Szerbia július 14-én, hétfőn úgynevezett zártkörű kötvénykibocsátás (private bond placement) révén 500 millió euróval növelte adósságát.
Egy közép- és kelet-európai ország esetében, a szakértők szerint ez az elmúlt több mint egy évtized legnagyobb ilyen jellegű kötvénykibocsátása.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ez egyben az első alkalom is, hogy Szerbia ilyen módon értékesíti értékpapírjait – írja az N1.
Nem ismert, hogy ki vásárolta meg a szerb államkötvényeket. A rendelkezésre álló adatok szerint a kötvények lejárata 2032 júliusa, a kamatláb pedig 4,75 százalékos.
Mi az a zártkörű kötvénykibocsátás?
Nenad Gujaničić, a Momentum brókercég vezető brókere és tőzsdei elemző az N1-nek elmondta, hogy ez a hitelfelvétel meglehetősen szokatlan, és valószínűleg először fordul elő, hogy Szerbia ilyen ad hoc jelleggel vesz fel hitelt.
„Különösen annak fényében szokatlan, hogy Szerbia nemrég jelentős eurókötvény-kibocsátásokat hajtott végre” – hangsúlyozta Gujaničić.
Magyarázata szerint a zártkörű kibocsátás közvetlen tőkebevonást jelent, vagyis olyan kibocsátást, amelynek során az értékpapírokat előre ismert vásárlónak értékesítik.
„Ezt a tőkebevonási módszert akkor alkalmazzák, amikor időt szeretnének nyerni, ugyanakkor általában valamivel drágább, mivel kimaradnak a nemzetközi piacon történő hagyományos tőkebevonás megszokott lépései” – mondta az elemző.
Áprilisban mintegy hárommilliárd euró értékben bocsátottak ki kötvényeket
Az N1 emlékeztetett arra, hogy áprilisban a Szerbiai Nemzeti Bank közlése szerint az állam „történetében először” három részletben (úgynevezett triple tranche) hajtott végre eurókötvény-kibocsátást: két euróalapú és egy dolláralapú kötvényt értékesített nemzetközi befektetőknek, összesen csaknem hárommilliárd euró értékben.
Akkor a kibocsátás a „hagyományos” módon történt, és Siniša Mali pénzügyminiszter azt is ismertette, milyen célokra használják fel a kölcsönt.
Elmondása szerint az első, egymilliárd euró értékű kötvénycsomagot – amelynek lejárata 2031-ben esedékes, kuponkamata pedig 4,25 százalékos – a következő évben lejáró kötvények idő előtti visszavásárlására fordítják.
A második, 900 millió euró értékű részletet kizárólag zöldprojektek finanszírozására használják fel, például a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, vonatok beszerzésére, a belgrádi metró projektjére és más beruházásokra – közölte Mali.
A harmadik részletből származó forrásokat szintén nagy tőkeigényű projektekre fordítják a „Szerbia 2030” nemzeti stratégia keretében – hangsúlyozta akkor a kormány első alelnöke.
Illusztráció (Freepik)
