A családi körülmények, illetve a diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatok miatt egyre többen döntenek úgy, hogy Németországban vállalnak munkát, ugyanakkor a magasan képzett munkaerő jelentős része nem marad hosszú távon az országban.
A Munkaerőpiaci és Foglalkozáskutató Intézet (IAB) kutatást végzett annak feltárására, hogy milyen okok állnak a Németországot elhagyó munkavállalók döntése mögött.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
“Egyértelmű következtetésre jutottunk: ha sikeresen akarjuk irányítani a bevándorlást, meg kell értenünk a kivándorlás okait is. Az embereket hosszú távon csak akkor lehet megtartani, ha egyenlő esélyeket, megbízható ügyintézést, megfelelő támogatást és olyan környezetet biztosítunk számukra, ahol felépíthetik a jövőjüket” – mondta Laura Gosner, az IAB munkatársa.
Az intézet 18 és 65 év közötti személyek körében végzett felmérést annak kiderítésére, hogy a 2025 áprilisáig Németországba érkezett bevándorlók miért döntöttek az ország elhagyása mellett – írja a Deutsche Welle.
“Az országot elhagyók átlagosan fiatalabbak, rövidebb ideje élnek Németországban, és nagyobb valószínűséggel van partnerük vagy gyermekük külföldön. Ritkábban beszélnek jól németül, ugyanakkor gyakrabban rendelkeznek magas szintű angoltudással” – magyarázta Theresa Koch.
A kutatás szerint a Németországot elhagyó munkavállalók 40 százaléka más országba költözik tovább, leggyakrabban Spanyolországba, Olaszországba, Svájcba vagy Horvátországba, míg 60 százalékuk visszatér a származási országába.
“A képzett munkaerő megszerzéséért közvetlen versenyben állunk más európai országokkal” – hangsúlyozta Julia Kosyakova, az IAB migrációs, integrációs és nemzetközi munkaerőpiaci kutatásokért felelős osztályának vezetője.
A megkérdezettek a németországi élet legnagyobb problémái között említették az állampolgárság megszerzésének elhúzódó folyamatát, a hatóságok lassú ügyintézését, a magas adminisztratív díjakat, a diplomák honosításának nehézségeit, valamint a vízum- és tartózkodási engedélyek megszerzését.
Sokan arra is panaszkodtak, hogy sem az állami intézményektől, sem a munkáltatóktól nem kapnak elegendő támogatást szakmai fejlődésük vagy elhelyezkedésük során.
A kutatás szerint ezek a körülmények megnehezítik a munkaerőpiachoz való hozzáférést és a társadalmi beilleszkedést, miközben a bürokratikus akadályok jelentősen befolyásolják azt is, hogy a bevándorlók miként látják jövőjüket Németországban.
“Ha az ügyintézést lassúnak, bonyolultnak és nehezen hozzáférhetőnek érzik, az közvetlenül befolyásolja, hogy valaki itt marad-e az országban” – mondta Gosner.
A felmérés azt is kimutatta, hogy azok, akik több negatív tapasztalatot szereztek a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartás során, kevésbé érzik magukat szívesen látottnak Németországban.
Tilman Frank, a nemzetközi szakember-toborzással foglalkozó szövetség elnöke és a TalentOrange vállalat ügyvezetője évek óta ápolókat, egészségügyi technikusokat, óvodapedagógusokat és gyógytornászokat toboroz a német munkaerőpiacra.
“A nyelvtudás a kulcsa annak, hogy valaki eligazodjon Németországban, különösen a munkaerőpiacon” – fogalmazott Frank.
Hozzátette, hogy elengedhetetlen a jól szervezett nyelvi támogatás, mert ez jelentősen növeli annak esélyét, hogy a bevándorlók hosszabb távon is az országban maradjanak. Kiemelte azt is, hogy a nyelvtanulást már a származási országban érdemes elkezdeni.
Kenya például ösztönzi a munkanélküliek külföldi munkavállalását.
Jelenleg a legnagyobb munkaerőhiány az idősgondozás területén tapasztalható, ugyanakkor további problémát jelent, hogy sok bevándorló nem a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik.
“Előfordul például, hogy akik hazájukban akut kórházi ellátásra szakosodtak, Németországban végül idősotthonokban végeznek alapápolási feladatokat, anélkül hogy ezt előzetesen egyértelműen közölték volna velük” – mondta Frank.
Ugyanakkor úgy látja, hogy bizonyos előrelépés már tapasztalható, mivel a politikai döntéshozók felismerték: a képzett szakemberek megtartása kulcsfontosságú Németország számára.
A mindennapi ügyintézést továbbra is nehezíti a hatóságoknál tapasztalható munkaerőhiány.
“A digitalizáció halad, de rendkívül lassan. Többnyire csak egyes tartományokban vagy önkormányzatoknál vezetnek be különálló megoldásokat, egységes és átfogó rendszer azonban továbbra sem létezik” – zárta Frank.
