Bár a szerb gazdaság ellenállónak bizonyul, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa kockázatokra figyelmeztet, amelyek veszélyeztethetik az ország fiskális stabilitását, különösen az állami vállalatok és az energetikai szektor felől érkező nyomás miatt. Az IMF a Politikai Koordinációs Eszköz (PCI) harmadik felülvizsgálatáról szóló legfrissebb jelentésében kiemeli, hogy Szerbiában a költségvetési kockázatok magasabbak a kívánatosnál, írja a Nova Ekonomija.
„A fiskális kockázatok emelkedettek, és nemcsak az energiaválságból erednek, hanem a Szerbiai Utak Közvállalathoz és Belgrád Városához kapcsolódó nyomásból is” – áll a jelentésben. Az IMF hangsúlyozza, hogy a költségvetési hiány három százalékos GDP-arányos határon belül tartása rendkívüli intézkedések végrehajtását teheti szükségessé, beleértve a folyó kiadások racionalizálását és a beruházási projektek szigorú priorizálását. Külön figyelmet fordítanak a Szerbiai Utak belső adósságállományára, amelyet tartósan rendezni kell a kiadások szigorúbb ellenőrzésével, valamint sürgősen fel kell mérni Belgrád pénzügyi helyzetét is.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az energetikai szektor és az EPS jövője
Az energetikai szektor fenntartható reformja egyre fontosabbá válik az energiaellátás biztonságát fenyegető kockázatok és a magas energiaárak miatt. Az IMF ragaszkodik az állami energetikai vállalatok pénzügyi helyzetének megerősítéséhez, hogy biztosítható legyen a szükséges beruházások finanszírozása és csökkenthetők legyenek a költségvetési kockázatok.
Ami a Szerbiai Villanygazdaságot (EPS) illeti, az IMF szerint fel kell gyorsítani az átalakítási folyamatot. Ez magában foglalja a munkaerő-állomány időbeni racionalizálását és az irányítás megerősítését még a nagyszabású beruházások megkezdése előtt. További problémát jelent, hogy az állami vállalatok és önkormányzatok egy része nem fizeti a villanyszámlát. Ezt határozottan kezelni kell az ágazat pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása érdekében.
Monetáris politika és torzulások a bankszektorban
A monetáris politika terén az IMF támogatja a szigorú irányvonal fenntartását annak érdekében, hogy az áprilisban 3,3 százalékos infláció a célértékek között maradjon. Bár a bankszektort egészségesnek és fizetőképesnek tekintik, az IMF figyelmeztet a lakossági hitelezés kétszámjegyű növekedéséből fakadó kockázatokra.
Különös aggodalomra ad okot az első lakást vásárló fiatalok számára bevezetett állami lakáshitel-garanciaprogram.
Az IMF szerint ezt a programot nem szabad tovább bővíteni, mert „egyre jelentősebb torzító hatásokat okoz a jelzáloghitel-piacon”. Az illetékes hatóságokat arra szólították fel, hogy szorosan kövessék nyomon a hitelezés alakulását, és szükség esetén vezessenek be további makroprudenciális intézkedéseket, amennyiben a rendszerszintű kockázatok tovább növekednek.
Növekedés van, de fegyelemre is szükség van
Bár a szerb gazdaság ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, és 2026-ra mintegy 2,8 százalékos, 2027-re pedig akár 4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak, a középtávú költségvetési fegyelem fenntartása elengedhetetlen a szociális kiadásokból eredő nyomás és a jelentős állami beruházási igények közötti egyensúly megteremtéséhez.
Az energiaár-sokk hatásainak enyhítésére bevezetett valamennyi intézkedésnek átmenetinek és szigorúan célzottnak kell maradnia. A jelentés alapforgatókönyve szerint az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó közelmúltbeli csökkentését fokozatosan meg kellene szüntetni 2026 júliusáig, amennyiben a kőolaj világpiaci ára stabil marad.
