Luxemburg a ledrágább, Románia a legolcsóbb Ezekben az európai országokban a legolcsóbb az élet

Izlandtól Észak-Macedóniáig jelentős különbségek vannak a fogyasztói árakban Európa-szerte. Az Eurostat új adatai azt mutatják meg, hogy hol kerülnek a legtöbbe a mindennapi termékek és szolgáltatások, és miért nem mondanak el önmagukban mindent az árak.

Ugyanaz a fogyasztói kosár csaknem négyszer annyiba kerülhet attól függően, hogy Európa melyik országában vásárolunk – írja az Euronews. De mely országok a legdrágábbak, és hogyan lehet őket igazságosan összehasonlítani?

Az Eurostat indexei több mint kétezer termék és szolgáltatás éves országos átlagárán alapulnak.

Mely országok a legdrágábbak és melyek a legolcsóbbak?

Az Európai Unión belül igen jelentősek a különbségek – áll a cikkben. Luxemburg áll a lista élén, míg Romániában a legalacsonyabbak az árak. A fogyasztói árak Luxemburgban két és félszer magasabbak, mint Romániában.

Ha figyelembe vesszük az EU-tagjelölt országokat és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamait is, akkor Izland válik a legdrágább országgá, míg Észak-Macedónia a legolcsóbbá, így a különbség már 3,7-szeresre nő.

Általánosságban elmondható, hogy a nyugat- és észak-európai országokban magasabb az árszínvonal, míg a közép- és kelet-európai országok továbbra is olcsóbbak.

Az árak és a bérek együtt adják a valós képet

Izland 83,7 százalékkal drágább az uniós átlagnál, míg Svájc 81 százalékkal.

„Ezeket az adatokat mindig a bérekkel együtt kell vizsgálni. Az életszínvonal szempontjából nem az a döntő, hogy magasak-e az árak, hanem az, hogy a helyi fizetések mennyit érnek a helyi piacon – vagyis a vásárlóerő számít, nem pusztán az árszínvonal” – mondta az Euronews Businessnek Robert Inklaar, a Groningeni Egyetem professzora.

Példaként Svájcot említette, amely első pillantásra rendkívül drágának tűnik, ugyanakkor a bérek olyan magasak, hogy a vásárlóerő az egyik legerősebb Európában. Ugyanez az árszint jóval alacsonyabb fizetések mellett teljesen más benyomást keltene.

Dánia (40,2 százalék), Írország (39,6 százalék) és Norvégia (38,4 százalék) szintén Európa legdrágább országai közé tartoznak, ahol az árak mintegy 40 százalékkal haladják meg az uniós átlagot.

Őket követi Svédország és Finnország, valamivel alacsonyabb mutatókkal. Svédországban az árak 28,4 százalékkal, Finnországban pedig 26,1 százalékkal magasabbak az uniós átlagnál.

Hollandia esetében egy olyan fogyasztói kosárért, amely az EU-ban átlagosan 100 euróba kerül, 120,4 eurót kellene fizetni. Ugyanez Ausztria esetében 119 euró, míg Belgium esetében 118,1 euró lenne.

Hogyan állnak Európa legnagyobb gazdaságai?

Az Európai Unió négy legnagyobb gazdasága közül Németország a legdrágább: az árak 9,1 százalékkal haladják meg az uniós átlagot, míg Spanyolország 8,9 százalékkal olcsóbb az átlagnál. Ez azt jelenti, hogy ugyanazért a fogyasztói kosárért Németországban 18 euróval többet kell fizetni, mint Spanyolországban.

Franciaország (106,4) kissé az uniós átlag felett helyezkedik el, míg Olaszország (98) valamivel alatta.

A lista másik végén Délkelet-Európa országai találhatók, ahol az árszínvonal jóval alacsonyabb.

Észak-Macedónia esetében egy olyan fogyasztói kosár, amely az EU-ban átlagosan 100 euróba kerül, mindössze 49,7 euróba kerülne, vagyis kevesebb mint a felébe.

Ugyanez a kosár Törökországban 52,2 euróba, Bosznia-Hercegovinaban 55,7 euróba, Romániaban 58,9 euróba, míg Bulgáriaban 60 euróba kerülne. Ezek az országok legalább 40 százalékkal olcsóbbak az uniós átlagnál.

Montenegró (61), Szerbia (62,5), Albánia (65,7), Lengyelország (71,1) és Magyarország (71,6) szintén az olcsóbb országok közé tartoznak, áraik legalább 25 százalékkal maradnak el az uniós átlagtól.

Az uniós átlaghoz képest olcsóbb országok közé tartozik még Horvátország (76,3), Szlovákia (81,4), Litvánia (81,4), Csehország (82), Görögország (84) és Portugália (85,3).

Mi befolyásolja az árkülönbségeket?

„Az európai árkülönbségek legfontosabb oka az, hogy a bérek eltérőek, a bérek pedig a termelékenységgel függnek össze” – mondta Robert Inklaar az Euronews Businessnek.

A szakértő szerint a távolság, a szállítási költségek, a szabályozás és maguk az országhatárok is növelik a költségeket, ezért ugyanaz a termék nem minden országban kerül ugyanannyiba. További különbségeket okoznak az eltérő áfakulcsok és egyéb fogyasztási adók.

„Ezért a teljesebb összehasonlításhoz az árszínvonalat együtt kell vizsgálni a bérekkel vagy a rendelkezésre álló jövedelemmel, ideális esetben vásárlóerőben kifejezve, miközben figyelembe kell venni az árfolyamok és az adórendszerek közötti különbségeket is” – mondta.

Más szóval: Európa legdrágább országai általában a leggazdagabbak is. A magas árak gyakran magasabb jövedelmekkel járnak együtt, ezért a közgazdászok hangsúlyozzák, hogy az árszínvonalat mindig a vásárlóerővel együtt kell vizsgálni.