Magyarország kémhálózata az ország Európai Unió melletti állandó képviseletéről működött Brüsszelben, tevékenysége pedig 2015-ben jelentősen felerősödött – áll abban az Európai Bizottság dokumentumban, amelyet a Politico hírportál ismertetett.
Az idei áprilisi keltezésű dokumentum annak a vizsgálatnak az eredményeit tartalmazza, amelyet Piotr Serafin, az Európai Bizottság csalás elleni ügyekért felelős biztosa vezetett. Feladata az volt, hogy kivizsgálja azokat az állításokat, miszerint a brüsszeli magyar állandó képviseleten szolgáló magyar hírszerzők a múlt évtized közepén megpróbálták beszervezni az uniós intézmények tisztviselőit.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A vizsgálat megállapításai szerint a magyar titkosszolgálatok 2013 és 2016 között több hírszerző tisztet küldtek a brüsszeli állandó képviseletre diplomáciai fedésben.
„Tevékenységük kezdetben diszkrét volt, ám 2015-től jóval nyíltabbá vált” – olvasható a jelentésben.
A fokozott aktivitás következtében a hálózat létezése ismertté vált az uniós intézményekben dolgozó magyar tisztviselők körében, ami a Bizottság értékelése szerint csökkentette a műveletek hatékonyságát. A dokumentum hozzáteszi, hogy a rendelkezésre álló információk alapján ezek a tevékenységek 2016 folyamán megszűntek.
Várhelyi tagadja, hogy tudott volna róla
A magyar állandó képviseletet 2015-től Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság jelenlegi egészségügyi és állatjóléti biztosa vezette. A diplomata már 2011 óta dolgozott a brüsszeli képviseleten.
Miután tavaly a sajtó arról számolt be, hogy a magyar állandó képviselet hírszerzési műveletek bázisaként szolgált, Várhelyi Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének azt mondta, hogy nem volt tudomása a magyar titkosszolgálat feltételezett tevékenységéről.
Ugyanezt az álláspontot ismételte meg az idén januárban, az Európai Parlament képviselői előtti meghallgatásán is.
„Megkeresett-e engem a magyar vagy bármely más titkosszolgálat? Nem, nem keresett” – jelentette ki Várhelyi, hozzátéve, hogy tőle soha nem kértek bizalmas információk továbbítását.
A vizsgálat legújabb megállapításaival kapcsolatban megkeresésre nem reagált.
Nincs bizonyíték más személyek felelősségére
Az Európai Bizottság vizsgálata nem állapította meg konkrét személyek felelősségét a hírszerzőkön kívül.
„Az összegyűjtött információk és a Bizottság rendelkezésére álló korlátozott vizsgálati eszközök alapján nem állapítható meg más személyek egyéni felelőssége vagy érintettsége a hírszerző tiszteken kívül” – áll a dokumentumban.
A Bizottság ugyanakkor közölte, hogy nem talált bizonyítékot súlyos biztonsági mulasztásokra az Európai Unió intézményeiben.
Az Európai Bizottság tisztviselői voltak a célpontok
A jelentés ugyanakkor első ízben erősíti meg hivatalosan is a magyar kémhálózat létezését, és megállapítja, hogy elsődleges célpontjai az Európai Bizottság tisztviselői voltak, elsősorban a magyar nemzetiségű alkalmazottak.
A vizsgálat szerint a hírszerzők diplomáciai státuszukat olyan feladatok végrehajtására használták fel, amelyek messze túlmutattak a szokásos diplomáciai tevékenységen. Céljuk az volt, hogy kapcsolatot építsenek ki a magyar származású bizottsági tisztviselőkkel, és részletes információkat gyűjtsenek tőlük a Bizottság munkájáról, különösen azokról a területekről, amelyek a magyar kormány számára kiemelt jelentőséggel bírtak.
Magyarország Európai Unió melletti állandó képviselete nem válaszolt az újságírók kérdéseire.
Az Európai Bizottság ugyanakkor korábbi nyilatkozatára hivatkozott. Ujvári Balázs, a Bizottság szóvivője a vizsgálat áprilisi lezárásakor azt közölte, hogy a testület nem talált bizonyítékot arra, hogy a sajtóban megjelent állításokkal összefüggésben súlyosan sérült volna az Európai Unió intézményeinek biztonsága.
Illusztráció (Fotó: Pixabay, AI)
