A foci-diktátor Háború a harcmezőkön túl a zöld gyepen és a FIFA-telefonon – Átlapoztuk a világsajtót

A világsajtó az elmúlt napokban is a közel-keleti meg az ukrajnai háborúval foglalkozott – persze a focivébé mellett. Az amerikai Képviselőház az Irán elleni háború folytatása ellen szavazott. Az ankarai NATO-csúcs is felkavarta az állóvizet akárcsak a szélsőjobboldali német AfD erfurti pártkonferenciája. A FIFA-t éles kritikák érték, amiért visszavonta egy amerikai játékos eltiltását. Ez a hír óriási botrányt keltett világszerte. A felháborodáshoz az is hozzájárult, hogy az amerikai hatóságok nem engedték be az USA-ba a az egyik kijelölt szomáliai játékvezetőt, Omar Abdukadir Artant. Az év legjobb afrikai bíróját a miami repülőtérről fordították vissza, miután a határellenőrzés során tisztázatlan beutazási aggályok merültek fel személyével kapcsolatban. Az amerikai hatóságok azonban nem adtak részletes tájékoztatást a döntésről. Utolsó témánk Marine Le Pennek, a szélsőséges jobboldali Rassemblement Naional (Nemzeti Tömörülés) vezetőjének arról a vágyáról szól, hogy elfoglalja az Élysée palotát, noha a francia fellebbviteli bíróság illegális pártfinanszírozás miatt hozott ellene elsőfokú ítéletet. – Átlapoztuk a világsajtót Oslótól Bakuig és Bogotától Tokióig.

Eszkalálódhat az orosz-ukrán háború

A Kyiv Independent című, angol nyelven megjelenő független online napilap kitér Zelenszkij elnök Putyinhoz írt nyílt levelére:

„A levél nem csak annak a férfinak szólt, akinek a neve szerepel a megszólításban. Egy, a tervezéssel ismerős magas rangú ukrán kormánytisztviselő szerint az üzenet sokkal szélesebb körnek szólt – beleértve Putyin belső körét, a háborútól egyre jobban kifáradó orosz elitet, sőt, még az orosz közvéleményt is. A levél kettős célt szolgál: felszólítja az orosz elnököt – és egyben Putyinra hárítja az elutasítás felelősségét.”

„Megfordult a helyzet” – írja a The Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap a katonai helyzetre utalva:

„Ennek a változásnak az egyik kulcsfontosságú oka Európa. Az idei év talán leginkább alábecsült sikere Európa azon képessége volt, hogy betömje azt a rést, ahonnan az Egyesült Államok kivonult. Az európai segélyek mostanra nagyrészt kompenzálták az amerikai támogatás elvesztését Kijev számára. A 90 milliárd eurós hitelcsomag lassan elindul – most, hogy feloldódott a blokád Orbán Viktor magyarországi vereségét követően. Az európaiak vállalták a felelősséget ebben a háborúban.”

Az amerikai Képviselőház az Irán elleni háború ellen szavazott

A tajpeji Lianhe Ribao című kormánypárti napilap vendégkommentátora hangsúlyozza, hogy az Irán elleni háború kitörése óta ez az első alkalom, hogy az amerikai Kongresszus nyíltan nemet mondott a háborúra:

„Négy szavazat is érkezett republikánusoktól. Ezért még Trump elnök szövetségesei is nyugtalanul kezdik érezni magukat. Egyre több amerikai kérdőjelezi meg ennek a költséges katonai akciónak a célját. Bár a képviselőház határozata nem kötelezi Trump elnököt a háború azonnali befejezésére, a szavazás jelentősége messze túlmutat a jogi következményeken: a történelem arra tanít minket, hogy a háborúkat nemcsak a fronton lehet elveszíteni, hanem a közvélemény támogatásának hiánya miatt is.”

„Ez a brutális háború súlyosbította azokat a veszélyeket, amelyeket elhárítani hivatott – és újakat is teremtett” – állítja a párizsi Le Figaro című liberális-konzervatív napilap:

„Az amerikai hírszerzés szerint Irán továbbra is rendelkezik rakétái 70 százalékával és drónarzenáljának 40 százalékával. Az Egyesült Államok ezzel szemben nagyrészt kimerítette rakétakészletét. Február 28-a előtt Irán ellenőrzése a Hormuzi-szoros felett pusztán hipotetikus volt. Most azonban zsarolási eszközzé vált, és hatékonyabb lett, mint a nukleáris fegyverek birtoklása.”

A RwandAir légitársaság három hónapos szünet után újraindította járatait Dubaiba és Dohába, amelyeket az iráni-iraki háború miatt leállítottak. A Kigali-i The New Times című, angol nyelven megjelenő, a ruandai kormányhoz közel álló napilap számára ez nagy gazdasági jelentőséggel bír:

„Ez örömteli hír számos ruandai mezőgazdasági termék exportőrei számára – különösen azok számára, akik gyorsan romló árukkal, például avokádóval kereskednek. A járatok felfüggesztése megmutatta, mennyire sebezhetők az exportcégek, amikor korlátozott számú kereskedelmi útvonaltól és piactól függnek. Ezek a vállalatok még most is magas szállítási költségekkel és Kenyából és Ugandából érkező versennyel szembesülnek. Az exportőröknek nemcsak a bizalmat kell újjáépíteniük, hanem diverzifikálniuk is kell a piacaikat és új ügyfeleket kell szerezniük Afrikában, Európában és Ázsiában. Jó, hogy a járatok újra indultak. A ruandai exportőröknek azonban a jövőben jobban kellene összpontosítaniuk a rugalmasságra.”

NATO-csúcs Ankarában

Kedden kezdődött a NATO-csúcstalálkozó Ankarában. Az isztambuli Yeni Şafak című, konzervatív iszlamista, Erdoğan kormányához közel álló napilap nem számít arra, hogy ebből egy „új és friss NATO” fog kinőni:

„A szövetség jelenlegi állapotát tekintve egyértelmű, hogy az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország a kulcsszereplők. Ez azonban egy kiüresedett NATO. Az Egyesült Államok nélkül nem lehet NATO. Az amerikaiak kalandba kezdtek a Közel-Keleten Izraellel, de különösen Iránnal, és nem fognak meghátrálni, bármilyen mélyre is süllyednek. Ebben az esetben az ankarai NATO-csúcstalálkozó lényegében az Egyesült Államok és a többi tag közötti megállapodás próbája lesz.”

A lisszaboni Jornal de Negocios című közép-baloldali gazdasági napilap az Egyesült Államok azon követeléseit vizsgálja, hogy az európaiak növeljék a védelmi kiadásaikat:

„Az amerikai elnök ezzel azt a felfogást táplálja, hogy az európaiak katonailag könnyű prédák, és ezért több fegyvert kell vásárolniuk az Egyesült Államoktól. De miután Oroszország nem győzte le Ukrajnát, vajon bárki is hisz még abban, hogy képes legyőzni az egész EU-t? És még ha az EU-országoknak több fegyverre is lenne szükségük, más módokon is beszerezhetik azokat. Egyértelmű, hogy Trump követelései kevésbé az európaiak biztonságáról, mint inkább az amerikai fegyveriparról szólnak. De az EU-nak ehelyett a saját védelmi iparába kellene befektetnie, hogy a pénz a saját határain belül maradjon. Ilyen egyszerű ez.”

A barcelonai El Periodico de Catalunya című közép-baloldali napilap megerősödött helyzetben látja az európaiakat a NATO-csúcstalálkozó előtt:

„Trump amerikai elnök két égbekiáltó kudarcot hozott magával: az Irán elleni háborút, amelyet európai szövetségeseivel való konzultáció nélkül indított, ami fiaskóvá vált, és Putyinnal nem született tárgyalásos megoldás az ukrajnai orosz háború befejezésére sem. Az európai tagállamok növelték védelmi kiadásaikat, és ez Trump sikerének tekinthető. De azoknak, akik többet fizetnek, joguk van több követelésre – ezért a csúcstalálkozónak egy erősebb európai jellegű és a szabályokat jobban tiszteletben tartó szövetséget kell eredményeznie.”

„Kezdődik a NATO-csúcs Ankarában. Ez lesz az utolsó tánc Donald Trumppal?” – teszi fel a kérdést a varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel bal-liberális napilap és így folytatja a cikket:

„Manapság a transzatlanti szövetség csúcstalálkozói több aggodalmat keltenek, mint reményt. Huszonkét évvel az isztambuli csúcstalálkozó után Törökország ismét otthont ad a NATO állam- és kormányfői találkozójának. Mind a 32 tagállam képviselői odautaznak, akárcsak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Lee Jae-myung dél-koreai elnök, magas rangú EU-tisztviselők, valamint Ausztrália, Új-Zéland, Japán, Dél-Korea, Bahrein, Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek miniszterei is. Érezhető a hangulatváltozás. Brüsszelben már egy ideje folynak a tárgyalások az éves NATO-csúcstalálkozók eltörléséről, hogy megakadályozzák Trumpot abban, hogy ez további lehetőségeket adjon neki panaszra vagy a helyzet eszkalálására. A 2028-as év, amikor az amerikai elnökválasztást tartják, és Trump utolsó ciklusát tölti, különösen érzékeny évnek számít.”

Az isztambuli ​​Hürriyet című közép-balodali, Erdoğanhoz közel álló napilap szerint az ankarai NATO-csúcs eltér a katonai szövetség korábbi találkozóitól:

„És miért? Mert a NATO válaszút előtt áll. Miközben Törökország ad otthont talán a legfontosabb NATO-találkozónak, a szövetség korántsem van irigylésre méltó helyzetben. A fő problémák az Egyesült Államok stratégiai prioritásainak fokozatos eltolódása az Indo-Csendes-óceán felé, és ezzel egyidejűleg az Európának biztosított katonai erőforrások csökkentése. Európa most azzal a keserű valósággal szembesül, hogy biztonsága érdekében már nem támaszkodhat az Egyesült Államokra. A fő probléma azonban nem a védelmi költségvetés biztosítása, hanem az, hogy a védelmi kiadások növelését nem lehet elég gyorsan fegyverekké alakítani. Rutte NATO-főtitkár szorosabb együttműködésre való felhívása ezt bizonyítja.”

A védelmi szövetség találkozójával kapcsolatban a madridi El Mundo című közép-jobboldali napilap ezt jegyzi meg:

„Az ankarai NATO-csúcstalálkozó nagyrészt pozitív eredménnyel zárult. Egy olyan időszakban, amikor Donald Trump ismételten azzal fenyegetőzik, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a transzatlanti szövetségből, a politikai egység megmaradt, legalábbis egyelőre. Európa számára a legfontosabb előny az, hogy időt nyer az újra fegyverkezés folytatására anélkül, hogy fő védőhatalma elhagyná, és magára hagyná az életveszélyes orosz fenyegetéssel szembenézni.”

A londoni Al-Quds Al-Arabi című, arab nyelvű független pánarab napilap az amerikai elnök stratégiáját vizsgálja:

„Trump demonstrálni akarja az Egyesült Államok igényét a Nyugat feletti vezető szerepre. Az ankarai NATO-csúcstalálkozón azonban ezt úgy tette, hogy a vezető szerep inkább zsarolásnak, mint egy szövetség részének tűnjön. A Spanyolország elleni kemény támadás, az Olaszországra nehezedő nyomás és Dánia Grönland miatti provokálása nem erősíti az Iránnal szembeni frontot; inkább azt a benyomást kelti Európában, hogy a fenyegetés nemcsak az ellenfelektől, hanem a legfontosabb szövetségesétől is származik, akinek a védelmére hagyományosan támaszkodtak.”

Az AfD pártkonferenciája nem tetszik mindenkinek

A zürichi Tages-Anzeiger című közép-baloldali napilap bírálja az AfD pártkonferenciája előtti ülősztrájkokat:

„Az AfD legális párt. Betiltás nem fenyegeti. Mint minden más német párt, az AfD is jogilag köteles kétévente szövetségi pártkonferenciát tartani. Aki eltorlaszolja a hozzáférési útvonalakat, az megsérti a német alaptörvény által garantált gyülekezési szabadságot. Egy demokráciában nem lehet önbíráskodó igazságszolgáltatás, még azoknál sem, akik tisztességes indítékokkal érvelnek. A pártkonferencia megakadályozására irányuló kísérlet nemcsak a demokratikus elmélet szempontjából megkérdőjelezhető, hanem politikailag is kontraproduktív. A blokádos intézkedések nem fogják visszaszerezni a szavazókat az AfD-től.”

A sanghaji Jiefang Ribao című állami napilap úgy véli, hogy az AfD elleni tüntetők akár a párt javára is játszottak:

„A nagyszabású tüntetések nem tudták megzavarni a pártkonferenciát. Az AfD akár arra is felhasználhatja őket, hogy elnyomottként tüntesse fel magát. Szeptemberben két kelet-németországi tartományban lesznek választások. Az AfD kormányzási célja most először tűnik reálisnak. Ez elegendő ok arra, hogy a bevett pártok aggódjanak. A bevándorláspolitika, a recesszió, az energiaválság, az ukrajnai háború, az elégedetlenség és a kiábrándultság keleten – amíg a kormánypártok nem tudnak hatékony megoldásokat kínálni mindezekre a problémákra, addig az AfD karjaiba fogják tolják a szavazókat.”

Futball-botrány: Trump a FIFA-elnökével játszott

Mélyül a futball-botrány, miután Donald Trump kijárta a FIFA-elnöknél, hogy töröljék egy amerikai játékos eltiltását, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„Folarin Balogunt még az Egyesült Államok–Bosznia-Hercegovina mérkőzésen állították ki. Nem játszhatna válogatottja Belgium elleni keddi mérkőzésén, de az amerikai elnök felhívta Gianni Infantino FIFA-elnököt.

Az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA [Union of European Football Association] élesen bírálta a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA sokkoló döntését, miután az utóbbi visszavonta Folarin Balogun automatikus eltiltását a világbajnokságról – írja a BBC. A botrány azután tört ki, hogy az amerikai játékost kiállították a Bosznia-Hercegovina elleni meccsen, ami a hatályos szabályok szerint azt jelenti, hogy a következő meccset ki kell hagynia. Ez az Egyesült Államok–Belgium mérkőzés [volt]. Csakhogy a 25 éves csatár mégis pályára léphet[ett], ami az UEFA szerint példátlan, érthetetlen és igazságtalan döntés.

A BBC az amerikai CBS News alapján azt írta, hogy Balogun felfüggesztésének törlése azután történt, hogy Donald Trump csütörtökön felhívta Gianni Infantino FIFA-elnököt, és beszélt neki a játékos eltiltásáról. Vasárnap Trump elnök megköszönte a FIFA-nak, hogy »visszafordított egy nagy igazságtalanságot«. A Belga Királyi Labdarúgó-szövetség (RBFA) hétfőn közleményben tiltakozott, megkérdőjelezve Folarin Balogun játékjogát. Az eset természetesen politikai szintre ért, és Maxime Prevot belga külügyminiszter is megszólalt. – Ha valóban egy telefonhívás az oka ennek az érthetetlen döntésnek, akkor az a futball és a sport legalapvetőbb szabályainak égbekiáltó megsértése lenne – fogalmazott.

Az UEFA egyenesen azt közölte, hogy a labdarúgásba, a sportágba való beavatkozás »átlépte a vörös vonalat«. Felidézték, hogy a világbajnokságokon eddig az esetig kiosztott 188 piros lap tulajdonosai közül csak egy játékos úszta meg az eltiltást. A brazil Garrincha az 1962-es chilei labdarúgó-világbajnokságon a házigazda Chile elleni elődöntőben kapott piros lapot, de az akkori szabályok szerint a döntőben pályára léphetett, gólkirály lett és Brazília válogatottjával világbajnok is.

Most azonban a FIFA korábbi elnöke, Sepp Blatter, aki egyébként 2016-ban korrupciós botrány miatt kényszerült távozni, az X-en azt írta, hogy a futball soha nem válhat a politikai hatalom játszóterévé. Glenn Micallef, az Európai Unió sportért felelős biztosa azt nyilatkozta, hogy a sportszervezetek ügye nem lehet a politikusok hatásköre. – A sportdöntések befolyásolása, a sport politikai fegyverként alkalmazása aláásná a sport autonómiáját – tette hozzá. Véleményt nyilvánított a vébén továbbra is versenyben lévő angol válogatott német szövetségi kapitánya, Thomas Tuchel, aki szerint teljes zűrzavar uralkodik a világbajnokság fegyelmi eljárásai körül. A helyzet azért pikáns, mert Anglia Mexikó elleni mérkőzésén Jarell Quansah brit játékost is kiállították. – Meg tudjuk változtatni ezt a helyzet, vagy nem? Mi folyik itt? – tette fel a kérdést.”

A New York-i The Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban gazdasági és üzleti témákkal, valamint pénzügyi hírekkel foglalkozó, a republikánusokhoz húzó napilap ezt írja:

„Nincs olyan vita, amelybe Trump amerikai elnök ne avatkozna bele. A telefonhívása után a FIFA fegyelmi bizottsága egy évre felfüggesztette a piros lapot, bár részletes magyarázatot nem adott. Infantino, a FIFA elnöke hétfőn azt mondta, hogy sem ő, sem Trump nem gyakorolt ​​semmilyen befolyást a testületre. De Trump beavatkozására mostantól a legtöbb ember emlékezni fog. Kár, hogy ez volt messze a legjobb amerikai férfiválogatott a világbajnokságok történetében. Ráadásul ez a világbajnokság megmutatta a világ minden tájáról érkező vendég futballszurkolóknak az amerikaiak barátságos, földhözragadt oldalát.”

Az amszterdami de Volkskrant című közép-baloldali napilap ezt írja:

„A FIFA fegyelmi bizottságának elsődleges feladata a fair play biztosítása. Az a tény, hogy a testület engedett Infantino nyomásának, ismét azt bizonyítja, hogy a FIFA egy korrupt szervezet. Trump amerikai elnök az egész világ szeme láttára megmutatta, hogy nem törődik a játékszabályokkal, még a futballban sem. Arrogánsan és minden szégyenkezés nélkül az erősebb jogát gyakorolja. És sajnos eddig a futballban senki sem állt az útjába. Remélhetőleg sok szövetségnek elege van belőle. Az európai labdarúgó-szövetség (UEFA) már példátlanul határozottan jelentette ki, hogy a FIFA átlépte a »örös vonalat«. Ha kiderül, hogy Infantino valóban közvetlenül érintett volt, akkor nem maradhat a FIFA-elnöke.”

A londoni The Telegraph című, 1855-ben alapított konzervatív napilap  ezt írja:

„Ez a világbajnokság eddig egy nagyszerű torna volt teltházas stadionokkal, kiváló futballal és számos meglepetéssel – nem utolsósorban Brazília kiesésével Norvégia ellen. De ez a botrány azzal fenyeget, hogy beárnyékolja azt, ami az USA sikere lehetne. Infantino, a FIFA elnöke tovább rontotta szervezete hírnevét, amely elődje, Sepp Blatter alatt már a korrupció szinonimájává vált. Le kellene mondania.”

A tokiói Asahi Shimbun című, 1879-ben alapított, reggel 5,1 millió és este 1,55 millió példányszámban kiadott, a világ harmadik legnagyobb példányszámban megjelenő közép-baloldali, liberális napilapja ezt  jegyzi meg erről a témáról:

„Trump amerikai elnök példátlan beavatkozása ismét megmutatta, hogy az egész több kárt okozott az USA-nak, mint hasznot. A nyolcaddöntőben az amerikai csapat nem tudott teljesíteni és kiesett a tornáról. A játékosokat láthatóan súlyosan megterhelte a vita.”

A bogotai El Tiempo című centrista napilap jegyzete szerint:

„A FIFA fegyelmi bizottsága példátlan döntést hozott Folarin Balogun, az amerikai válogatott játékosa eltiltásának feloldásáról. Ez sajnálatos, és következményekkel jár. Az UEFA közleménye egyértelmű: amikor a jogbiztonság már nem garantált, a játék tisztasága megkérdőjeleződik – és ez aláássa egy verseny hitelességét.”

Az UEFA súlyos vádakat emelt a FIFA ellen, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget (FIFA) azzal vádolják, hogy Donald Trump amerikai elnök beavatkozása miatt feloldotta egy amerikai válogatott játékos eltiltását. A FIFA fegyelmi bizottsága engedélyezte Folarin Balogun csatárnak, hogy játsszon a hétfő esti nyolcaddöntős mérkőzésen Belgium ellen, annak ellenére, hogy az előző mérkőzésen piros lapot kapott. Ez szakadást okozott az UEFA és a FIFA között, Gianni Infantino elnöksége alatt. Az UEFA azzal vádolja a FIFA-t, hogy ezzel a «példátlan, érthetetlen és indokolatlan döntéssel» aláássa a verseny tisztaságát, és hosszú távon a futball hitelességét.

A FIFA vasárnap bejelentette, hogy Balogun, a valaha legsikeresebb amerikai csatár eltiltását felfüggesztik. Trump megerősítette, hogy felkérte Infantinót a piros lap felülvizsgálatára. Úgy véli, hogy a »szörnyű« játékvezető döntése indokolatlan – mondta Trump hétfőn az Ovális Irodában az újságíróknak. »Egyszerűen azért kértem a felülvizsgálatot, mert nem hiszem, hogy szabálytalanság volt«.

Infantino egy nyilatkozatban elutasította a FIFA-t ért kritikákat. Azt mondta, hogy valóban kapott egy hívást Trumptól az ügyben, de a FIFA fegyelmi bizottsága »független«. Erre mutatott rá a Trumppal folytatott beszélgetésében. Elmagyarázta, hogy a folyamatban lévő ügyben a FIFA független igazságszolgáltatási szervei fognak dönteni. »Így működik a FIFA rendszere, és én mindig is védeni fogom ezt az elvet«.

Korábban több média is beszámolt az amerikai elnök beavatkozásáról. Számos futballtisztviselő, edző és politikus dühösen reagált a jelentésekre. Hétfőn a FIFA elfogadhatatlannak nyilvánította a Belga Labdarúgó Szövetség fellebbezését a tilalom felfüggesztése ellen. A szövetség nem volt fél az eljárásban, ezért »nincs joga fellebbezni a döntés ellen«.”

Trump érvényesíti szabályait, írja a barcelonai La Vanguardia című spanyol-katalán közép-liberális, monarchista napilap az amerikai elnök intézkedéseiről:

„Felháborodás a futballvilágban. Balogun piros lapjának visszavonásáról szóló döntés jelentéktelennek tűnhet, de mögötte az a tény áll, hogy Trump úgy véli, pénzzel bármi lehetséges. Az amerikai piac által generált profitnak köszönhetően a jelenlegi világbajnokság bevételei elérhetik a tizenkét milliárd dollárt – kétszer annyit, mint a legutóbbi, katari világbajnokságon. Trumpnak azt kell gondolnia, hogy miután segített a FIFA-nak ilyen magas profitot elérni, követelheti és érvényesítheti szabályait. És pontosan ezt teszi.”

Marie Le Pen vágya az Élysée palota

Árnyék az Élysée-palotán, írja erről a madridi El País című közép-baloldali napilap:

„A Nemzeti Tömörülés vezetője egy olyan ítélet stigmájával kezdi meg választási kampányát, amely a súlyos büntetések mellett a szükséges rugalmasságot is magában foglalja ahhoz, hogy nyitva tartsa politikai túlélésének lehetőségét. Le Pen az európai szélsőjobboldal leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetője, és a közvélemény-kutatások szerint a legkedveltebb jelölt Emmanuel Macron utódlására a köztársasági elnöki poszton. Az elítélt személy Élysée-palotába költözésének lehetősége presztízsveszteség árnyékát veti a választási folyamatra, és – ha nyer – magára a hivatalra is. Az ítélet nem hagy kétséget a Nemzeti Tömörülés vezetőjének bűnösségével kapcsolatban abban a rendszerben, amely több mint egy évtizeden át több millió eurót cibált ki az Európai Parlamentből pártja számára. Ugyanakkor a bírák elég alacsony ítéletet szabtak ahhoz, hogy indulhasson a választásokon. Ezzel az egyik kedvenc érvét adták neki. Kedvenc érveiket használták fel: a vádat, hogy a francia igazságszolgáltatás beavatkozik a demokratikus folyamatba, és azt az állítást, hogy összeesküvés szabotálja a jelöltségét. Az üzenet egyértelmű: a bírák döntenek a cselekedetek és tények jogszerűségéről, de végső soron a polgárok döntik majd el, hogy ki fogja irányítani őket.”

A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap a Le Pen elleni ítéletről így ír:

„Akár Bardella, akár Le Pen: annak az esélye, hogy egy Nemzeti Tömörülés jelöltje jövőre az Élysée-palotába kerüljön, jobb, mint valaha. Egyre többen tartják megválaszthatónak a pártot, és egyre inkább veti le rossz hírnevét a még radikálisabb versenyben. A Nemzeti Tömörülés egy rajta kívül álló fejleményből is profitál. Sokkal radikálisabb pártok vették át a helyüket a politikai színtér peremén. Hirtelen a Nemzeti Tömörülés mérsékelt alternatívaként jelenik meg. De még majdnem tíz hónap van hátra a jövő áprilisi elnökválasztásig. Franciaország jövője továbbra is a szavazóurnánál fog eldőlni, nem a tárgyalóteremben. És ez jó dolog.”

Lapszemle. Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)