Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentése, miszerint a nagykorú polgároknak szánt pénzt részvényalapokból fizetik ki, felvetette a kérdést, hogy pontosan melyik alapról van szó, és valójában honnan biztosítják az ehhez szükséges forrásokat.
Vučić nemrég egy intézkedéscsomagot jelentett be, amelynek keretében a legtöbb pénzt a nyugdíjasok, különösen a leginkább rászorulók kapnák. Az intézkedések azonban nemcsak az idősekre vonatkoznak majd, hanem minden nagykorú állampolgárra is, noha egyelőre nem ismert, hogy pontosan mekkora összeget fizetnek ki.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ez számos kérdést vetett fel a nyilvánosságban. Az egyik legfontosabb, hogy honnan származik az a pénz, amelyet a polgárok között szétosztanak, illetve hogy az állami bőkezűség miatt tovább nőhet-e az ország eladósodottsága – írja a Danas.
A loznicai térségben tett látogatása során Vučić egy rövid mondatban utalt arra, honnan érkezhetnek ezek a források.
„Okosan gazdálkodtunk, és éveken át gyűjtöttük a pénzt. Már 15 éve halmozódik ez az összeg a Részvénykezelő Alapban (Akcijski fond), így most minden nagykorú polgárt megörvendeztethetünk. Nem óriási összegről van szó, de ez a figyelmesség jele, és annak bizonyítéka, hogy az állam felelős gazdaként viselkedik” – hangsúlyozta Aleksandar Vučić szerb elnök.
Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, látható, hogy Szerbiában két, nagyon hasonló nevű alap is működött: a Részvénykezelő Alap (Akcijski fond), amelyet 2001-ben hoztak létre, valamint a Részvényesi Alap (Akcionarski fond), amely 2010-ben alakult meg.
A Részvénykezelő Alap elsődleges feladata az volt, hogy ideiglenesen átvegye a privatizáció során keletkezett egyes állami és társadalmi tulajdonú részvényeket, megszervezze azok értékesítését, majd az eladásból származó bevételt a költségvetésbe utalja.
Az alaphoz kerültek többek között azok a részvények, amelyek a társadalmi vagy állami tulajdon részleges privatizációja után maradtak fenn, azok a részvények, amelyek tulajdonosai lemondtak a részletek fizetéséről, a Fejlesztési Alap által értékesítésre átadott részvények, a privatizáció során megmaradt részvénycsomagok, valamint azok a részvények is, amelyek a privatizált vállalatok vevőivel kötött szerződés felbontása után visszakerültek az államhoz.
Vagyis a Részvénykezelő Alap elsősorban egyfajta állami közvetítőként és ideiglenes részvénytulajdonosként működött, nem pedig befektetési vagy szociális alapként.
A Privatizációs Ügynökségről szóló törvény 2010-es módosítása azonban kimondta, hogy a Privatizációs Ügynökség a Részvénykezelő Alap jogutódjává válik, miközben a Részvénykezelő Alap megszűnik az újonnan létrehozott Részvényesi Alap működésének megkezdésével.
A portfóliójába tartozó részvények és üzletrészek túlnyomó részét átvette az új Részvényesi Alap, kivéve azt a vagyont, amely a felbontott privatizációs szerződések miatt került vissza a Részvénykezelő Alaphoz. Ez a rész a Privatizációs Ügynökség rendszerében maradt.
A Részvényesi Alapot a térítésmentes részvényekhez való jogról szóló törvény 2010-es módosításával hozták létre. Rendeltetése már sokkal inkább megfelel annak, amiről Vučić beszélt: a részvények értékesítéséből származó bevételt a polgárok kifizetésére lehet felhasználni.
A jelenleg hatályos privatizációs törvény szerint a Gazdasági Minisztérium értékesíti a Részvényesi Alap részvényeit és üzletrészeit, valamint az alap nevében és javára jár el.
Mivel ezt az alapot 2010-ben hozták létre, könnyen elképzelhető, hogy Vučić valójában erre utalt, amikor arról beszélt, hogy a pénzt 15 éve gyűjtik.
Vladimir Vasić pénzügyi tanácsadó, a BBS Capital Investment Group alapítója szerint, ha Vučić a privatizációból és az ingyenes részvényekből származó bevételekre gondolt, akkor nagy valószínűséggel a Részvényesi Alapra (Akcionarski fond) vagy a privatizációs folyamatból származó forrásokra utalt, nem pedig a Részvénykezelő Alapra (Akcijski fond).
„A Részvényesi Alap nem klasszikus befektetési alap volt, amelybe a polgárok vagy az állam pénzt fizetett be, hanem olyan intézmény, amely a privatizáció után állami tulajdonban maradt részvényeket és üzletrészeket kezelte” – magyarázta Vladimir Vasić pénzügyi tanácsadó.
Hozzátette, hogy az alap szerepe mára nagyrészt megszűnt, mivel a privatizációs folyamat döntő része lezárult.
„A megmaradt állami vagyon kezelését ma már más állami intézmények és a költségvetési rendszer szabályozza” – mondta a Danasnak nyilatkozó pénzügyi szakértő.
Mint fogalmazott, a Részvényesi Alap feladata az állami részvények kezelése, azok megfelelő időben történő értékesítése, valamint az ingyenes részvényekre jogosult polgárokkal szembeni törvényi kötelezettségek teljesítése volt.
„A pénz elsősorban az állami részvények és más, privatizáció során értékesített vagyon eladásából származott. Nem a polgárok rendszeres befizetéseiből vagy egy külön megtakarítási alapból” – tette hozzá Vasić.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem olyan pénz volt, amely 15 éven át egy külön számlán várakozott.
„A forrásokat a törvényeknek és az államháztartási szabályoknak megfelelően használták fel, ezért nem beszélhetünk olyan »befagyasztott« alapról, amelyből most egyszerűen kifizetéseket teljesíthetnek” – mutatott rá a pénzügyi tanácsadó.
Vasić szerint a bejelentést részletesebben is meg kellene magyarázni.
„Ha az állam valóban ilyen jogcímen kíván pénzt kifizetni a polgároknak, akkor pontosan meg kellene neveznie, milyen forrásból finanszírozza ezt, hogy a nyilvánosság teljes képet kapjon az intézkedésről” – zárta nyilatkozatát Vladimir Vasić, a BBS Capital Investment Group alapítója.
Nenad Gujaničić, a Momentum Securities vezető brókere emlékeztetett arra, hogy az állam az idei évre hárommilliárd eurós költségvetési hiánnyal számolt.
„Ez nagyjából azt a hiányt jelenti, amely idén keletkezik, mert többet költünk annál, mint amennyi bevételünk van. Ez a hárommilliárd euró újabb adósságként rakódik rá a meglévőre, amely már most sem csekély, hiszen csak kamatokra idén közel kétmilliárd eurót fizetünk ki. Ez jól mutatja, mekkora mozgástere van az államnak rendkívüli pénzosztásra” – figyelmeztetett Nenad Gujaničić, a Momentum Securities vezető brókere.
Szavai szerint az államnak nincsenek, illetve nem is lehetnek „fekete kasszái” vagy külön részvényalapjai.
„Az állam által kezelt vagyonból származó valamennyi bevétel – legyen szó bérleti díjról, osztalékról vagy kamatokról – a költségvetés bevételét képezi” – magyarázta Gujaničić.
Hozzátette, hogy legfeljebb rendkívüli bevételekről lehet szó, amelyekkel a költségvetés eredetileg nem számolt, például a néhány hónappal ezelőtti, a Svoj na svome törvényhez kapcsolódó épületlegalizálási akció esetében.
„Ami ezeknek az intézkedéseknek a hatékonyságát illeti, egyértelmű, hogy kapkodva születtek, és demagóg-populista jellegűek. Erre utal az időzítésük, közvetlenül a választások előtt, de az is, hogy nem a leginkább rászoruló társadalmi csoportokat célozzák, hanem a lehető legszélesebb körű lakosságot” – hangsúlyozta Nenad Gujaničić, a Momentum Securities vezető brókere.
