2028-ig Vučić maradhat hatalmon Hogyan taktikázik a Szerb Haladó Párt?

Aleksandar Vučić tudja, hogy bármelyik jelöltet is állítja köztársasági elnökjelöltként, az nem lesz elég erős ahhoz, hogy legyőzze azt a személyt, akit a diákok javasolnak majd, és akit a társadalom lázadó része maga mögé állít. Ezért Szerbia elnöke nagy valószínűséggel valóban lemond majd tisztségéről két-három hónapon belül, ahogyan azt bejelentette, kiírja a választásokat, nyugodtan elveszíti azokat, ám ezután miniszterelnökké válik, átalakítja a szerb kormányt, és kitölti a teljes mandátumot 2028 elejéig, az Expo végéig.

A Danasnak nyilatkozó, a politikai folyamatokat jól ismerő megfigyelők egy része így látja a szerb politikai színtéren várható fejleményeket.

Más megszólalók ugyanakkor úgy vélik, hogy Vučić semmilyen forgatókönyv mellett nem tudja megtartani hatalmát, de abban mindenki egyetért, hogy a törvényes határidő előtt nem mer parlamenti választásokat kiírni.

„A polgári blokk jelöltje valószínűleg legyőzi Vučić jelöltjét”

„Kétféle hatalomgyakorló létezik. Az egyik azoké, akik a polgárok nevében gyakorolják a hatalmat, akik megválasztották őket, és saját társadalmuk javát szolgálják. Ők készek feláldozni szakmájukat, családjukat, sőt akár az életüket is azért, amit választóiknak megígértek. Számukra nem a mandátum hossza, a népszerűség vagy a hatalommal járó előnyök fontosak, hanem az, hogy elvégezzék a feladatot azon a tisztségen, amelyre megválasztották őket” – mondta a Danasnak Siniša Nikolić ügyvéd, a meggyilkolt miniszterelnök, Zoran Đinđić egykori kabinetfőnöke.

A másik csoportba azok tartoznak, akik saját maguk és szűk környezetük érdekében vannak hatalmon, akik hamis ígéretekkel, a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjainak érzelmeire építve jutnak pozícióba, majd kaszinók, stadionok és valóságshow-k megnyitásával próbálják kielégíteni ezeket a csoportokat.

„Ezek a második típusú vezetők veszélyesebbek a társadalomra, mint egy külső megszálló, mert fokozatosan megszerzik a hatalom mindhárom ágát és médiacsendet teremtenek. Sajnos a jelenlegi, hosszú ideje hivatalban lévő vezetőnk ebbe a kategóriába tartozik” – véli Nikolić.

A Danasnak nyilatkozó ügyvéd Vučić szemszögéből elemezve a lehetséges következő lépéseket a következő forgatókönyvet tartja reálisnak:

„Az elnök lemond a Vid-napjára (Vidovdanra) szervezett nagy, megrendezett tömeggyűlésen. A parlament elnöke ideiglenes köztársasági elnökké válik. A miniszterelnök benyújtja lemondását, majd Ana Brnabić a volt szerb elnököt jelöli az új kormány megalakítására. A parlament megválasztja az új kormányt, amelynek régi-új miniszterelnöke Aleksandar Vučić lesz. Vučić az új kabinet élén bejárja az országot, kampányol, magasabb nyugdíjakat, béreket és beruházásokat ígér. Felszabadítja Koszovót, egyesíti Szerbiát a Boszniai Szerb Köztársasággal, Kínából repülő autókat hoz, és közben bevezeti Szerbiát az Európai Unióba” – magyarázta Nikolić.

Szerinte ezután az ideiglenes államfővé vált Ana Brnabić 2026. szeptember 27-re írná ki az elnökválasztást. A polgári blokk jelöltje valószínűleg legyőzné Vučić jelöltjét, de Vučić a saját kormánya és médiája segítségével háttérbe szorítaná az új elnököt, ahogyan egykor Slobodan Milošević tette Milan Milutinović esetében.

„Ezután Aleksandar Vučić tavasszal megnyitja az Expót, és szavazóinak eufóriáját kihasználva talán 2027 nyarán parlamenti választásokat ír ki. De az is lehet, hogy nem, legalább addig, amíg újabb több ezer könyvet nem visz be a miniszterelnöki kabinetbe” – fogalmazott ironikusan a Danas forrása.

„Saját korábbi viselkedésük rabjai”

Dejan Bursać, a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet kutatója szerint a Szerb Haladó Pártnak (SNS) jelenleg nincs olyan választási stratégiája, amely kedvező lenne számára.

„Először az elnökválasztás következik, amelyet legkésőbb jövő év májusának végéig meg kell tartani, és itt komoly problémájuk van, mert nincs jelöltjük. A párt fennállásának 18 éve alatt nem tudott Aleksandar Vučićon kívül egyetlen olyan személyt sem felépíteni, aki alkalmas lenne erre a szerepre. Vučić pedig már nem indulhat újra, ami azt jelenti, hogy szükségszerűen egy gyengébb jelöltet kell állítaniuk, aki nagy valószínűséggel bárkivel szemben elveszíti a választást, tekintettel a felhalmozódott társadalmi elégedetlenségre” – mondta Bursać.

Hozzátette, hogy ha az SNS biztos lenne abban, hogy meg tudja nyerni a parlamenti választásokat, már régen kiírta volna azokat.

„Az elmúlt tizenkét évben négyszer tartottak rendkívüli parlamenti választásokat. Most viszont már több mint egy éve kerülik az előrehozott voksolást, és mindenki számára világos, hogy miért: mert nincs, vagy talán már soha többé nem lesz olyan támogatottságuk, amellyel biztosan nyerhetnének. Úgy látom, hogy az SNS valamilyen kedvező helyzetre vár, amely talán soha nem fog bekövetkezni. Bizonyos értelemben saját korábbi viselkedésük rabjai. Korábban, amikor egy tiltakozási hullámmal szembesültek – legyen szó a Ribnikar-ügy utáni tüntetésekről vagy a Rio Tinto elleni megmozdulásokról –, kivártak három-hat hónapot, amíg a tiltakozások kifulladtak, majd választásokat írtak ki, mozgósították választási gépezetüket, és győztek” – magyarázta.

Szerinte azonban a jelenlegi helyzet gyökeresen más.

„A társadalom sokkal jobban és tartósabban mozgósított velük szemben. Ezt mutatta az is, hogy másfél év után is képes volt 200 ezer embert megmozgatni egy belgrádi tüntetés. Úgy tűnik, hogy a Szerb Haladó Párt valamilyen „égi jelre” vár, amely valószínűleg soha nem érkezik meg. Olyan eseményre számítanak, amely jelentősen növelné az ő támogatottságukat és ugyanilyen mértékben csökkentené a diákokét. Csakhogy fogy az idő, és valószínűleg nem érkezik el ez a fordulat addig, amíg előbb az elnökválasztást, majd a parlamenti választásokat meg kell tartani” – zárta gondolatait Dejan Bursać.

Aleksandar Vučić (Fotó: Instagram)