A szerb parlament szerdán tartott rendkívüli ülésén az egyik napirendi pont az igazságügyi törvénycsomag, az úgynevezett „Mrdić-törvények” módosítása és kiegészítése volt.
A képviselők az ügyészségről szóló törvény, a bírákról szóló törvény, a Legfelsőbb Ügyészi Tanácsról szóló törvény, a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és illetékességi területeiről szóló törvény, valamint a magas technológiai bűnözés elleni küzdelemben illetékes állami szervek szervezetéről és hatásköreiről szóló törvény módosításait vitatják meg.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Velencei Bizottság kedden közzétette a „Mrdić-törvényekkel” kapcsolatos sürgősségi vélemény utólagos értékelését, amelyben üdvözölte, hogy Szerbia a kilenc ajánlásból hetet végrehajtott, ugyanakkor megállapította, hogy két kulcsfontosságú ajánlás továbbra is megoldatlan maradt.
A szerb parlament rendkívüli ülésén Nenad Vujić igazságügyi miniszter ismertette az igazságügyi törvénycsomag módosításait. Elmondása szerint a változtatások az Velencei Bizottság és Szerbia közötti intenzív párbeszéd eredményei, és azt szolgálják, hogy tovább erősítsék a bíróságok függetlenségét, az ügyészség önállóságát, valamint az igazságszolgáltatás hatékonyságát és a joghoz való hozzáférést.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az eredeti törvényeket 2026 januárjában fogadták el azzal a céllal, hogy javítsák az igazságszolgáltatás működését és kezeljék a 2022-es alkotmányos reformok után felmerült gyakorlati problémákat. A Velencei Bizottság áprilisi sürgősségi véleményében elismerte e célok jelentőségét, ugyanakkor további pontosításokat és módosításokat javasolt.
Vujić hangsúlyozta, hogy Szerbia saját kezdeményezésére kérte ki a Bizottság véleményét, nem külső nyomásra. A kormány több egyeztetési fordulót folytatott a bizottság szakértőivel, és a módosított törvénytervezeteket is megküldte véleményezésre.
A legfontosabb változtatások közé tartozik az ügyészek kifogásainak elbírálására vonatkozó szabályok pontosítása, a nemzetközi együttműködés egyértelműbb szabályozása, a főügyészek megbízatásának világosabb időbeli korlátozása és az ügyészek ideiglenes áthelyezésének átláthatóbb rendszere, amely nyilvános pályázati eljáráson alapul.
A miniszter szerint ezzel megszűntek azok a korábbi helyzetek, amikor az áthelyezésekről nem kellően világos vagy objektív szempontok alapján születhettek döntések.
A Velencei Bizottság ugyanakkor két olyan kérdést is megjelölt, amelyek további munkát igényelnek. Ezek közül az egyik a magas technológiai bűnözés elleni fellépés szabályozása, amely nemcsak az ügyészséget, hanem a bíróságokat és a rendőrséget is érinti. Ennek érdekében már alakult is egy munkacsoport, hogy az új törvény előkészítse.
Vujić szerint a Bizottság véleménye megerősíti, hogy a januári reformok nem jelentettek visszalépést, hanem az igazságügyi rendszer fejlesztését szolgálták. Hozzátette: a reformfolyamat nem lezárt, a törvényeket folyamatosan értékelni és szükség esetén módosítani kell.
Az ellenzék egy része azt állította, hogy a módosítások nyugati nyomásra készültek, és kifogásolta, hogy a Velencei Bizottság nem adott maradéktalanul pozitív értékelést az egész törvénycsomagra.
Uglješa Mrdić, a parlament igazságügyi bizottságának elnöke úgy értékelte, hogy a Velencei Bizottság megerősítette: Szerbia az európai normákkal összhangba hozta igazságügyi jogszabályait. Szerinte a módosítások nem visszalépést, hanem további előrelépést jelentenek a bíróságok függetlensége és az ügyészség önállósága terén.
A kormánypárti képviselők támogatásukról biztosították a törvénycsomagot, míg az ellenzék egy része továbbra is vitatta a módosítások szükségességét és a Velencei Bizottság értékelésének jelentőségét.
Feélrevezették a Velencei Bizottságot
Stefan Janjić, a Szerbia Központ (SRCE) párt parlamenti frakcióvezető-helyettese úgy értékelte, hogy a hatalom minden lehetséges módon megpróbálja kijátszani az Európai Unió összes ajánlását, beleértve a Velencei Bizottság ajánlásait is, olvasható a Nova.rs portálon.
Janjić az N1 televíziónak nyilatkozva – amelyet pártja közleményben is ismertetett – azt mondta, hogy az igazságügyi törvények módosított rendelkezéseinek egy része, amelyeket a Velencei Bizottság kért és amelyekről most a parlament tárgyal, bizonyos értelemben éppen az ellenkezőjére fordítja azt, amit a Bizottság eredetileg javasolt.
„Ez a Szerb Haladó Párt stílusára jellemző: azt a narratívát alakították ki, hogy a vélemény pozitív, pedig egyértelműen nem az. A Bizottság bizonyos megoldásokat valóban méltat, mégpedig azokat, amelyek a január előtti állapot visszaállítására vonatkoznak, de a két legfontosabb ajánlás semmiképpen sem teljesült. Az egyik azokra az ügyészekre vonatkozik, akik korábban a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségen (TOK) dolgoztak, de ma már nem. Ebben az esetben két ügyészről van szó. A másik a Magas Technológiai Bűnözés Elleni Ügyészség státusza, amely továbbra is a Belgrádi Felsőfokú Ügyészség különleges osztályaként működik” – mondta Janjić.
Véleménye szerint van még egy probléma, amelyről kevés szó esett: a Velencei Bizottságnak megküldött szöveg nem volt teljes. Állítása szerint nem küldték meg a törvénymódosítások átmeneti és záró rendelkezéseit, ezért a Bizottság nem láthatta azokat az – szerinte rendkívül fontos – szabályokat, amelyek meghatározzák, mi történik azokkal az ügyészekkel, akiket a jelenleg hatályos törvény alapján már kineveztek vagy ideiglenesen más ügyészségre vezényeltek.
„A Velencei Bizottság ezt nem ismerhette meg, így nem is értékelhette ezeket a rendelkezéseket, tehát ilyen módon félrevezették. Ami pedig azt a két ajánlást illeti, amelyeket nem teljesítettek, azok valóban problémásak, és nagyon könnyen meg lehetett volna valósítani őket az előző szabályozás visszaállításával. Ezt azonban nem tették meg” – mondta Janjić.
Nenad Vujić (Fotó: Beta)
