A Szerb Adóhivatal meghozta azokat a határozatokat, amelyek a 2026-os évre megállapítják a szálláshely-szolgáltatásból származó jövedelem utáni adófizetési kötelezettséget, így a napidíjas lakáskiadással foglalkozó szállásadók hamarosan kézhez kapják adóhatározataikat.
Csak Belgrádban naponta 5–8 ezer lakást adnak ki rövid távra. A szerbiai Idegenforgalmi Minisztérium adatai szerint mintegy 16 ezer lakás szerepel a rövid távú szálláshelyek hivatalos nyilvántartásában. Az ágazat éves forgalma 150–300 millió euró között mozog.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Milić Đoković ingatlanszakértő a szerb köztévének (RTS) nyilatkozva úgy értékelte, hogy az állam az új intézkedésekkel rendezni kívánja a piacot, és egyértelmű szabályokat vezet be minden piaci szereplő számára.
„Eddig gondot jelentett a szálláshelyek kategorizálása és az elégtelen ellenőrzés. Most a cél a rend megteremtése, az adófizetési kötelezettségek egyértelmű meghatározása és a világos működési szabályok bevezetése” – mondta Đoković.
A napidíjas lakáskiadás többé nem tekinthető alkalmi mellékjövedelemnek, egyszerű lakáskiadásnak, hanem gazdasági tevékenységnek minősül, így ah valaki ebből bevételhez jut, akkor adót is kell fizetnie.
Az ingatlanszakértő szerint azok, akik a jogszabályoknak megfelelően működnek, számos előnyre számíthatnak: hivatalosan működtethetik szálláshelyeiket, elvégezhetik a szükséges regisztrációt, és igénybe vehetik a hivatalos rendszer nyújtotta lehetőségeket.
„Aki adót fizet, kedvezőbb helyzetbe kerül, mert szabályosan megszerezheti a kategorizálást, és különböző online foglalási platformokon is hirdetheti szálláshelyét. A legális működés lehetővé teszi a vendégek szabályos bejelentését és az átlátható üzletvitelt” – mondta.
A piac egy része eddig a szürkezónában működött, ami jelentős kockázatot jelentett a szállásadók számára, különösen akkor, ha problémák merültek fel a vendégekkel vagy a vagyontárgyakkal kapcsolatban.
Az adókedvezmények ösztönözhetnék a legális működést
Ervin Pašanović ingatlanszakértő úgy véli, hogy az állam jelenleg nem rendelkezik teljes képpel a napidíjas lakáskiadásból származó tényleges bevételekről, mivel az adatok nagyrészt a szállásadók önbevallásán alapulnak.
„Az állam csak annyit tud, amennyit a lakástulajdonosok bejelentenek, de különféle ellenőrzési mechanizmusok is léteznek. Ilyen például az úgynevezett „mystery shopper”, amikor az ellenőr vendégnek adja ki magát, illetve az online foglalási platformokon szereplő adatok, mint a forgalom, értékelések és egyéb mutatók összevetése” – mondta Pašanović.
Szerinte a legális működés ösztönzésének kulcsa az adóterhek csökkentése lehetne.
„Én azt javasolnám, hogy az adókulcs legyen az általános mérték alatt. Ha most 20 százalékos adóval számolnak, én ezt a felére csökkenteném, mert az alacsonyabb adókulcs hosszú távon több bejelentett szállásadót és magasabb adóbevételt eredményezne” – mondta.
Hozzátette, hogy a magas adóterhek gyakran végső soron a vendégekre hárulnak át, ami ronthatja a szerbiai turisztikai kínálat versenyképességét.
Emlékeztetett arra, hogy Szerbiában becslések szerint mintegy 16 ezer lakás vesz részt a rövid távú szálláskiadásban, ami a turisztikai ágazat jelentős szegmensét alkotja.
„Fejleszteni kell ezt az ágazatot, ösztönözni kell a legális működést, ennek egyik módja pedig az adókulcsok ideiglenes csökkentése lehet addig, amíg a piac el nem éri teljes potenciálját” – zárta gondolatait Pašanović.
Fotó: pixabay
