A hatalomból való távozása után Orbán Viktor utoljára volt köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Magyarország volt miniszterelnöke május 9-én, az Országgyűlés alakuló ülésének napján töltötte ki a nyilatkozatot, amelyből kiderül, hogy nem igazán készült a nyugdíjas évekre. A Telex.hu szerint 36 évnyi parlamenti munka és összesen 20 évnyi miniszterelnöki szolgálat után mindössze 9,127 millió forintot (körülbelül 24 ezer eurót) sikerült megtakarítania, és május elején más bevételi forrással sem rendelkezett.
A február 1-jén közzétett vagyonnyilatkozata szerint a feleségével közös bankszámlán mindössze 5,065 millió forint (mintegy 13 ezer euró) megtakarítása volt. Májusra ezt az összeget sikerült további négymillió forinttal (10 300 euróval) növelnie, miközben bruttó fizetése 7,58 millió forintot (19 500 eurót) tett ki. Két ingatlan tulajdonosa: egy 63 négyzetméteres házé Felcsúton, amelyet 2013-ban vásárolt, valamint egy 233 négyzetméteres házé a budapesti Cinege utcában (XII. kerület), amelyet 2002-ben vett, és amelynek tulajdonjogán feleségével osztozik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint május 9-én továbbra is díjazás nélkül töltötte be a Fidesz elnöki tisztségét. Természetesen lehetséges, hogy ez azóta megváltozott. A dokumentumban nyoma sincs a törvény által előírt végkielégítésnek. Parlamenti képviselőként, aki távozik az Országgyűlésből, törvény szerint háromhavi búcsúpénz illette volna meg, ami az ő esetében bruttó 6,37 millió forintot (16 300 eurót) jelent. Leköszönő miniszterelnökként további hat havi fizetésre is jogosult lehetne, ami bruttó 32,4 millió forintot (83 ezer eurót) tesz ki.
Mindezek alapján 36 évnyi aktív politikai pályafutás után bruttó 38 801 013 forinttal (100 ezer euróval) kezdhetne új életet, ám Magyar Péter május közepén kijelentette, hogy Orbán – a többi volt miniszterhez hasonlóan – nem kap végkielégítést az „ország kifosztása” miatt.
A Fidesz elnöke erre úgy reagált, hogy a törvény szerint neki járó összeget a kárpátaljai Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonnak adományozza. Magyar Péter üdvözölte a döntést, és arra kérte a volt miniszterelnököt, hogy adja meg az intézmény bankszámlaszámát, hogy az összeg közvetlenül oda érkezhessen, és ne vesszen el útközben.
A jelenlegi jogszabályok szerint Orbán volt miniszterelnökként további állami juttatásokra is jogosult: 16 éven át szolgálati autóra sofőrrel, valamint nyolc évig irodára két titkárnővel. A szolgálati autó különösen jól jön neki, hiszen a vagyonnyilatkozata szerint egyetlen jármű sincs a nevén.
A nyilvános vagyonnyilatkozatok alapján az elmúlt 16 évben Orbán alig tudott félretenni. Voltak olyan évek, amikor egyetlen forint megtakarítást sem tüntetett fel. 2010-ben, első miniszterelnöki vagyonnyilatkozatában mindössze 517 ezer forint (1330 euró) megtakarítással rendelkezett a feleségével közös számlán.
Ekkor már birtokolta a Cinege utcai házat, amelynek 20 millió forintos hitelét még további tíz éven át törlesztették. Akkori vagyonnyilatkozatában öt felcsúti építési telek is szerepelt, amelyeket 2006-ban vásárolt, majd 50 évre ingyenes használatba adott a „Felcsút a Fiatalokért” alapítványnak, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítójának. Később, 2016-ban ezeket az alapítványnak ajándékozta, amelynek elnöke gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc.
A 2010-es hatalomra kerülése előtt Orbán a Fidesz elnökeként havi bruttó 402 ezer forintos (1030 eurós) tiszteletdíjat kapott. Ezt a juttatást később határozatlan időre felfüggesztették, és májusi vagyonnyilatkozata szerint idén is díjazás nélkül látta el ezt a tisztséget.
Vagyonnyilatkozataiban időről időre könyvkiadásból származó bevételek is szerepeltek. 2010-ben a Helikon Kiadótól 6,3 millió forintot (16 200 eurót) kapott a Rengéshullámok című könyvért, ezt követően 5,5 millió forintot (14 100 eurót) a Győzelemhez vezető út című könyvért (Kairosz Kiadó), majd 2023-ban havi 200–500 ezer forint közötti összeget (515–1280 eurót) a beszédeiből összeállított Másként című kötet után.
A Hatvanpuszta nevű birtok nem szerepel Orbán vagyonnyilatkozatában. Hivatalos tulajdonosa az édesapja, Orbán Győző.
A volt miniszterelnök többször is azt állította, hogy semmi köze Hatvanpusztához, és hogy az valójában egy félkész mezőgazdasági létesítmény. Amikor arról kérdezték, milyen gazdasági tevékenység folyik ott, azt javasolta, hogy forduljanak a tulajdonoshoz.
„Soha nem voltam gazdag ember, most sem vagyok az, és nem is leszek” – jelentette ki Orbán 2016-ban a parlamentben, amikor először kezdték támadni környezetének gazdagodása és Mészáros Lőrinc mesés vagyonosodása miatt.
Orbán vagyonnyilatkozataiból valójában nem sokat tudhatunk meg, ha valódi vagyoni helyzete érdekel bennünket. Magyar Péter 2024 végén arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy tegye közzé közeli hozzátartozóinak elmúlt öt évre vonatkozó összes vagyonnyilatkozatát, és megígérte, hogy ugyanezt megteszi saját családtagjai esetében is, amint Orbán példát mutat. Magyar szerint a magyar állampolgároknak joguk van tudni, hogyan és miből váltak milliárdossá Orbán szülei, testvérei, gyermekei, vejei és felesége.
„Az én vagyonnyilatkozatom 1990 óta nyilvános. A családtagokra külön törvény vonatkozik, amely előírja, mit kell tenni és hogyan kell azt közzétenni. Mindig betartottam a szabályokat, az életem nyitott könyv, és mindig mindenki rendelkezésére állok” – válaszolta akkor Orbán Magyar javaslatára.
Abban igaza volt, hogy a törvény szerint a miniszterelnök házastársának és a vele egy háztartásban élő gyermekeinek is vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk, ezek azonban nem nyilvánosak.
Az új kormány egy olyan átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagot készül a parlament elé terjeszteni, amely az uniós források visszaszerzésének egyik feltétele, és jelentősen szigorítaná a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályokat.
A jövőben minden közfunkciót betöltő személynek részletesebb és szigorúbb vagyonnyilatkozatot kellene benyújtania, amelyeket a megerősített Integritás Hatóság (IH) ellenőrizne. Az IH hozzáférést kapna minden releváns adatbázishoz – például a jármű- és hajónyilvántartásokhoz, valamint a bűnügyi nyilvántartásokhoz –, hogy ellenőrizhesse a benyújtott adatok valódiságát.
Magyar Péter azt is bejelentette, hogy a vagyonnyilatkozati kötelezettséget a pártelnökökre is kiterjesztenék. Így elképzelhető, hogy Orbán a jövőben sem tudja majd elkerülni ezt a számára kellemetlen kötelezettséget, amennyiben a Fidesz szombati tisztújító kongresszusán ismét bizalmat kap a párt vezetésének folytatására.
Fotó: Facebook/Fischer Zoltán

