Most, hogy hivatalosan is elkezdődött a nyár, turisták milliói várják izgatottan a szabadságukat, és sokan közülük a tengerpart felé veszik az irányt, hogy kikapcsolódjanak. Az idei turisztikai szezont azonban beárnyékolja egy aggasztó jelenség: a tengervízben terjedő baktériumok megjelenése.
Az elmúlt években Európa partvidékének több térségében is szennyezést és egészségügyi figyelmeztetéseket regisztráltak, amelyek miatt korlátozni kellett a tengerhez való hozzáférést. Mindez a tengervíz folyamatos felmelegedése és a növekvő turisztikai nyomás közepette történik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A Földközi-tenger megmutatja nekünk, milyen lesz egy melegebb világ. A tengert megosztó országoknak még mindig van lehetőségük arra, hogy a megoldást is közösen keressék” – nyilatkozta az Euronewsnak Hatim Aznagu, a Mediterrán Unió projekt-, klíma- és energiarendszeri ellenállóképességgel foglalkozó elemzője.
Különös aggodalom övezi a Vibrio baktériumot, vagyis azon mikroorganizmusok családját, amelyek természetes módon a meleg, enyhén sós part menti vizekben élnek.
A legtöbb törzs ártalmatlan, azonban egyesek – például a Vibrio vulnificus, amelyet a média „húsevő baktériumként” emleget – ritka esetekben súlyos, akár halálos fertőzéseket is okozhatnak, különösen nyílt sebbel rendelkező vagy legyengült immunrendszerű embereknél.
Súlyos esetekben a fertőzés nekrotizáló fasciitist idézhet elő, amely során a seb körüli szövetek rendkívül gyorsan elhalnak.
A baktérium a véráramba is bekerülhet, vérmérgezést (szepszist) okozva, és egyes esetekben amputációra is szükség lehet. Az ilyen kimenetel azonban nagyon ritka, és elsősorban a nyílt sebekkel, májbetegséggel vagy legyengült immunrendszerrel élő embereket érinti.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint „a Vibrio egy vízi baktérium, amely megtalálható a tengeri eredetű élelmiszerekben”, és egyes törzsei a gyomor- és bélhuruttól kezdve egészen a súlyos, akár halálos fertőzésekig számos betegséget okozhatnak.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) arra figyelmeztetett, hogy a nyári időszakban fokozódik a Vibrio-fertőzések kockázata, különösen hőhullámok idején és a sekély part menti vizekben.
A Földközi-tenger a klímaváltozás előhírnöke
A Földközi-tenger a világ egyik leggyorsabban melegedő tengere: hőmérséklete mintegy 20 százalékkal gyorsabban emelkedik, mint az óceánok globális átlaga. A tudósok szerint ez kedvező feltételeket teremt a káros baktériumok elszaporodásához.
Aznagu szerint a Földközi-tenger nem annyira a klímaváltozás áldozata, mint inkább annak előjele.
„Ez a bolygó egyik leggyorsabban melegedő tengere. A melegebb víz – különösen az alacsonyabb sótartalmú területeken, a folyótorkolatokban és a lagúnákban – kedvezőbb környezetet biztosít a kórokozó baktériumok számára” – mondta.
A kutatások megerősítik, hogy a hőmérséklet és a sótartalom a Vibrio baktérium szaporodását befolyásoló két legfontosabb tényező, ami azt jelenti, hogy a Földközi-tenger felmelegedése közvetlenül növeli a baktériumok jelenlétének kockázatát a part menti vizekben.
A Földközi-tenger természetesen magasabb sótartalma eddig korlátozta a Vibrio vulnificus terjedését, ezért a legsúlyosabb fertőzések szempontjából elsősorban a Balti-tenger és az Északi-tenger partvidékei számítottak fokozott kockázatú területeknek. A kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez a jövőben megváltozhat, ahogy a Földközi-tenger tovább melegszik és sótartalma is változik.
Gazdasági következmények, amelyek közvetlenül érintik a turizmust
Az egészségügyi kockázatok mellett a Vibrio baktérium terjedése közvetlen gazdasági következményekkel is jár.
A strandok lezárása és a nyári szezon közepén kiadott egészségügyi figyelmeztetések Európa egyik legfontosabb gazdasági ágazatának szívét érintik.
„Egy lezárt strand a klímaváltozás olyan következménye, amelynek ára van” – mondta Aznagu, hozzátéve, hogy a negatív hírnév helyreállítása sok évbe kerülhet.
A Földközi-tenger a világ egyik leglátogatottabb turisztikai térsége. Az ENSZ Turisztikai Világszervezet adatai szerint Európában 2024-ben 747 millió nemzetközi turistát regisztráltak, így a partvidéket érintő bármilyen zavar jelentős gazdasági következményekkel jár. A szállodák, éttermek és a helyi gazdaságok közvetlenül függenek a tengerparti térségek stabilitásától.
Az EFSA adatai szerint a növekvő hőmérséklet és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek kiterjesztik a magas kockázatú területek földrajzi határait, miközben a Vibrio egyes törzseinél kimutatott antibiotikum-rezisztencia további aggodalomra ad okot az egészségügyi hatóságok számára.
A veszély már most létezik, nem a jövőben
A megoldás Aznagu szerint a szorosabb nemzetközi együttműködésben rejlik.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kompromisszumot kössünk, amikor az egészségünkről vagy a klímáról van szó” – hangsúlyozta.
A tudósok és a döntéshozók számára a Vibrio baktérium mára egyfajta jelzőrendszerré vált, amely megmutatja, milyen gyorsan változik a tengeri környezet.
„A baktériumok nem maguk a történet – ők csupán a hírnökök. Az igazi történet a tengerről szól, amely a felmelegedés és a szennyezés miatt elveszítette természetes egyensúlyát” – fogalmazott Aznagu.
