Az Európai Unióban ismét fellángolt a vita arról, miként lehet az uniós bővítési folyamatban összeegyeztetni a stratégiai együttműködést a demokratikus normák érvényesítésével. Ezzel párhuzamosan újra felszínre került a tagállamok közötti nézetkülönbség is abban a kérdésben, hogy Szerbia eleget tett-e az uniós csatlakozási folyamat előmozdításához szükséges reformoknak – írja az Euronews.
A portál szerint az Európai Bizottság július 6-án tájékoztató dokumentumot küldött a tagállamoknak, amelyben megindokolta, miért véli úgy, hogy Belgrád teljesítette a 3. tárgyalási klaszter – amely a versenyképességet és az inkluzív növekedést foglalja magában – megnyitásának feltételeit.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az euronews.de beszámolója szerint a dokumentumban – amelybe a portál betekintést nyert – a Bizottság úgy értékeli, hogy Szerbia orvosolta az év elején megállapított „visszalépéseket”, intézkedéseket tett a szervezett bűnözés elleni ügyészség megerősítésére, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy további erőfeszítésekre van szükség az igazságszolgáltatás és az ügyészség területén.
Az Euronews ugyanakkor azt írja, hogy több mint tíz diplomatával, uniós tisztviselővel és szakértővel folytatott beszélgetései alapján Szerbia legutóbbi lépései nem oszlatták el a tagállamok közötti véleménykülönbségeket. Márpedig a csatlakozási tárgyalások folytatásához valamennyi tagállam egyetértése szükséges.
A portál szerint egyes országok úgy vélik, Belgrád elismerést érdemel azért, mert elfogadta a Velencei Bizottság ajánlásait az igazságügyi törvények módosításával kapcsolatban. Más tagállamok viszont azt hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem ellensúlyozza a demokrácia hosszú éveken át tartó leépítésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos aggályokat.
Míg egyes tagállamok szerint a Nyugat-Balkán legnagyobb gazdaságának számító Szerbiával fenntartott szoros együttműködés ösztönözheti a reformokat, mások arra figyelmeztetnek, hogy a csekély előrelépés jutalmazása valódi, érdemi változások nélkül tovább gyengítheti az uniós bővítési folyamat hitelességét.
Az Euronews szerint ez a vita jól tükrözi Brüsszel alapvető dilemmáját: az Európai Uniónak a kisebb reformlépéseket is jutalmaznia kell-e annak érdekében, hogy Szerbiát szorosabban magához kösse, vagy ezzel éppen azt az üzenetet közvetíti, hogy a tagjelöltekkel szembeni követelmények lazíthatók.
A portál beszámolója szerint egy nagy uniós tagállam diplomatája úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt hetekben „pozitív fejleményeket” tapasztalt Szerbiában, egy másik diplomata pedig azt mondta, hogy „jóhiszeműen” megvizsgálják az Európai Bizottság minden ajánlását a 3. klaszter megnyitásával kapcsolatban.
Más tagállamok azonban továbbra is jóval óvatosabbak, és úgy vélik, Szerbia még nem bizonyította, hogy tartós előrelépést ért el a csatlakozási folyamat szempontjából kulcsfontosságú reformok végrehajtásában.
Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a végső döntést kizárólag a tagállamok kormányai és az Európai Tanács hozzák meg. A kérdés kedden, július 8-án az EU Általános Ügyek Tanácsának napirendjén is szerepel.
A Bizottság egyik szóvivője az Euronewsnak úgy nyilatkozott, hogy Szerbia uniós csatlakozásának egyik alapvető feltétele az intézmények megfelelő működése. Hozzátette, Brüsszel ezért kiemelt figyelemmel kíséri majd a következő szerbiai választásokat annak megállapítása érdekében, hogy azok szabad és tisztességes körülmények között zajlanak-e le.
Fotó: Európai Unió
