Biztonságosabbá lehetne-e tenni a vasúti átjárókat?

Az N1 riportere szerint Szerbiában mintegy 2000 vasúti átjáró található. Az egyiken, a Hódság és Liliomos közötti úton történt közlekedési balesetben pedig ma egy anya és gyermeke vesztette életét, amikor egy vonat nekiütközött az autójuknak.

„Egy 29 éves anya és egy hároméves kisgyermek öt perccel korábban még csak nem is gondoltak arra, hogy ilyesmi megtörténhet velük, mégis kiléptek az életből. És ez szinte minden nap megtörténik” – mondta Vladimir Simidžija közlekedési mérnök.

Mint kiemelte, az alapvető kérdés az, hogyan lehet ezt megakadályozni, és mit kell tenni annak érdekében, hogy ilyen esetek ne történjenek. Véleménye szerint számos változtatásra lenne szükség ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon, ezeket a változtatásokat pedig csak azok a szakemberek tudják megtervezni és végrehajtani, akik ezen a területen dolgoznak.

„Szakmai feladatot a szakembereknek: bízzuk a feladatot olyan emberekre, akik az életüket ennek szentelték. Adjunk nekik pontos feladatot: érjünk el biztonságosabb közlekedést, konkrétan biztonságosabbat. Az eredmények mutassák meg, hogy hat hónap alatt javítani tudunk a jelenlegi helyzeten, egy év múlva pedig még tovább javulunk, és haladjunk ezen az úton. Sajnos nehezen fogunk eljutni idáig” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy „a közlekedésben a közlekedés résztvevőinek óvatosságának kell az első helyen állnia”.

„Mindenkinek vigyáznia kell magára, de ha az adott vasúti átjáró automatizált, és biztosítja a biztonságos átkelést, vagy megállítja a járműveket, ha vonat közeledik, akkor nem tudjuk, ebben az esetben mi történt. Ha azonban volt sorompó, akkor felmerül a kérdés, hogyan kerülhetett a jármű a sínekre. A vizsgálat majd megmutatja, mi történt. Meg kell állapítani az igazságot, és azt, hogy ki milyen mulasztást követett el, hogy a szakemberek olyan intézkedéseket dolgozhassanak ki, amelyekkel megelőzhetők az ilyen esetek” – mondta.

Elmondása szerint „a vonatnak sem kell 80 kilométeres sebességgel áthaladnia a gyalogos-átkelőhelyen”.

„Olyan sebességgel is haladhatna, amely lehetővé teszi számára, hogy szükség esetén lassítson, és meg tudjon állni, ha járművet vagy gyalogost lát. Felmerül a kérdés, hogy mennyit veszítene ezzel a vasút a menetidőből – néhány másodpercet. Ez egy olyan intézkedés, amely eredményt hozhatna. Miért ne lehetne minden vasúti átjárót úgy biztosítani, hogy ne történhessen baleset? Az, hogy egy baleset ne következhessen be, a legbiztonságosabb intézkedés. Ha nem történhet meg, akkor nem is fog megtörténni. Vannak megoldások” – mondta, hozzátéve, hogy az utak szintkülönbséggel történő elvezetésére, vagyis külön szintű kereszteződések kialakítására is van lehetőség, így az utak és a vasúti pályák nem kereszteznék egymást egy szintben.

Hozzátette, hogy ezek nem feltétlenül drága megoldások.

„Meg lehet ezt valósítani, de foglalkozni kell vele, és akarni kell, hogy megoldjuk. A kamerák olcsó intézkedést jelentenek, és kötelezően ki kellene helyezni egy nagy táblát is azzal a felirattal, hogy »A kamera felvételt készít«, hogy a sofőrök számára egyértelmű legyen, amikor megközelítik az átjárót. Nem fognak úgy közlekedni, hogy abból baj legyen, jobban odafigyelnek. Számomra ez tűnik a legolcsóbb megoldásnak, aztán pedig mélyebben kell foglalkozni a problémával. Szerbiában nincs túl sok vasútvonal, ezt meg lehet oldani, csak foglalkozni kell vele, és az illetékeseknek is akarniuk kell a probléma megoldását, jelentőséget kell tulajdonítaniuk neki, el kell indulniuk ezen az úton, és el kell jutniuk a célig” – mondta.

Fotó: Freepik