Már negyven százalékon állnak az egyetemisták

Az Új Szerb Politikai Elmélet (Nova Srpska Politička Misao) kutatása szerint a még hivatalosan be sem mutatott hallgatói lista már közel 40 százalékos támogatottságot élvez, ami jelentős növekedést jelent az intézet korábbi előrejelzéséhez képest. Đorđe Vukadinović a Nova portálnak azt nyilatkozta, hogy a kormánypártok továbbra is többségben vannak, ugyanakkor az ellenzék és a hallgatói mozgalom alkotta rendszerellenes tábor már felzárkózott hozzájuk. Egy ilyen kiegyenlített versenyben várhatóan a kampány utolsó szakasza dönthet – hasonló helyzet alakult ki nemrég Magyarországon is.

A még hivatalosan be sem mutatott hallgatói lista a júliusi felmérés szerint már közel 40 százalékos támogatottságot ért el a biztos pártválasztók körében.

Az NSPM főszerkesztője, Đorđe Vukadinović a Novának elmondta, hogy a hallgatói listát támogatók aránya a korábbi mintegy harminc százalékról közel negyven százalékra emelkedett.

“Ez természetesen normális körülmények között is óriási változás lenne, ugyanakkor részben a módszertan megváltozásának eredménye. Ezúttal teljesen elhagytuk azt a válaszlehetőséget, amely korábban mindig szerepelt a kérdőívben: „ellenzem a hatalmat, de még nem tudom, kire fogok szavazni”. Ez az opció korábban a rendszerellenes választók közel tíz százalékát „elvitte”. Miután ezt megszüntettük, a válaszadók többsége a hallgatói listához, kisebb részük pedig a bizonytalanok közé került” – magyarázta Vukadinović.

Hozzátette: a közéletben tudatosan erősített politikai polarizáció is oda vezetett, hogy ma már gyakorlatilag két meghatározó politikai szereplő látható.

“Bizonyos értelemben ez megfelel a valóságnak, ugyanakkor nem szabad abban az illúzióban ringatni magunkat, hogy ezek a szavazatok a kormánypárti táborból érkeztek volna. Vučićnak egyelőre sikerült stabilizálnia saját választói bázisát. Jelentős növekedés ugyan nincs, de csökkenés sem. Legfeljebb a Szerb Szocialista Párt (SPS) szimpatizánsai között tapasztalható némi bizonytalanság, a Szerb Haladó Párt (SNS) szavazói között azonban nem” – mondta.

Vukadinović szerint a felmérésből az is kitűnik, hogy a választások kimenetelét olyan szereplők dönthetik el, akik a közvélemény-kutatások elemzéseiben gyakran háttérbe szorulnak: a parlamenti ellenzék és a kisebbségi pártok.

“A parlamenti ellenzék valójában nem veszített jelentős támogatást, ha ésszerűen csoportosítjuk az erőket. Több választási listán indulva akár a mérleg nyelvévé is válhatnak. Ugyanez igaz a kisebbségi pártokra is, bár ők eddig rendszerint a hatalmat támogatták. Számszerűen még nincs teljes egyensúly, a rendszerellenes tábor valamivel nagyobb, de egyetértek azzal, hogy a kampány rendkívül fontos lesz. Az is kulcskérdés, sikerül-e megszüntetni a rendszerellenes oldal megosztottságát és bizonytalanságát. Ez vonatkozik arra is, hogyan lép fel az ellenzék, illetve arra is, miként alakul a hallgatói mozgalmon belül a lista és a jelöltek kiválasztása” – fogalmazott.

A kampány dönthet, ahogyan Magyarországon is?

Az NSPM felmérése szerint a rendszerellenes tábor – vagyis az ellenzék és a hallgatói mozgalom együtt – már csaknem utolérte a kormánypártokat.

Felmerül tehát a kérdés: vajon a kampány lesz-e a döntő tényező? Hasonló helyzet alakult ki nemrég Magyarországon is, ahol Orbán Viktor 16 év után elveszítette a hatalmat.

Erre hívta fel a figyelmet az X közösségi oldalon Aleksandar Ivković politológus is. Szerinte a jelenlegi magyar miniszterelnök, Magyar Péter 2025-ben végig vezetett a közvélemény-kutatásokban, de előnye nem volt jelentős. A fordulópontot a választások kiírása jelentette.

“Magyar Péter egész 2025-ben vezetett, de nem behozhatatlan előnnyel. A választások kiírását követően azonban teljesen elszakadt ellenfelétől és eldöntötte a versenyt. Ehhez magas színvonalú kampányra és kiváló szervezettségre volt szükség, amellyel rendelkezett” – írta Ivković.

Hozzátette: több kisebb párt, amelyek a kampány előtt még 11–12 százalékon álltak, végül hat százalék körüli eredményt értek el. Közülük a legtöbb a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom, amely Orbán Viktor lehetséges koalíciós partnere lehetett volna, ha a Fidesz többséget szerez.

Abban nincs vita, hogy a szerb hatalom gyakorlatilag folyamatos kampányüzemmódban működik, ugyanakkor a hallgatók is fokozzák előkészületeiket, bár stratégiájuk részleteiről továbbra sem árulnak el sokat.

Az elmúlt napokban bejelentették az Egyetemista hív elnevezésű akciót, amelynek célja, hogy még szorosabb kapcsolatot építsenek ki azokkal, akik az elmúlt másfél évben támogatták követeléseiket és az előrehozott parlamenti választások kiírását.

Korábban a hallgatók a Novának elmondták: fel szeretnék venni a kapcsolatot azzal a 400 ezer emberrel, akik tavaly december végén az Írd ki a győzelmet akció során megadták elérhetőségüket. A személyes beszélgetések mellett arra is kérik őket, hogy vegyenek részt a választások ellenőrzésében és más kampánytevékenységekben.

Ezt támasztja alá az ETF blokádban lévő hallgatóinak közelmúltbeli bejelentése is, miszerint csaknem 15 ezer választási ellenőrt képeznek ki.

Miközben a hallgatói mozgalom hónapok óta közvetlen kapcsolatépítésre, terepmunkára és önkéntesek bevonására építi stratégiáját, a Szerb Haladó Párt (SNS) sem tétlen.

A kormánypárt már hosszabb ideje készül a várhatóan az év végén esedékes választásokra. Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy a kampány során bejárja az országot, és – saját szavai szerint – „egyszerű állampolgárként”, saját autójával látogatja majd végig a településeket.

Az is jól látható, hogy az SNS az utóbbi hónapokban különösen a kisebb településeken fokozta terepi aktivitását. Míg a hallgatói mozgalom elsősorban aktivistákra és önkéntesekre támaszkodik, addig az SNS vezetése – Miloš Vučević pártelnökkel és Ana Brnabić házelnökkel az élen – több helyszínen sátras népünnepélyeket szervez, zenével, étellel, itallal és a szimpatizánsokkal való találkozókkal.