Péntektől az állam ismét csökkentheti az üzemanyagra kivetett jövedéki adót, ezúttal 20 százalékkal. Aleksandar Vučić szerb elnök közölte, hogy ezt fogja javasolni a kormánynak és a pénzügyminiszternek annak érdekében, hogy „tisztességes szinten” maradjon a polgárok számára az üzemanyag ára.
Nenad Gujaničić bróker az Insajdernek nyilatkozva úgy véli, hogy ez az intézkedés nem vezet majd az üzemanyag árának csökkenéséhez a töltőállomásokon, hanem szerinte inkább azt a célt szolgálja, hogy ne következzen be újabb drágulás.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Nem tartom reálisnak, hogy az üzemanyag árának csökkenésére számítsunk, egyszerűen azért, mert az államunk az elmúlt hónapokban meghozott intézkedései elsősorban arra irányultak, hogy ne következzen be jelentős áremelkedés, mindenekelőtt a dízel esetében, amely az ellátás szempontjából is kritikus. Úgy gondolom, hogy ha ezt az intézkedést elfogadják, akkor annak elsősorban az lesz a célja, hogy ne emelkedjen az üzemanyag ára, tekintettel a nyersolaj világpiaci árának az elmúlt napokban tapasztalt növekedésére” – mondta Gujaničić.
A közel-keleti háború globális árváltozásokat idézett elő, Szerbia azonban ismét kiemelkedik a régióban, ugyanis itt a legdrágább a dízel. Felmerül a kérdés, hogy miért nem csökkentek jelentősebben az árak, amikor a helyzet legalább átmenetileg enyhült. Gujaničić szerint ennek több oka is van.
„Alapvetően minden országnak megvan a saját modellje arra, hogyan határozza meg az üzemanyag árát. Az alapárat a nyersolaj ára jelenti, ehhez jönnek az állami terhek, amelyek hazánkban magasabbak, mint a régió többi országában, különösen a dízel esetében. A harmadik tényező pedig a dinár és a dollár árfolyamának alakulása. Tehát ez a három összetevő befolyásolja a töltőállomásokon fizetendő árat, és a legfontosabb tényező – természetesen a nyersolaj ára mellett – az állami elvonások mértéke. A jövedéki adó mellett jelentős tétel a 20 százalékos áfa is. Ezek mind állami bevételek, és rendkívül fontos részét képezik a költségvetésnek. Az idei évben várhatóan a költségvetési bevételek mintegy 15–16 százaléka származik majd az üzemanyag-értékesítésből, akár a jövedéki adóból, akár az áfából. Ez rendkívül jelentős összeg. Egyértelmű, hogy az üzemanyagra kivetett jövedéki adó általában a jövedékiadó-bevételek legnagyobb tétele” – mondta Gujaničić.
Arsić: A magas jövedéki adók miatt az üzemanyag nem lesz jelentősen olcsóbb
Az elnök korábban arról beszélt, hogy a gazdaság megszenvedi a jövedéki adó csökkentését, és az állam hatalmas bevételtől esik el emiatt. Gujaničić szerint azonban az államnak nem feltétlenül kellett volna ezt az intézkedést alkalmaznia, mivel más eszközök is rendelkezésre állnak az alacsonyabb üzemanyagárak fenntartására.
„Alapvetően nem volt kötelező ezt megtenni. Vannak ugyan ritka országok, amelyekben közvetlen kapcsolat van a töltőállomási árak és az állami szabályozás között. Ilyen például az Egyesült Államok, ahol az üzemanyag ára jelenleg átlagosan mintegy 50 százalékkal magasabb, mint februárban, vagyis a közel-keleti konfliktus kezdete előtt volt. Az országok többsége azonban, különösen Európában, ezt a stratégiát választotta, egyszerűen azért, hogy ne erősödjenek az inflációs nyomások.
Másrészt ez bizonyos értelemben kívánatos populista intézkedés is, mivel a lakosság nagy része használ üzemanyagot, és ez olyan termék – akárcsak az elektromos energia –, amelyre a polgárok különösen érzékenyek. Vannak ritka országok, amelyek még az áfát is csökkentették, például Spanyolország és Lengyelország, de a többség a jövedéki adó mérsékléséhez folyamodott, hasonlóan ahhoz, ahogy Szerbia is eljár” – zárta nyilatkozatát Gujaničić.
Illusztráció (Freepik)
