A Bankwatch hálózat frissen közzétett jelentése szerint a szerbiai széntüzelésű hőerőművek továbbra is súlyosan túllépik a környezetvédelmi előírásokat. A 2025-ös adatok alapján a kén-dioxid (SO₂) kibocsátás több mint ötszörösen meghaladta a megengedett határértéket, miközben a por (szálló részecskék) kibocsátása 2018 óta először ismét túllépte a jogszabályi határokat. A nitrogén-oxidok (NOₓ) kibocsátása szintén meghaladta a megengedett szintet, így Szerbia minden fő szennyezőanyag tekintetében szabályszegőnek számít.
A Bankwatch kiemeli, hogy 2018, azaz az EU nagy tüzelőberendezésekre vonatkozó irányelvének (LCPD) hatálybalépése óta Szerbia először lépi túl egyszerre mindhárom fő szennyezőanyag (SO₂, NOₓ, por) határértékét. A kibocsátások ugyan csökkenő trendet mutattak az elmúlt években, de az előírt határértékek évente szigorodnak, így a jelenlegi tempó már nem elegendő az előírások teljesítéséhez.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A jelentés szerint a Nemzeti Kibocsátáscsökkentési Terv (NERP) hatálya alá tartozó 14 széntüzelésű blokk 2025-ben összesen 177 756 tonna kén-dioxidot bocsátott ki. Ez több mint ötszöröse a megengedett éves felső határnak, amely 34 898 tonna. Bár ez a mennyiség alacsonyabb a 2024-es 205 925 tonnánál, a csökkenés nem elegendő ahhoz, hogy Szerbia megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. A jelentés hangsúlyozza, hogy a kibocsátás továbbra is olyan magas, amely már komoly egészségügyi kockázatot jelent.
A legnagyobb szennyező továbbra is a Nikola Tesla B hőerőmű, amely 77 470 tonna kén-dioxidot bocsátott ki egy év alatt. Ez az érték 5,7-szerese a megengedett határnak, és ezzel az erőmű a második legnagyobb kibocsátó a régióban a boszniai Ugljevik erőmű után. A Nikola Tesla B szerepe különösen meghatározó a szerb energiarendszerben, ugyanakkor környezeti terhelése is kiemelkedő.
A kostolaci erőművek esetében is jelentős túllépéseket mértek. A Kostolac A2 blokk 15 905 tonna kén-dioxidot bocsátott ki, ami 8,92-szerese a megengedett értéknek, bár ez közel fele a 2024-es szintnek, mivel az egység kevesebb órát működött. A Kostolac B erőmű, annak ellenére, hogy 2023-ban üzembe helyezték egy 215 millió eurós kéntelenítő beruházást, 2025-ben is 17 452 tonna kén-dioxidot bocsátott ki, ami 3,3-szoros túllépést jelent.
A Nikola Tesla A erőműben (A3–A6 blokkok) 2024 áprilisában helyezték üzembe a kéntelenítő rendszert, több mint egy évtizeddel a finanszírozás biztosítása után. Ennek ellenére a kibocsátás 2023-hoz képest jelentősen csökkent ugyan (kb. 60 000 tonnáról 21 000 tonnára), de még így is kétszerese a megengedett határértéknek. A jelentés szerint ez a beruházás nem tekinthető teljesen hatékonynak vagy gazdaságilag indokoltnak.
A szálló por kibocsátása összességében csökkent 2018 óta, de a csökkenés üteme már nem elegendő a szigorodó határértékekhez való igazodáshoz. 2025-ben Szerbia 4 132 tonna port bocsátott ki, ami 1,09-szerese a megengedett mennyiségnek. A legnagyobb szennyezők ebben a kategóriában a Nikola Tesla A1–A3 blokkok voltak, amelyek több mint kétszeresen túllépték a határértékeket, valamint a Vreoci hőerőmű.
A nitrogén-oxidok kibocsátása az elmúlt évek enyhe csökkenése után ismét emelkedett, és 2025-ben elérte a 2021-es szintet. A kibocsátások 1,21-szeresen haladták meg a megengedett értéket, ami már a harmadik egymást követő év, amikor Szerbia túllépi a határértéket ebben a kategóriában is. A régió legnagyobb NOₓ-kibocsátója ismét a Nikola Tesla B volt, 11 2447 tonnás (a jelentésben szereplő adat szerint) kibocsátással, amely 1,39-szeresen haladta meg a megengedett értéket.
A jelentés kritikusan értékeli az állami tulajdonú Szerbiai Villanygazdaság (EPS) működését is. A vállalat ugyan nyereséget termelt, részben a megnövekedett szénkitermelés és villamosenergia-termelés miatt, de a Bankwatch szerint ez a nyereség mesterségesen magasabb, mivel az EPS nem számolja el teljes körűen a környezeti és társadalmi költségeket. Ide tartozik a szabálytalan működés, a hiányzó kén- és nitrogén-eltávolító rendszerek több blokkon, a szén-dioxid-kibocsátás árazásának hiánya, valamint az egészségügyi és környezeti károk költségei.
A jelentés szerint a Morava és Kolubara A erőművek továbbra is működnek, annak ellenére, hogy már 2023 végén be kellett volna zárni őket. Ez is azt mutatja, hogy a dekarbonizációs folyamat késik és nem következetes.
A Bankwatch által vizsgált szerb energetikai dekarbonizációs terv szerint a széntüzelésű erőművek teljes leállítását 2046 és 2049 közé tervezik, de a dokumentum nem tartalmaz pontos ütemtervet az egyes blokkok lezárására. Így továbbra sem világos, mikor áll le ténylegesen a szénalapú energiatermelés.
Regionális összehasonlításban Bosznia-Hercegovina továbbra is a legnagyobb kén-dioxid-kibocsátó, Szerbia a második helyen áll. A régió összesített SO₂-kibocsátása 6,6-szorosan haladta meg a megengedett határértékeket 2025-ben, ami a 2018 óta mért legrosszabb eredmény. A por kibocsátása 2,9-szeresen, a nitrogén-oxidoké pedig körülbelül 1,4-szeresen volt magasabb a megengedettnél.
A Bankwatch hangsúlyozza, hogy a térségben egyik áramszolgáltató sem kapott szankciót a több éve tartó határérték-túllépések miatt. A szervezet szerint a kormányok nem kezelik megfelelően a helyzetet, miközben a szénalapú energiatermelés fokozatos visszaszorítása társadalmi és gazdasági szempontból sincs megfelelően megtervezve.
A jelentés szerint a jövőben a szén kivezetését csak átfogó energiapolitikai fordulattal lehet megoldani, amely a megújuló energiaforrásokra (szél, nap, geotermikus energia), az energiatakarékosságra és a hálózatfejlesztésre épül, miközben elkerüli a hosszú távon költséges fosszilis beruházásokat, például az új gázinfrastruktúrát.
Kostolaci erőmű
