Azok a szerbiai állampolgárok, akik 2007 végén jogosultak voltak az ingyenes részvényekre, többségi tulajdonosai annak a Részvényalapnak (Akcionarski fond), amelybe az állami vállalatok el nem adott részvényeit helyezték el. A tervek szerint a közeljövőben megkapják az alap részvényeit, vagy az azok értékesítéséből származó pénzt – írja a Biznis.rs.
Legalábbis ezt ígéri az állam: a Gazdasági Minisztérium tavaly bejelentette, hogy a Részvényalapban megmaradt részvények értékesítésével aktívabban bekapcsolódik a Belgrádi Értéktőzsde kereskedésébe, ami várhatóan hozzájárul majd a tőzsde fejlődéséhez.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Dragan Stojković, a kragujevaci Közgazdaságtudományi Kar rendkívüli egyetemi tanára a Biznis.rs-nek úgy nyilatkozott, hogy nagyon kicsi az esélye annak, hogy mindez valóban a tőzsdén keresztül valósuljon meg. Szerinte sokkal valószínűbb, hogy az állami vállalatokat értékesítik, az ebből származó bevételt pedig szétosztják az állampolgárok között.
Bár egyelőre nincs meghatározva a Részvényalap tulajdonában lévő összes részvény és részesedés értékesítésének végső időpontja, Stojković feltételezi, hogy azt összhangba hozzák a hatályos privatizációs törvénnyel, amely 2027. december 31-ét jelöli meg a társadalmi és állami tulajdon privatizációjának végső határidejeként.
A Részvényalapot 2010-ben hozták létre részvénytársaságként, az ingyenes részvények kiosztásáról szóló akkori állami döntés alapján. Az alap 34,2 millió, egyenként 550 dinár névértékű részvénnyel rendelkezik. Mivel 4 822 175 állampolgár jogosult ezekre a részvényekre, megállapították, hogy minden jogosult hét részvényt kap. Az alap részvényeinek 98,65 százaléka a polgárok tulajdonában van, míg a fennmaradó 1,35 százalék az államot illeti.
Mennyit érnek valójában a Részvényalap részvényei?
Stojković szerint a tőzsdére lépésnél is nagyobb problémát jelent a Részvényalap részvényeinek valós értékének meghatározása. Az érték ugyanis egy olyan portfólió alapján lenne kiszámítható, amely több száz vállalat részvényeit tartalmazza, miközben ezeknek a cégeknek az egyedi piaci értéke sem ismert. Emellett kérdéses az is, hogyan alakulna a részvény árfolyama egy olyan alacsony forgalmú tőzsdén, mint a belgrádi.
A Részvényalap vagyonáról megbízható adatokat nehéz találni, ezért annak pontos értékét is nehéz meghatározni. A 2024 végi adatok szerint az alap 403 gazdasági társaságban rendelkezett részvényekkel vagy tulajdonrésszel, amelyek közül 152 csőd- vagy felszámolási eljárás alatt állt.
A vállalati részesedések mellett az alap mintegy 25 milliárd dinár (körülbelül 213 millió euró) készpénzállománnyal is rendelkezik. A részvények és tulajdonrészek értékesítéséből származó bevétel az alap vagyonát gyarapítja.
A Részvényalap pénzügyi beszámolói azt mutatják, hogy az alap saját tőkéjének névértéke az évek során folyamatosan növekedett.
A CompanyWall hitelminősítő cég adatai alapján a 2025-ös mérleg szerint a Részvényalap teljes vagyona 36 milliárd dinárt (megközelítőleg 300 millió eurót) tett ki. Ebből mintegy 35 milliárd dinárt rövid lejáratú pénzügyi befektetések alkotnak, amelyek magukban foglalják az alap tulajdonában lévő összes részvény értékét is.
Egyszerű számítás alapján a mintegy 36 milliárd dináros, vagyis hozzávetőleg 300 millió eurós vagyonból a jogosult állampolgároknak kellene részesülniük. Mivel a kifizetésre valamivel kevesebb mint ötmillió ember jogosult, fejenként kevesebb mint 70 euró juthatna. Ennek azonban az a feltétele, hogy a mérlegekben szereplő vagyon a gyakorlatban is valóban pénzzé tehető legyen.
