Rendkívüli juttatások a nyugdíjasoknak: az IMF-nek mást ígért a kormány, mint amit Vučić beharangozott

Ha hihetünk annak, ami a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Szerbiával kötött megállapodásának harmadik felülvizsgálatáról szóló jelentésében áll, akkor nem lesznek rendkívüli kifizetések a nyugdíjasoknak. Ha viszont abból indulunk ki, amit Aleksandar Vučić szerb elnök ígért néhány nappal ezelőtt a nyugdíjasoknak, akkor nagyon is lesznek.

A szerb kormány ugyanis az IMF honlapján közzétett dokumentumban kötelezettséget vállalt többek között arra, hogy a szerbiai nyugdíjakat szigorúan a nyugdíj- és rokkantsági biztosítási törvényben meghatározott éves indexálási mechanizmus szerint igazítja ki, és ebben az évben nem lesznek rendkívüli emelések vagy egyszeri kifizetések.

„Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a költségvetési hiányt a GDP legfeljebb 3%-os szintjén tartsuk 2026-ban és 2027-ben. Ugyancsak tiszteletben tartjuk a közszféra béreire és a nyugdíjak kiigazítására vonatkozó különleges költségvetési szabályokat. Annak érdekében, hogy következetesen támogassuk a költségvetési hiány GDP 3%-ára való korlátozását, szükség esetén tovább priorizáljuk a közberuházásokat” – áll az IMF jelentésében, amelyet a Forbes Srbija idéz.

Mit ígértek az IMF-nek, és mit a nyugdíjasoknak?

A Nemzetközi Valutaalap által közzétett információk szerint a kormány megígérte, hogy a nyugdíjakat kizárólag a törvénnyel összhangban fogják kiigazítani. És ami még fontosabb: a hatóságok „tartózkodni fognak a nyugdíjbevételek növelésétől”.

A dokumentum kifejti, hogy ezt nem teszik meg a törvényben előírt kiigazítási mechanizmuson kívüli általános nyugdíjemeléssel sem. Ugyanígy nem lesznek rendkívüli kifizetések sem, legyen szó egyszeri juttatásokról vagy bónuszokról.

Másrészről a szerb elnök – figyelmen kívül hagyva az IMF-nek tett ígéretet – egy „új csomagot” ígért a nyugdíjasoknak. Ahogy nemrégiben nyilatkozta az egyik országos lefedettségű televízióban, ez a csomag olcsóbb gyógyszereket, gyógyfürdői utalványokat, de egyszeri pénzbeli juttatásokat is tartalmazni fog.

Eközben hozzátette azt is, hogy külön figyelmet fordítanak majd arra, hogy az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők ebben a csomagban többet kapjanak, mint azok, akiknek magas a nyugdíjuk.

Mit mond a Költségvetési Tanács?

A 2027-es költségvetési stratégia értékelésében a Költségvetési Tanács pozitívnak nevezi, hogy a kormány csökkenteni kívánja a közkiadásokat. A stratégia terve szerint ugyanis a teljes közkiadás a 2026-os 43,9%-ról fokozatosan 42,2%-ra csökkenne 2029-ig.

„Eközben a két egyénileg legnagyobb kiadás, azaz az állami szektor bérei és a nyugdíjak továbbra is a költségvetési szabályoknak megfelelően alakulnának. Vagyis rendkívüli emelések vagy ad-hoc kifizetések nélkül, amelyek veszélyeztethetnék a költségvetés stabilitását.”

Más szóval, a kormány a következő évre szóló költségvetési stratégiájában ugyanazt ígéri, mint az IMF-nek: azt, hogy nem folyamodik a nyugdíjasoknak szánt rendkívüli kifizetésekhez.

„A költségvetési keret technikailag jól van felépítve. A kiadások nagyrészt a már elfogadott politikákat követik, a bérekre és nyugdíjakra vonatkozó különleges szabályok betartásával pedig elfogadható szintű közkiadás biztosított 2029-ig” – áll az értékelésükben.

Mi a valóság?

A tapasztalatokból kiindulva, valamint abból a tényből, hogy erre az évre választásokat harangoztak be, a legtöbb közgazdász úgy véli, hogy az állam Vučić nyugdíjasoknak tett ígéreteihez fogja tartani magát, nem pedig az IMF-hez.

A Nyugdíjbiztosítási Alap igazgatója, Relja Ognjenović is nyugdíjemelést vetített előre az utóbbi időben. Hogy mennyivel, az akkor derül ki, ha megvizsgálják a nyugdíjak GDP-hez viszonyított arányát. Bejelentése szerint – hasonlatosan ahhoz, amit a szerb elnök is mondott – „arra fognak törekedni, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakat valamivel nagyobb mértékben emeljék”.

Azon vagyunk, hogy segítsünk azoknak, akiknek a nyugdíja 40 000 vagy 45 000 dinárig terjed. Az ő járandóságukat kicsit jobban megemelnénk. Meglátjuk, hogy ez klasszikus emelés lesz-e, vagy valamilyen kiegészítés” – mondta Ognjenović.

Nem teljesen világos, hogyan tervezi ezt végrehajtani a hatalom, ha közben tartani akarja magát a törvényhez és a nyugdíjak előírt kiszámítási módjához. Ha klasszikus emelésről van szó, az ellentétes az előírt képlettel. Ha egyszeri juttatásról vagy kiegészítésről, az pedig az IMF-nek tett ígérettel ellenkezik.

Bár bármit is mondtak a Valutaalap képviselőinek, sőt bármit is írtak le a költségvetési stratégiában, ez valószínűleg nem fogja megakadályozni a kormányt abban, hogy megvalósítsa szándékait.

Jelenleg lehetetlen megjósolni, hogy mennyibe fog kerülni a költségvetésnek Vučić „új nyugdíjascsomagja”, illetve hogy ez a kiadásokat az előírt szint fölé nyomhatja-e, ezzel veszélyeztetve a tervezett, GDP-arányos 3%-os deficitet.

Amennyiben ez megtörténne, az IMF kifogásolhatná a lépést. Másrészről, ha ezek a rendkívüli kiadások beleférnek a tervezett hiányba, az IMF szemet is hunyhat a kormány lépése felett. Nem ez lenne az első alkalom, és valószínűleg nem is az utolsó.