A szerb állami tulajdonú Srbijagas nemzetközi beruházásvédelmi választottbírósági eljárást indított Litvánia ellen – számolt be róla a nemzetközi jogi ügyekre szakosodott Global Arbitration Review (GAR) portál, írja a Beta.
A szerb állami vállalat egy még ki nem jelölt nemzetközi választottbírósági testület előtt azt állítja, hogy a balti állam igazságszolgáltatása az eljárások elhúzódásával ellehetetlenítette azoknak a többmillió eurós választottbírósági ítéleteknek a végrehajtását, amelyeket a Srbijagas korábban megnyert a pancsovai Nitrogénművek (Azotara) ügyében.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A vállalat ezzel az eljárással olyan követelések megtérítését próbálja elérni, amelyek a késedelmi kamatokkal és az évekig tartó pereskedés költségeivel együtt akár a 20 millió eurót is elérhetik.
A szerb felet az Azotara privatizációjával kapcsolatos jogvitában a Motieka & Audzevičius litván ügyvédi iroda képviselte.
Mivel a litván üzletemberek időközben csődbe jutottak, a szerb vállalat most közvetlenül a litván államtól követel kártérítést.
A kereset jogalapját a Szerbia és Litvánia között 2005-ben aláírt, jelenleg is hatályos kétoldalú beruházásvédelmi egyezmény (BIT) képezi, amely lehetővé teszi a befektetők számára, hogy nemzetközi jogvitát kezdeményezzenek a befogadó állammal szemben.
Az eKapija portál szerint a bonyolult jogi ügy gyökerei 2006-ig nyúlnak vissza, amikor a litván UAB ARVI ir ko csoport és a Sanitex vállalat vezette konzorcium – a hazai Univerzal Holdinggal partnerségben – 13,1 millió euróért megvásárolta a pancsovai Azotarát, az együttműködés azonban hamar megszakadt.
A szerb kormány korrupcióellenes tanácsának későbbi hivatalos jelentései szerint a befektetők a szerződéssel ellentétesen értékesítették a gyár egyik kulcsfontosságú termelőegységét, a Karbamid 2 üzemet, amelyet orosz vevőknek adtak el. Emellett a gyárat külföldi kapcsolt vállalkozásokon keresztül pénzügyileg is megterhelték.
A szerb állam a szerződéses kötelezettségek megszegése miatt 2009-ben felbontotta a privatizációs szerződést, a vállalat irányítását és többségi részvénycsomagját pedig a Srbijagas vette át.
A szerződés felbontása ugyanabban az évben egy jelentős nemzetközi választottbírósági eljárást indított el, amelyben Szerbia pénzügyi vereséget szenvedett. A litván befektetők ugyanis beperelték a szerb államot, azt állítva, hogy a privatizációt jogellenesen bontották fel, és több mint 50 millió eurós kártérítést követeltek.
A nemzetközi választottbíróság a litvánok javára döntött, és körülbelül egymillió euró kártérítés megfizetésére kötelezte Szerbiát a gyár visszavételének módja miatt.
Az Azotara eladása és az azt követő károkozás büntetőjogi következményekkel is járt Szerbiában, mivel a privatizáció szerepelt a vitatott 24 privatizációról készült jelentésben.
A HIP Azotara a Belgrádi Gazdasági Bíróság előtt 45 millió eurós kártérítési pert indított.
A szerb média 2012-ben részletesen beszámolt a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség nyomozásáról, a vádemelésekről, valamint a korábbi vezetők és a konzorcium tagjainak őrizetbe vételéről. A gyanú szerint a termelőegység jogellenes értékesítésével több millió eurós kárt okoztak az államnak.
Miután a Srbijagas átvette az Azotara irányítását, jogutódként örökölte a litván befektetők által okozott károk miatti követeléseket is, és nemzetközi jogi eljárásokat indított a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) és a Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ (VIAC) előtt.
Összesen négy választottbírósági döntés született, amelyek megerősítették a litván fél kötelezettségét 8 millió euró kártérítés megfizetésére.
A litvániai végrehajtási eljárás során a CEE Legal Matters jogi portál arról számolt be, hogy a Srbijagas ügyvédei sikeresen megtámadták az ARVI-csoport tulajdonosainak vagyonátruházási szerződéseit a litván fellebbviteli bíróság előtt, és mintegy 40 millió eurónyi vagyont juttattak vissza a csődvagyonba.
Az ARVI holding végleges csődje miatt azonban a tényleges pénzbehajtás elmaradt, ami végül az új beruházásvédelmi kereset benyújtásához vezetett.
A litván bíróságok előtt folyó eljárások közel tíz éven át tartottak.
Bár Litvánia Legfelsőbb Bírósága 2024 februárjában végleges döntést hozott a Srbijagas javára, a szerb fél most arra hivatkozik, hogy a hosszú évekig tartó eljárás ellehetetlenítette a követelések tényleges behajtását.
A felperes álláspontja szerint az évtizedes pereskedés ideje alatt az ARVI-csoport eredeti adósai csődbe mentek, vagyonuk egy részét pedig harmadik személyekre ruházták át, így a megszerzett ítéletek a gyakorlatban behajthatatlanná váltak. Emiatt a pénzügyi kárért való felelősséget most közvetlenül Litvánia államára hárítják.
A CEE Legal Matters által közölt hivatalos kronológia szerint a Srbijagas bizonyított hitelezőként és a litván Legfelsőbb Bíróság előtt már győztes félként lép be az új eljárásba.
Az új nemzetközi választottbíróság előtt azonban jóval nehezebb feladat vár rá.
Bizonyítania kell, hogy Litvánia megsértette a beruházásvédelmi egyezményt azzal, hogy hagyta bíróságait egy teljes évtizeden keresztül húzni a végrehajtási eljárást.
A beruházásvédelmi perek gyakorlatában a „jogszolgáltatás megtagadásának” bizonyítása rendkívül magas mércét jelent, ezért a Srbijagasnak közvetlen ok-okozati kapcsolatot kell kimutatnia a bíróságok lassúsága és a követelés behajthatatlanná válása között.
Ha a Srbijagas sikerrel jár, az ügy a nemzetközi beruházásvédelmi választottbíráskodás egyik ritka példájává válhat: egy EU-tagságra pályázó ország állami vállalata kártérítést kaphat egy uniós tagállamtól annak állítólagos igazságügyi mulasztásai miatt.
Miközben a Srbijagas a Baltikumban a régi követelésekért harcol, maga a pancsovai gyár is új tulajdonosi átalakulásokon ment keresztül.
Miután 2018-ban csődeljárás indult ellene, az Azotarát 2021-ben a hazai magántulajdonú Promist vállalat vásárolta meg mintegy 5,5 millió euróért.
A gyár körül nemrég újabb nemzetközi gazdasági vita bontakozott ki az amerikai Nitron Group és a tulajdonosok között állítólagos tartozások miatt, amely ügyben jelenleg is eljárások folynak a szerb bíróságokon.
Miközben a gazdasági viták tovább tartanak, a pancsovai gyár területére vonatkozó jelenlegi tervek a földterület rendeltetésének megváltoztatását és egy korszerű adatközpont építését irányozzák elő azon a helyen, ahol egykor a volt Jugoszlávia legnagyobb műtrágya- és nitrogénvegyület-gyártó üzeme működött.
