Az Európai Parlament Szerbiáért felelős jelentéstevője, Tonino Picula a Danasnak nyilatkozva úgy értékelte, hogy a Szerbia előrehaladásáról szóló legutóbbi jelentés, amelynek ő a szerzője, az Európai Parlament közös álláspontját tükrözi az ország helyzetéről annak közelmúltbeli történelmének egyik kulcsfontosságú időszakában. Hozzátette: sajnálatos módon szinte nincs olyan fejezet, amelynél ne azt állapították volna meg, hogy az előrelépés korlátozott, vagy egyáltalán nem történt előrehaladás.
– Nehéz lenne csak néhányat kiemelni a problémák hosszú sorából, de mindenképpen ide tartoznak a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos kérdések, ahol a helyzet folyamatosan romlott, különösen az elmúlt egy évben. Már a jelentés tervezetében is jeleztem, hogy a társadalmi életet erős politikai polarizáció és feszültség jellemzi, hogy a korrupció elleni küzdelemnek prioritást kell élveznie, valamint hogy el kell fogadni és végre kell hajtani a választási jogszabályok módosítására vonatkozó ajánlásokat. Ugyanilyen fontos az európai út iránti valódi elkötelezettség.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az Európai Unió számára fenyegető jelenlegi geopolitikai körülmények között rendkívül fontos, hogy a tagjelölt országok összhangban legyenek az EU közös kül- és biztonságpolitikájával, ezen a téren pedig Szerbia rendkívül gyenge eredményt mutat fel. Ide tartozik természetesen a Koszovóhoz fűződő viszony kérdése és a kapcsolatok gyorsabb normalizálásának szükségessége is. Az is világos, hogy a jelenlegi helyzetében Szerbia nem teljesíti a Növekedési Terv forrásainak kifizetéséhez szükséges feltételeket. Ez az álláspont az elmúlt hónapokban kristályosodott ki, különösen az úgynevezett Mrdić-törvények, valójában Vučić-törvények elfogadásának összefüggésében.
Hogyan értékeli az igazságszolgáltatás és a választási folyamat területén nemrég elfogadott szerbiai törvényeket? Lát-e bennük valódi politikai akaratot a reformokra, vagy Brüsszel ezeket csupán kozmetikai változtatásoknak tekinti, amelyeknek nincs tényleges gyakorlati hatásuk?
– Az említett törvények jelentették azt a cseppet, amely túlcsordította az egyébként jóindulatú Bizottság türelmének poharát. Legalábbis annak egy részénél. A csatlakozási tárgyalások komoly politikai folyamatot jelentenek, amelyet átfogó módon kell végrehajtani, nem pedig kétértelműen, miközben egyértelműen az EU-tagság célja felé kell haladni. A választási folyamat tekintetében úgy vélem, még nagyon messze vagyunk a tisztességes választások feltételeinek megteremtésétől és a REM (Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület) működőképességétől. Ezért még nagyon sokat kell tenni és végrehajtani ahhoz, hogy a helyzet elfogadhatóvá váljon.
Hány ilyen dokumentumot kell még elfogadnia az Európai Parlamentnek, mielőtt Brüsszel konkrét lépéseket tesz, és egyértelmű álláspontot foglal el Aleksandar Vučić rendszerével szemben?
– Az Európai Parlament jelentései kétirányú politikai üzenetet hordoznak. Elsősorban a tagjelölt országoknak szólnak, de az EU más intézményeinek is – az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak. Az Európai Parlamentben eltöltött 13 évem során megtapasztaltam a határozatok és a többségi álláspont jelentőségét. Különösen akkor, amikor egy ilyen dokumentumról gyorsan sikerül megállapodni, és azt ilyen meggyőző többséggel fogadják el.
Az Európai Parlament az egyetlen olyan intézmény, amelyet közvetlenül a tagállamok polgárai választanak meg, és ezért jelentős befolyással rendelkezik más uniós intézmények működésére, illetve álláspontjaik kialakítására és módosítására. Úgy vélem, ez a jelentés világosan rámutat a problémákra és egészen konkrét lépéseket javasol. Meggyőződésem, hogy az abban megfogalmazott üzenetek Brüsszel más fontos címein is egyre nagyobb súlyt kapnak. A csatlakozási tárgyalások olyan folyamatot jelentenek, amelyben az intézmények és a tagállamok álláspontja fokozatosan kikristályosodik Szerbia helyzetéről. A négy éve tartó stagnálás jól mutatja a Szerbiában zajló eseményekkel kapcsolatos hangulatot.
Ha Belgrád valóban fel akarja gyorsítani európai integrációját, mi kell hogy legyen a szerb hatóságok abszolút prioritása?
– Az Európai Parlament üzenetei teljesen egyértelműek. Ha Szerbia előre akar lépni európai útján, akkor egyértelmű stratégiai döntést kell hoznia, össze kell hangolnia politikáját az EU közös kül- és biztonságpolitikájával – beleértve az Oroszországgal szembeni szankciókat is –, valamint kézzelfogható és tartós előrelépést kell elérnie a legfontosabb reformterületeken.
A teljes interjút ITT olvashatja.
