Az idei év kedvezően alakult a búzatermesztés szempontjából, bár Bánátban a csapadékhiány miatt gyengébb termés született – jelentette ki a szerbiai mezőgazdasági miniszter, Dragan Glamočić az RTS-nek adott interjújában. A tárcavezető szerint az országos átlagtermés hektáronként mintegy hat tonna, ami nagyon jó eredménynek számít.
Mint fogalmazott, a mezőgazdaság „a szabad ég alatti gyár”, ezért a terméseredmények régiónként jelentősen eltérhetnek. Míg egyes gazdaságokban hektáronként 10–12 tonna búzát takarítanak be, máshol alig 3,5 tonnát.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A búza felvásárlási ára jelenleg kilogrammonként 19–20 dinár között mozog. Glamočić hangsúlyozta, hogy az állam nem határozhatja meg adminisztratív úton a búza, a kukorica vagy az árpa árát, mivel ezek tőzsdei termékek, amelyek árát a világpiaci folyamatok és a nagy termelő országok – például Oroszország, Ukrajna, valamint Észak- és Dél-Amerika országai – befolyásolják. Hozzátette, hogy a termelők silókban tárolhatják a termést, ha úgy ítélik meg, hogy később kedvezőbb áron tudják értékesíteni.
A miniszter kiemelte, hogy az elmúlt öt évben jelentősen nőtt a feldolgozott élelmiszeripari termékek aránya a szerb exportban: a korábbi 28 százalékról 42 százalékra emelkedett. Az állam a jövőben is támogatni kívánja az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztését, mert ez hosszú távon javítja a termelők piaci helyzetét.
Glamočić szerint az idei gyümölcstermés az elmúlt tíz év egyik legjobbja lehet. Elmondása szerint szinte valamennyi gyümölcsfajta kiváló termést hozott, még a gyakran gyengébben teljesítő kajszi is, miközben az almaültetvények állapota is kedvező.
Rámutatott ugyanakkor, hogy rekordtermés esetén természetes módon csökkennek az árak, hiszen a nagy kínálat lefelé nyomja a felvásárlási árakat.
„Nem lehet egyszerre rekordtermés és rekordmagas ár. Ez egyszerűen nem működik” – fogalmazott.
A többlettermés egy részét szerinte lekvárok, gyümölcslevek, pálinkák és más feldolgozott termékek előállítására lehetne felhasználni, amelyeket az állam támogatási programokkal is ösztönöz.
A miniszter szerint továbbra is a málna jelenti az ágazat legnagyobb kihívását. Elmondása szerint a minisztérium folyamatos párbeszédet folytat a termelőkkel, akik nem azt várják az államtól, hogy meghatározza a felvásárlási árat, hanem azt, hogy átlátható és szabályozott piaci viszonyokat teremtsen.
A málna jelenlegi felvásárlási ára kilogrammonként 400 és 450 dinár között alakul, ami Glamočić szerint a régió egyik legmagasabb ára. Hozzátette, hogy a szerb málna kiváló minőségű, ezért magasabb árat ér el, ugyanakkor a világpiaci folyamatoktól ezt a terméket sem lehet függetleníteni.
A miniszter bejelentette, hogy folytatják a jégvédő hálók telepítésének támogatását, valamint újraindítják a mélyfúrású kutak létesítését segítő programot.
A támogatások kifizetéséről szólva Glamočić elmondta, hogy az idén jelentősen felgyorsult a folyamat. Míg tavaly ilyenkor 49 milliárd dinárt fizettek ki, addig idén már több mint 77 milliárd dinárt, ami mintegy 58 százalékos növekedést jelent. Jelenleg a hízóállatok után járó támogatások kifizetése zajlik, emellett új beruházási pályázatok előkészítése is folyamatban van.
A mezőgazdaság szerepéről szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy bár a szerb gazdaságon belüli aránya fokozatosan csökken más ágazatok fejlődése miatt, a termelés továbbra is növekszik. Szerbia azon kevés országok közé tartozik, amelyek mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmében többletet érnek el, ami hozzájárul az ország élelmiszerbiztonságához.
A klímaváltozás kapcsán Glamočić kiemelte, hogy az öntözés önmagában nem jelent megoldást minden problémára. Példaként a kukoricát említette, amelynél a virágzás idején jelentkező szélsőséges hőség olyan károkat okozhat, amelyeket öntözéssel sem lehet kivédeni. Ugyanakkor a közelmúlt lehűlése kedvező időben érkezett, így a kukoricatermés is ígéretesnek tűnik.
A miniszter szerint a mezőgazdaság hosszú távú fejlődésének kulcsa az, hogy a közvetlen támogatások helyett egyre nagyobb hangsúlyt kapjanak a magasabb hozzáadott értéket teremtő beruházások. Ennek érdekében a kormány elsősorban a kertészet, a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztésére kíván összpontosítani.
Illusztráció (Fotó: Pixabay)
