A meggy idén jól termett Szerbiában azokon a területeken, amelyeket nem érintett a fagy, a felvásárlók és hűtőház-tulajdonosok azonban a tavalyi 300 dináros kilogrammonkénti árat 70–80 dinárra csökkentették – mondták a termelők a Beta hírügynökségnek.
A hathektáros meggyültetvénnyel rendelkező Ivan Josimov Bavaništéból bejelentette, hogy a termelők és a felvásárlók június 14-én, vasárnap Belgrádban találkoznak, ahol – mint fogalmazott – egy „reális ár” kialakításáról tárgyalnak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Azt fogjuk javasolni a hűtőházasoknak, hogy az első osztályú meggyért kilogrammonként 180 dinárt, a másodosztályúért pedig 150 dinárt fizessenek” – mondta Josimov.
Hozzátette, hogy kevés az első osztályú meggy, mert az év száraz volt, és nem állt rendelkezésre elegendő nedvesség.
Kiemelte, hogy 2012-ben a meggy ára 120 dinár volt kilogrammonként, míg tavaly a gyenge termés miatt az ár 180 dinárról 300 dinárra emelkedett, ami szerinte szintén nem volt reális.
Hranislav Stojanović, a merošinai községhez tartozó Kostadinovo faluból, aki az őshonos merošinai vagy oblačinai meggyet 15 hektáron termeszt, elmondta, hogy a felvásárlók még nem közölték a hivatalos árat, mivel a szüret csak június 20-a után kezdődik. Nem hivatalos információk szerint azonban az ár 70–80 dinár lesz kilogrammonként, ami – mint mondta – megalázó, és még a termelési költségeket sem fedezi.
„Attól tartunk, hogy a felvásárlók egységes árról állapodnak meg, az állam pedig nem lesz képes megakadályozni a monopolista magatartást” – mondta Stojanović.
Elmondása szerint az idei kínálat kisebb lesz, annak ellenére, hogy a meggy jól termett, mivel a tavalyi készletek elfogytak. Emellett az idei fagyok Magyarországon és Bulgáriában is jelentős károkat okoztak, május 4-én pedig Szerbiában is pusztítottak több helyen, például Bela Palankán, Pirotban és Osečinában, valamint Merošina egyes gyümölcsöseiben.
Úgy véli, hogy jövőre Szerbiában már nem lesz elegendő meggy, mert rohamosan terjed egy káros bogárfaj, a fekete szú, egy kemény kitinpáncéllal rendelkező ormányosbogár, amelyet nehéz vegyszerekkel elpusztítani.
Elmondása szerint a kártevő különösen a száraz években terjed gyorsan. Több egymást követő aszályos év – mint 2011, 2012 és 2013 – idején jelent meg Görögországból. A nőstények a fa töve köré rakják petéiket, a lárvák pedig megtámadják a gyümölcsfa gyökérnyaki részét, megszakítva a tápanyagellátást. Ennek következményeként a teljes termést hozó meggyfa hirtelen kiszárad.
Stojanović szerint a merošinai községben egykor mintegy 2000 hektáron termesztettek oblačinai meggyet, mára azonban ez a terület 300–400 hektárra csökkent.
Kiemelte, hogy az állam sem tett semmit e hazai meggyfajta védelmében, pedig szerinte ez a világ legjobb minőségű meggye. Az oblačinai meggy a cukor- és savtartalom ideális arányával, valamint magas szárazanyag-tartalmával tűnik ki. Fagyasztás után sem romlik a minősége, mint sok más gyümölcs esetében, sőt – állítása szerint – még ízletesebbé válik.
Hozzátette, hogy Horvátország az oblačinai meggy klónjaiból szaporítóanyagot állított elő és tanúsíttatta, miközben Szerbia „veszni hagyta” ezt az őshonos fajtát. Elmondása szerint egyetlen hazai intézet sem állít elő minősített anyatelepeket, ezért nincs megfelelően tanúsított csemete sem. Ami jelenleg a piacon kapható, az szerinte hamis dokumentációval rendelkezik.
A termelők az első osztályú meggyért kilogrammonként 180 dinárt szeretnének kapni (Fotó: MTI)
