Az Amerikai Egyesült Államok által a Nyugat-Balkánra vonatkozó rendkívüli helyzet meghosszabbítása azt mutatja, hogy Washington továbbra is biztonsági szempontból érzékeny térségként tekint a régióra.
A Danas című lapnak nyilatkozó szakértők szerint Szerbia a hatalom kapcsolatjavítási kísérletei ellenére továbbra is azon országok közé tartozik, amelyekkel szemben a korrupcióval, a demokratikus intézmények aláásásával és a térség destabilizálásával kapcsolatos amerikai intézkedések érvényben vannak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Azok a kijelentések, amelyeket Aleksandar Vučić szerb elnök a közelmúltban amerikai médiumoknak tett, a Donald Trumpot méltató szavai ellenére sem járulhatnak hozzá ahhoz, hogy Szerbia lekerüljön az Egyesült Államok nemzetbiztonságára fenyegetést jelentő országok listájáról. A tettek számítanak, nem a szavak” – mondta Branka Latinović volt nagykövet.
Véleménye szerint a korlátozó intézkedések meghosszabbítása azt mutatja, hogy Szerbia nem tett eleget annak érdekében, hogy megváltoztassa az amerikai kormányzat róla kialakított képét.
Mint ismeretes, Donald Trump amerikai elnök végrehajtási rendeletével egy évvel meghosszabbította a Nyugat-Balkánra vonatkozó nemzeti rendkívüli helyzetet, amely Szerbiára, Albániára, Bosznia-Hercegovinára, Montenegróra, Koszovóra és Észak-Macedóniára is kiterjed.
Az Egyesült Államok Szövetségi Nyilvántartásában közzétett indoklás szerint az előrelépések ellenére továbbra is fennállnak olyan tevékenységek, amelyek veszélyeztetik a régió stabilitását, ezért továbbra is érvényben marad a lehetséges szankciók jogi kerete.
A Danas által megszólaltatott szakértők szerint a legfőbb problémák továbbra is a korrupció, a demokratikus folyamatok akadályozása és az intézmények aláásása.
Natan Albahari, a Szerbiai Polgári Mozgalom (PSG) nemzetközi titkára úgy értékelte, hogy a régióban történt események – köztük a bánjskai incidens – tovább növelték a nemzetközi közösség aggodalmát.
„Annak ellenére, hogy a szerb hatalom igyekezett javítani kapcsolatait Washingtonnal, az amerikai intézmények nem változtatták meg a szerbiai demokrácia és jogállamiság helyzetéről alkotott értékelésüket” – mondta Natan Albahari.
Milovan Božinović volt nagykövet hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokkal folytatott párbeszéd fontos, a belpolitika azonban ezt gyakran kiüresíti propagandával és napi politikai értelmezésekkel.
A megszólalók szerint az Egyesült Államok ezzel a döntéssel azt üzeni, hogy a Nyugat-Balkán stabilizálásával kapcsolatos elvárásai nem változtak, és továbbra is politikai, valamint intézményi reformokat vár el a régió országaitól.
Politikai elemzők rámutatnak arra is, hogy a washingtoni adminisztrációk váltakozása ellenére az Egyesült Államok Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikájában folytonosság figyelhető meg, és a vezetők személyes kapcsolatai legfeljebb korlátozott hatással lehetnek a hivatalos amerikai külpolitikára.
A teljes cikk a Danas oldalán olvasható.
Fotó: buducnostsrbije
