonyos, hogy ilyen rendkívül erős viharokkal is találkozhatunk. A probléma az, hogy ezeket nem lehet hosszú távon előre jelezni, legfeljebb öt-hat nappal korábban. Az adott helyszínre vonatkozó rendkívüli figyelmeztetéseket a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet rendszerint egy-két órával a vihar érkezése előtt adja ki” – magyarázta Sovilj.
A meteorológus szerint Észak-Olaszországtól a Nyugat-Balkánon át egészen térségünkig ez a régió az egyik leginkább kitett terület az éghajlatváltozás szempontjából, különösen a szélsőséges időjárási jelenségek kockázatának növekedése miatt.
„Az elmúlt években erre több példát is láthattunk. Észak-Olaszországban például rekordméretű, 18–19 centiméter átmérőjű jégdarabok hullottak” – mondta Slobodan Sovilj.
