– Kasza József minden előadásra eljött, lehetett vele vitázni, beszélgetni és az irányába megfogalmazott kritikát is elfogadta. Nyilván voltak neki is hibái, de amikor a színházat fel kellett karolni, akkor odatette magát. Aztán jött a hatalomváltás a VMSZ-en belül: Pásztor István még nagyon nyitottan és nagyon barátságosan fogadta a társulatigazgatókat, megkérdezte, mire van szükségünk. Akkor találtuk ki a közös tájprogramot, amire az elnök úr pénzt teremtett és jutottunk el nagyon sok helyre – mondta Mezei Zoltán, aki nyolc éven át a Szabadkai Népszínház magyar társulatának igazgatója volt.
A Csak pártatlanul név alatt futó beszélgetős műsorban Korhecz Tamás arról is kérdezte a rendezőt, színészt, hogy ebből az idilli állapotból hogyan jutottak el odáig, hogy a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata szabadon levadászható célponttá vált?
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
– Azt gondolom, hogy ez elkerülhető lett volna. A hatalom és a színház egy furcsa házasság, mivel az előbbinek a feladata az utóbbi fenntartása, és szükségszerű, hogy előbb vagy utóbb ebben a házasságban keletkezik egy konfliktus: akadnak kegyelmi időszakok, de a konfliktus kialakulása elkerülhetetlen. Van néhány év, öt-tíz, amikor jól élünk, de nem anyagi szempontból, hanem egyetértésben, szeretetben, egyre gondolunk. Ha valami miatt a házasság egyik lába kibillen, például a képbe bekerül egy olyan személy, akinek nem tetszik az, ahogyan a színház működik, amit ott kimondanak, vagy éppen a repertoár, akkor ez a viszony elkezd romlani, és a szélsőségek irányába sodródik. Megéltem olyan pillanatot is, amikor azt éreztem, hogy a politikum legszívesebben azt mondaná, hogy csukjuk be, a színészeket tegyük át másik színházba. Minek kell két magyar színház Szabadkán? Ezt soha nem mondták ki, de éreztem. A mi esetünkben a konfliktusok kezdete és végkifejlete is Lovas Ildikóhoz köthető, akinek a nézeteltérése még Kovács Frigyessel kezdődött, én pedig megörököltem a helyzetet. Lovas a másik jelöltet támogatta, és nem tetszett neki, hogy a társulat engem támogatott – nyilatkozta Mezei, aki hozzátette, ahogy Lovasnak nőtt a hatalma, úgy a magyar társulat mögül eltűnt az érdek-képviseleti háttér.
Arra a felvetésre, hogy Lovas Ildikót elütötte a vonat, legalábbis ezt mondta Pásztor Bálint, a VMSZ jelenlegi elnöke, jelentős változás azonban úgy tűnik, nem történt, Mezei a következőket felelte:
– Bekopogtam Pásztor Bálinthoz, ahol elmondtam, hogy egyes dolgokat újra kéne értékelni, jó lenne, újra gombolni a kabátot, hiszen a színháznak szüksége van az érdekképviseletre, rendezzük a viszonyainkat. Bálint erre nyitott volt, és ez egy jó hangulatú beszélgetés volt, és úgy tűnt, mint elindult volna valami. Addig a színház előadásait nem látogatták, sőt azt gondolom nem látogathatták a VMSZ-es vezetők, ami szintén egy abszolút abszurdum, egy butaság. Akkor, ahogy említettem is, azt éreztük, hogy valami megmozdult, de a támogatottsága ezen a szinten maradt – tette hozzá Mezei, aki azt a kérdéskört is körbejárta, hogy a vajdasági magyarok számához képest sok vagy kevés a négy kőszínház, név szerint az Újvidéki Színház, a Kosztolányi Dezső Színház, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata és a Zentai Magyar Kamaraszínház?
– Ahhoz képest, hogy a Vajdaságba hány magyar él, igen sok színházunk van, vagyis ezen a téren jobban állunk az erdélyi és a felvidéki magyaroknál. Mondhatjuk, hogy az egy főre eső színház nálunk az elég sok. És mivel ez így van, ez azt is jelenti, hogy sokan foglalkoznak színházzal, ha pedig sokan foglalkoznak színházzal, onnan sokan kerülnek ki. Vajdaságban sok színjátszó csoport működik, amelyeknek a tagjai közül nagyon sokan döntenek úgy, hogy ők színésznek mennek. Minél többen foglalkozunk színházzal, a színház annál magasabb színvonalra kerül. Nagyon sok eszközünk nincs a színházcsináláshoz, hogy sokszor hiányoznak eszközeink, ezért megtanultunk eszköztelenül gondolkodni, a színészre, a helyzetre és a gondolatra építeni, és nem a díszlet és a jelmez csillogása viszi el a »balhét« – közölte Mezei.
A teljes műsor:
