A választásokat a középkorúak döntik el?

Miközben még mindig nem tudni, mikor tartják meg a választásokat, felmerül a kérdés, hogyan lépnek majd a politikai szereplők a választók elé, és kinek van a legnagyobb esélye a győzelemre.

A közvélemény-kutatók számára a matematika meglehetősen egyértelmű – írja az Insajder.

„Csak egy egységes, Vučić-ellenes frontot alkotó lista képes arra, hogy versenyképes legyen ezeken a választásokon. Ha több lista lenne, az események alakulása könnyen vezethet olyan helyzethez, amelyben az egyetemista lista toronymagasan a legerősebb ellenzéki párt lesz, de semmit sem tud majd kezdeni ezzel az eredménnyel” – értékelte Zoran Panović, a Demostat programigazgatója. Panović szerint szinte biztos, hogy a hatalom egységesen indul a választásokon, mivel a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) önálló indulása túl nagy politikai kockázatot jelentene. Arról azonban nincs teljes konszenzus, hogy az egységes ellenzéki lista-e az egyetlen út a jobb választási eredményhez. A kutatók egy része úgy véli, hogy a többoszlopos modell is fenntartható lehet, de csak akkor, ha a listák száma korlátozott marad.

„Minden, ami három választási lista felett van, végzetes. Még három választási lista esetében is kérdéses, hogy képesek-e elérni a kívánt eredményt, de ott van némi esély. Háromnál több lista esetén őszintén úgy gondolom, hogy nincs semmi esély, és ebben az esetben a Szerb Haladó Párt (SNS) viszonylag fölényes győzelmet arat” – véli Andrej Ševo, a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet kutatója. Hogy ezek a becslések megalapozottak a közvélemény-kutatások tükrében, azt a Faktor Plus ügynökség legfrissebb felmérése is mutatja. Ezen adatok szerint az SNS a szavazatok 47 százalékát szerezné meg, míg a diáklista a második politikai erő lenne, több mint 30 százalékos támogatottsággal.

A parlamentbe jutási küszöböt e kutatás szerint még az SPS lépné át 5 százalékkal, a Proeurópai Lista 4,5 százalékkal, a Szerbiai Népi Mozgalom (NPS) körüli koalíció 3,8 százalékkal, valamint a Mi – A nép ereje (Mi – Snaga naroda) mozgalom 3 százalékkal. Ezzel egy időben egyes ellenzéki opciók a választási küszöb alatt maradnának. Zoran Panović szerint a blokkokon belüli bonyolult viszonyokra a politikai üzletelés egy régi, pragmatikus szabálya rejtheti a megoldást.

„Létezik a politikában egy aranyszabály, ami mindössze öt betűből áll, egyetlen szó: kvóta. A kvóták sok problémát megoldanak” – magyarázza.

Ahhoz viszont, hogy egy ilyen modell eredményt is hozzon, a polgároknak világos változást kell látniuk a pártvezetők viselkedésében – figyelmeztet Andrej Ševo.

„Ha nem mutatnak komolyságot, és nem úgy viselkednek, ami egységet, elszántságot és lelkesedést tükröz, úgy gondolom, hogy az emberek nem fognak rájuk szavazni” – mutat rá Ševo. Ebben a kontextusban az olyan részleges lépések, mint a Zöld-Baloldali Front (ZLF) döntése, miszerint nem csatlakoznak az ellenzéki platformokhoz, hanem csak az egyetemistákat támogatják, az elemzők szerint kontraproduktívak, hacsak nem teszi meg ugyanezt az összes ellenzéki párt.

„Azonban, ahogy látom, az ellenzék nem fog így tenni, legalábbis a proeurópai része biztosan nem. Emiatt úgy gondolom, hogy a ZLF részéről is értelmetlen ebben az esetben támogatni a diákokat és távol maradni a választásoktól. Az én tanácsom az lenne számukra, hogy ők is kapcsolódjanak be ebbe a koalícióba” – teszi hozzá Ševo.

A matematikai kalkulációk és a kvóták összeállítása mellett a siker kulcsa abban rejlik, hogy kinek sikerül motiválnia a választókat. Zoran Panović egy olyan állampolgári csoportra mutat rá, amelyet a nyilvánosságban ritkán említenek, de amely a végén – mint mondja – eldönti a végső választási eredményt.

„A diákok fontosak, a nyugdíjasok is fontosak, de lényegében a választásokat a középkorúak döntik el. Róluk pedig senki sem beszél. Pedig a középkorúak jelentették a lényegét a tektonikus változásoknak Szerbiában 2000-ben és 2012-ben is” – mutat rá Panović.