Az Európa Tanács Velencei Bizottságának plenáris ülésén az egyik napirendi pont volt a szerbiai igazságügyi törvények módosításairól szóló sürgős vélemény elfogadása is, amelyeket közismerten „Mrdić-féle törvényekként” emlegetnek. Az ülés után Ana Brnabić kijelentette, hogy a bizottság véleménye pozitív.
Mint ismeretes, a hatalom ezeket a törvényeket az európai kritikák ellenére fogadta el, majd utólag kérte ki a bizottság véleményét, és ezt követően ismét elkezdte felülvizsgálni a jogszabályokat. A „Mrdić-féle törvények” következményei már érezhetők a szerb igazságszolgáltatásban, a Velencei Bizottság végleges véleménye után pedig a kormány korábban azt jelezte, hogy készen áll az ajánlások végrehajtására, írta meg az Insajder.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Elmondhatom, hogy itt mindenki megdicsért bennünket, és azt mondták, hogy az elmúlt néhány évben nem láttak ennyire pozitív Velencei Bizottsági véleményt ilyen rövid idő alatt. Tehát abszolút pozitív véleményt kaptunk a Velencei Bizottságtól, és már a jövő héten a parlament elé visszük az igazságügyi törvények módosításait és kiegészítéseit” – nyilatkozta Ana Brnabić Velencében. Hozzátette, hogy a bizottság véleménye rendkívül fontos Szerbia európai útja, a jogállamiság, valamint mindazon célok szempontjából, amelyek iránt Szerbia mélyen elkötelezett.
Az igazságügyi törvénycsomag módosításait, amelyek komoly feszültségeket okoztak a szerb igazságszolgáltatásban, az év elején a Szerb Haladó Párt parlamenti képviselője, Uglješa Mrdić terjesztette elő. Akkor azzal indokolta a javaslatot, hogy a törvények elfogadásával a szerb állam és nép visszakapná az „elrabolt” igazságszolgáltatás egy részét.
„Mint tudjuk, az ügyészség és a bíróságok egy része eltávolodott Szerbiától és elszakadt tőle, ez az öt igazságügyi törvény pedig fontos az ügyészség nagyobb önállósága és a bíróságok függetlensége szempontjából, összhangban az alkotmánnyal és a törvényekkel” – mondta akkor Mrdić.
A törvényeket nem sokkal később elfogadta a parlament. Előtte nem tartottak szakmai nyilvános vitát, és nem kérték ki sem a bírói, sem az ügyészi tanács véleményét. Annak ellenére, hogy az Európai Unió bírálta a lépést, mondván, hogy az visszalépést jelent Szerbia európai integrációs útján, Aleksandar Vučić államfő úgy döntött, hogy aláírja a törvényeket.
A törvények elfogadásával Szerbia annak a kockázatnak tette ki magát, hogy elesik a Nyugat-Balkán számára létrehozott növekedési tervből származó támogatásoktól, Brüsszel pedig a törvények alkalmazásának felfüggesztését is kérte. Ez a mai napig nem történt meg, a legsúlyosabb következményeket pedig a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség szenvedte el, ahonnan több ügyésznek távoznia kellett.
A törvények elfogadása után a parlament elnöke kikérte a Velencei Bizottság véleményét is. Az áprilisban érkezett sürgős állásfoglalás megerősítette mindazt, amire a Mrdić-féle törvények bírálói korábban figyelmeztettek. Gyakorlatilag a módosítások visszavonását és valamennyi, a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségtől eltávolított ügyész visszahelyezését javasolta.
Bár a hatalom nem függesztette fel a törvények alkalmazását, intenzíven dolgozni kezdett azok felülvizsgálatán. Munkacsoportot hoztak létre, és nyilvános meghallgatásokat is tartottak. Az igazságügyi törvények módosításainak új tervezeteit többször átdolgozták, mielőtt a végleges változatot elküldték a Velencei Bizottságnak, amely a mostani ülésszakot követően meghozza és néhány napon belül közzéteszi végső véleményét. Ezután a hatalomnak kell eldöntenie, hogy végrehajtja-e az összes ajánlást.
Nenad Vujić igazságügyi miniszter a szerb sajtónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a Velencei Bizottság azokat a kérdéseket, amelyeket a közvélemény vitatottnak vagy a nemzetközi normákkal ellentétesnek tartott, végül a saját normáival összhangban állónak minősítette.
„A Velencei Bizottság szerint Szerbia előrelépést tett az európai normák irányába azzal, hogy ezt egy alkotmányos garanciákkal rendelkező kollektív testület végzi átlátható eljárás keretében. Korábban, január előtt ezt egyetlen személy végezte egy nem átlátható eljárás során” – mondta Vujić.
Szerinte ez „egyértelmű előrelépés a normák teljes körű megvalósítása felé”.
A Velencei Bizottság néhány napon belül közzéteszi végső véleményét a hozzájuk benyújtott módosítási javaslatokról
