Az Európai Unióban a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak átlagos munkahete 2025-ben 35,9 órát tett ki az Eurostat adatai szerint. Aleksandar Radojević, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének (SSSS) munkatársa a Szerb RTV-nek nyilatkozva kijelentette: már nem az a kérdés, hogy lerövidül-e a munkaidő nálunk is, hanem az, hogy mikor. Andreja Brkić, a Munkaadók Uniójának képviselője kiemelte, hogy a munkaadók is minőségibb és produktívabb munkaerőt szeretnének, ami nem feltétlenül jelent hosszabb munkaidőt.
A rövidebb munkahét sokak álma, és a nyugdíj közeledtével a türelmetlenség csak nő. Az 58 évnél idősebb, vagy több mint 35 év munkaviszonnyal rendelkező szlovének január 1-je óta már ezt az álmot élik, ugyanis választhatnak a hatórás munkanap, a szabad péntek vagy a meghosszabbított hétvége között. Számos európai országban – mint például Németországban, Nagy-Britanniában, Portugáliában, Izlandon, Svédországban, Franciaországban, Spanyolországban és Lengyelországban – szintén az a tendencia figyelhető meg, hogy tovább csökkentik a munkahelyen töltött időt. De milyen a helyzet Szerbiában, és gondolkodnak-e a munkaidő lerövidítésén?
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Aleksandar Radojević a tévé reggeli műsorában vendégeskedve elmondta, hogy a vállalkozások hatékonysága, jövedelmezősége, termelékenysége és gazdaságossága jelentősen növekedett a több mint száz éve bevezetett nyolcórás munkaidő óta.
„A mesterséges intelligencia új korszakában élünk. Hihetetlen lenne, ha nem jönne el a munkaidő lerövidítése, hiszen már nincs is szükség annyi munkaórára. Az előnyök hatalmasak mind az egyén, mind a vállalat számára” – véli Radojević.
Véleménye szerint az embereknek nemcsak dolgozniuk kell, hanem élniük is – több időt kellene a családjukkal és a gyermekeikkel tölteniük. Ezzel párhuzamosan a környezet is kevésbé szennyeződik, amit számos elemzés is megerősít.
„Azon vállalatok tapasztalatai, ahol a munkavállalók heti négy napot dolgoznak, egyszerűen zseniálisak. Három szabadnap után az emberek kipihentebbek és elégedettebbek, és már önmagában ez a két tényező nagyobb produktivitáshoz vezet” – mutatott rá Radojević.
Andreja Brkić, a Munkaadók Uniójának képviselője szerint a négynapos munkahétnek nem az a célja, hogy rövidebb idő alatt többet dolgozzunk, hanem az, hogy a munkavállalók nagyobb értéket teremtsenek, jobb munkakörülmények között dolgozzanak, és jobb életminőséget élvezhessenek.
Szerbiában a termelékenységet a technológiai beruházásokon, a folyamatok digitalizálásán, a munkaszervezés korszerűsítésén és a munkavállalók készségfejlesztésén keresztül kell növelni. Ez akkor érhető el, ha a dolgozók elégedettebbek, ha jobb a menedzsment, hatékonyabb a szervezés, és magasabb fokú a munka automatizálása.
Brkić szerint a munkaadóknak sem érdekük, hogy a dolgozók túl hosszú ideig dolgozzanak, mert akkor elfáradnak és demotiválttá válnak.
„A cél nem a kevesebb munka, hanem a nagyobb produktivitás. A munkaadók nem azt akarják, hogy a dolgozók több időt töltsenek a munkahelyükön, hanem azt, hogy hatékonyabbak és elégedettebbek legyenek. A produktivitás ma már technológia, munkaszervezés és beruházások kérdése” – vonta le a következtetést Brkić.
Fotó: Pixabay
