A Nemzeti Stadion építése, a villamosenergia-hálózat fejlesztéséhez hiányzó források biztosítása, valamint az EXPO promóciós tevékenységei csak néhány olyan tétel, amelyre az állam tavaly a költségvetési tartalékból biztosított pénzt. Az Insajder elemzése szerint 2025-ben mintegy 54 millió eurót különítettek el az EXPO számára ebből a keretből.
Az EXPO-ra fordított kiadások átláthatatlansága – miközben a költségek már most elérték a kétmilliárd eurót, ami 200 millió euróval meghaladja az eredetileg bejelentett teljes összeget – az egyik fő oka annak, hogy egyre többen kételkednek abban, hogy a rendezvény valóban gazdasági hasznot hoz majd Szerbiának.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az eredetileg tervezett 1,8 milliárd euró helyett az EXPO és a kapcsolódó projektek összesen 3,4 milliárd euróba kerülhetnek a szerbiai polgároknak – erre jutott a Fiskális Tanács, feltéve, hogy időközben nem emelkednek tovább az árak.
A források többségét közbeszerzési eljárás nélkül költötték el, vagyis olyan versenyeztetés nélkül, amely biztosíthatná a legjobb ár-érték arányú szolgáltatásokat. Csak tavaly 928 millió eurót különítettek el az EXPO-ra a költségvetésből, miközben ebből mindössze 211 millió euró került közbeszerzési eljárásokon keresztül felhasználásra.
A kiadások jelentős részét még csak nem is tervezték be a költségvetésbe, hanem a költségvetési tartalékhoz nyúltak.
„Amikor elkészítik a következő év költségvetését, mindig számolnak azzal, hogy történhet valami rendkívüli, amit nem lehetett előre megtervezni, de pénzre lesz szükség hozzá. A törvény szerint olyasmire, ami nincs benne a költségvetésben, nem lenne szabad költeni. Ezért létezik a költségvetési tartalék, amely az összes bevétel legfeljebb négy százaléka lehet, és olyan váratlan eseményekre szolgálna, mint egy árvíz, földrengés vagy rendkívüli állapot” – magyarázta az Insajdernek Goran Radosavljević, a FEFA egyetem professzora.
Az Insajder elemzése: tavaly 54 millió euró jutott az EXPO-ra a költségvetési tartalékból
Az Insajder vizsgálata szerint a rendkívüli, előre nem tervezhető kiadásokra fenntartott költségvetési tartalékból 2025-ben összesen mintegy 54 millió eurót irányítottak át az EXPO-projektre.
A főbb tételek között szerepel a vasútépítés, melyre 1,7 milliárd dinárt (14,5 millió euró) költenek, a villamosenergia-hálózatra és létesítményekre összesen 1,96 milliárd dinárt (16,7 millió euró) szánnak, a bel- és külkereskedelmi minisztériumot az EXPO megvalósításához 2 milliárd dinárral (17,08 millió euró) támogatják, a nemzetközi résztvevők találkozóinak és a szerb kormány főtitkárságának egyéb tevékenységeit 180 millió dinárral (1,54 millió euró) finanszírozzák, az EXPO céljára létrehozott állami vállalatok tőkeemelésére 87 millió dinárt (743 ezer euró), a versenyképesség-fejlesztési programokra pedig 438 millió dinárt (3,74 millió euró) láttak elő.
Összesen tehát mintegy 54,3 millió eurót fordítottak az EXPO-ra a költségvetési tartalékból.
„Az állam mindig mondhatja azt, hogy ezt nem lehetett előre megtervezni, és a költségek kétszeresére nőttek. Mi azonban megkérdezzük: miért nem lehetett ezt előre látni? Nem mindegy, hogy a költségek hárommilliárd-négyszázmillió vagy nyolcmilliárd eurót tesznek ki. Meggyőződésem, hogy az idén még tovább fognak emelkedni. Már most bejelentették, hogy egyes költségek nagyobbak lesznek. Úgy gondolom, a hatalom nem akarja már az elején kimondani, hogy ez egy ötmilliárd eurós projekt lesz. Biztos vagyok benne, hogy a kiadások jelentős részét előre ismerték, csak nem akarták a költségvetésbe írni, hogy ne kelljen róla vitát nyitni” – mondta Radosavljević.
Gazdasági haszon vagy drága beruházás?
Miközben a költségek magyarázat nélkül nőnek, a kormány továbbra is azt állítja, hogy az EXPO jelentős gazdasági előnyöket hoz majd Szerbiának.
A 2027-re tervezett világkiállítás évében a kormány szerint a bruttó hazai termék (GDP) növekedése önmagában az EXPO miatt 1,5 százalékponttal lehet magasabb, és ugyanennyivel csökkenhet a költségvetési hiány. A Fiskális Tanács ezt az előrejelzést reálisnak tartja.
A számítások többek között a külföldi turisták és látogatók által hozott devizabevételekre épülnek. Ugyanakkor kérdéses, hogy az ilyen növekedés hosszú távon is fenntartható lesz-e.
„A beruházások időszakában valóban jelentős lehet a GDP-re gyakorolt hatás, hiszen egy építőiparba befektetett euró közel három eurónyi további gazdasági aktivitást generál más ágazatokban is. Amikor azonban az építkezések befejeződnek, ott maradnak azok az objektumok, amelyeket fenn kell tartani. Az az ország, amely gazdasági jövőjét az építkezésekre és a lakások értékesítésére alapozza, nem rendelkezik igazán biztos jövővel. Szerbiának nincs saját pénze erre a projektre. Az ország 2020 óta költségvetési hiánnyal működik, az EXPO-t hitelekből építjük. A kiállítás alatt befolyó devizabevételek jelentős részét a felvett hitelek kamataira kell majd fordítani, és ezek a hitelek nem olcsók” – fogalmazott a professzor.
Mi marad az EXPO után?
A beruházások és maga a kiállítás befejezését követően több állandó létesítmény maradna fenn, mint az új kiállítási központ, ahová a tervek szerint a Belgrádi Vásárt költöztetnék, a résztvevők számára épülő lakónegyed, amelybe a rendezvény után a lakásvásárlók költöznének, a Nemzeti Stadion, a Száva-parti kikötő, az új közlekedési utak és a vasúti infrastruktúra.
Gyakorlatilag egy teljes új városrész épülne ki – feltéve, hogy a beruházások nem túlértékeltek, és az építmények megfelelnek a modern biztonsági és minőségi követelményeknek.
Óvatosságra adhat okot ugyanakkor, hogy az EXPO-projektekre külön törvény (lex specialis) alapján egyszerűsített és lerövidített építési eljárások vonatkoznak, ami egyes szakértők szerint növelheti a kockázatokat az átláthatóság és az ellenőrzés terén.
A törvény szerint olyasmire, ami nincs benne a költségvetésben, nem lenne szabad költeni
