Szerbiában június 1-jén megkezdődött a Nyugat-nílusi láz fokozott szezonális megfigyelése. A Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet tájékoztatása szerint június 22-ig az országban egyetlen emberi megbetegedést sem regisztráltak, ugyanakkor Észak-Macedóniában és Olaszországban már előfordult három eset.
A Batut közlése szerint a megfigyelés elsődleges célja a Nyugat-nílusi vírusfertőzés járványügyi, klinikai és virológiai jellemzőinek folyamatos nyomon követése, hogy időben felismerjék a megbetegedéseket, figyelemmel kísérjék azok szezonális és földrajzi eloszlását, azonosítsák a fokozott kockázatnak kitett csoportokat, valamint megtegyék a szükséges megelőző és védekezési intézkedéseket.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Nyugat-nílusi láz szezonális vírusos megbetegedés, amely fertőzött szúnyog csípésével terjed emberre.
„Éghajlati viszonyaink között a megbetegedéseket leggyakrabban a nyári és őszi hónapokban regisztrálják, amikor a szúnyogok aktivitása a legnagyobb. Az első eseteket rendszerint július második felében észlelik, míg a legtöbb fertőzést augusztusban és szeptemberben jegyzik fel” – közölte a Batut.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint Európában már zajlik a Nyugat-nílusi vírus terjedési szezonja.
Járványügyi jellemzők
A Nyugat-nílusi vírus a természetben madár–szúnyog–madár körforgásban marad fenn.
A vírus természetes hordozói a különböző vadmadárfajok, különösen a vonuló madarak, míg a szúnyogok terjesztik a fertőzést az emberekre és más emlősökre.
Szerbiában a legfontosabb terjesztő a Culex pipiens szúnyogfaj, amely városi és vidéki környezetben egyaránt elterjedt. Az ember fertőzött szúnyog csípésével kapja el a vírust a vektorok aktív időszakában, amely a térségben tavasztól késő őszig tart.
Az ember és a ló úgynevezett végső („zsákutca”) gazda, vagyis nem vesz részt a vírus további terjedésében és a természetes fertőzési ciklus fenntartásában.
Klinikai jellemzők és kockázati tényezők
A Nyugat-nílusi vírusfertőzések 80–90 százaléka tünetmentesen zajlik.
A fertőzöttek 10–20 százalékánál influenzaszerű megbetegedés jelentkezik, amelyet hirtelen fellépő láz, fejfájás, gyengeség, izom- és ízületi fájdalom, valamint egyéb nem specifikus tünetek kísérnek.
A fertőzöttek kevesebb mint 1 százalékánál alakul ki a betegség súlyos, idegrendszert érintő formája, amely agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás vagy akut petyhüdt bénulás formájában jelentkezhet.
Ezeknek a súlyos eseteknek a tünetei lehetnek erős fejfájás, nyakmerevség, tudatzavar, tájékozódási zavar, remegés, görcsrohamok, izomgyengeség és bénulás.
Az ilyen esetek rendszerint kórházi kezelést igényelnek.
A súlyos lefolyás kockázata nagyobb az 55 év felettieknél, különösen a 75 évnél idősebbeknél, valamint a krónikus betegségekben szenvedőknél, beleértve a daganatos, cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri, illetve vesebetegségekkel élő személyeket.
Az idegrendszeri szövődményekkel járó forma után a felépülés hetekig vagy hónapokig is eltarthat, és egyes betegeknél tartós következmények maradhatnak vissza, például fáradékonyság, izomgyengeség, memóriazavar, járási nehézségek vagy depresszió.
Hogyan védekezhetünk a szúnyogcsípések ellen?
A Nyugat-nílusi vírussal való fertőződés kockázatának csökkentése érdekében az alábbi óvintézkedések javasoltak:
- szúnyogriasztó használata a fedetlen bőrfelületeken;
- hosszú ujjú és hosszú szárú ruházat viselése;
- laza öltözet választása, mivel a szúnyogok a testhez simuló ruhán keresztül is csíphetnek;
- a szabadban tartózkodás kerülése szürkületkor és hajnalban, amikor a szúnyogok a legaktívabbak;
- szúnyoghálók használata az ablakokon és az ágy körül;
- a szúnyogok számának csökkentése a lakókörnyezetben;
- erdős és mocsaras területek lehetőség szerinti kerülése.
A szabadban a szúnyogok számát az állóvizek megszüntetésével lehet csökkenteni, mivel ezek szolgálnak petézőhelyként.
Legalább hetente egyszer ki kell üríteni a virágcserepek alátétjeit, a vödröket, hordókat, konzervdobozokat, a háziállatok víz- és etetőtáljait.
El kell távolítani az elhasznált gumiabroncsokat és minden olyan tárgyat, amelyben víz gyűlhet össze.
Lehetőség szerint ajánlott légkondicionált helyiségekben tartózkodni, mivel ott lényegesen kevesebb a rovar.
Külföldi utazás esetén, különösen trópusi és szubtrópusi térségekbe, szintén ajánlott a fenti megelőző intézkedések szigorú betartása.
Amennyiben a betegség idegrendszeri formájára utaló tünetek jelentkeznek, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
Azoknak is mielőbb orvosi segítséget kell kérniük, akik a szúnyogszezon idején olyan tüneteket tapasztalnak, amelyek Nyugat-nílusi vírusfertőzésre utalhatnak, különösen, ha erős fejfájás, nyakmerevség, magas láz, tudatzavar vagy izomgyengeség jelentkezik.
A Nyugat-nílusi láz Szerbiában 2012 óta megfigyelés alatt áll
A Nyugat-nílusi láz 2012 óta áll járványügyi megfigyelés alatt a Szerbiában, és a kötelezően bejelentendő fertőző betegségek közé tartozik.
A járványügyi felügyeletet a közegészségügyi intézetek és hivatalok végzik az egészségügyi intézményekkel együttműködésben, míg a fertőzés laboratóriumi igazolását a belgrádi Torlak Virológiai, Vakcina- és Szérumintézet ARBO-vírusokkal foglalkozó nemzeti referencialaboratóriuma végzi.
Fotó: pixabay
