Az ellenzék már februárban kezdeményezte, hogy a parlament tűzze napirendre Đuro Macut kormányával szembeni bizalmatlansági indítványt, a hatalom azonban ezt hónapokon át figyelmen kívül hagyta. Most viszont, a nyár közepén Ana Brnabić házelnök rendkívüli ülést hívott össze, amelynek egyetlen napirendi pontja annak megállapítása lesz, hogy a jelenlegi kormány élvezi-e még a parlament bizalmát. A történet érdekessége, hogy ezúttal a rendkívüli ülés összehívását a kormánytöbbség képviselői kezdeményezték.
A parlament rendkívüli ülése ilyen formában precedensnek számít, állapítja meg cikkében az N1.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
“Már önmagában az egész történet precedensértékű. A bizalmatlansági indítványt 62 ellenzéki képviselő kezdeményezte. Ezután hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egyáltalán napirendre kerüljön+ – mondta Vladimir Erceg, a Nyitott Parlament (Otvoreni parlament) munkatársa.
A parlamenti többség végül váratlanul elfogadta, hogy mégis megtartsák az erről szóló ülést. Elemzők szerint ebből azonban nem szabad arra következtetni, hogy Aleksandar Vučić államfő valóban hagyná, hogy a bizalmatlansági indítványt meg is szavazzák.
“Ha most elfogadná, hogy a kormány az ellenzék kezdeményezésére bukjon meg, azzal gyengeséget mutatna a saját választói és hívei előtt. Kétlem, hogy erre kész lenne, hiszen éppen arra építi politikai imázsát, hogy ő egy megtörhetetlen vezető” – mondta Dragomir Anđelković politikai elemző.
A parlamenti többség várhatóan felsorakozik vezetője mögött, és az elemzők, valamint az ellenzék szerint megpróbálja majd lerövidíteni, illetve akadályozni a vitát.
Eközben az ellenzék élni kíván azzal a ritka lehetőséggel, hogy időkorlát nélkül ismertetheti érveit arról, miért tartja bizalomra érdemtelennek a kormányt.
“Ez gyakorlatilag minden tárcát, minden minisztériumot érint, és mindazt, amit ma átélünk. Márpedig katasztrófát élünk át. Szerbia mára mélyen kriminalizálódott állammá vált. Nemcsak kriminalizálódott, hanem teljes egészében foglyul ejtett állam lett” – fogalmazott Miroslav Aleksić, a Szerbia Népi Mozgalmának vezetője.
“A holnapi vita minden egyes másodpercét arra fogjuk felhasználni, hogy emlékeztessük a polgárokat arra, milyen bűnszervezet irányítja az országot” – jelentette ki Robert Kozma, a Zöld-baloldal képviselője.
Az ellenzék szerint a kulturális miniszter elleni vádirat – amely eredetileg a vita kezdeményezésének egyik fő oka volt – mellett szó lesz a Senjak-ügyről, az oktatás, az igazságszolgáltatás, a rendőrség és az egészségügy helyzetéről is.
„Valószínűleg bizalmat szavaznak majd a kormánynak”
Arra a kérdésre, milyen eredmény várható az ülés végén, a megszólalók így válaszoltak:
“A kormányzó rezsim addig nem tud rendkívüli választásokat kiírni, amíg fennáll ez az intézményi akadály, vagyis amíg napirenden van a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány” – mondta Robert Kozma.
“Valószínűleg meg fogják szavazni a bizalmat a kormánynak, annak ellenére, hogy tudják: rövid időn belül úgyis feloszlatják majd” – vélekedett Miroslav Aleksić.
Hogy ez mennyire hamar történhet meg, továbbra is bizonytalan.
“Vučić mindenesetre előkészíti a terepet arra, hogy akkor írja ki a választásokat, amikor az számára a legkedvezőbb. Elképzelhető, hogy úgy látja: most jött el az a pillanat, amikor végrehajthatja az általa elképzelt választási manipulációt” – mondta Dragomir Anđelković.
Az N1 által megszólaltatott elemzők szerint arra, hogy mikor kerül sor a választásokra, a következő néhány hónapban kapnak választ a szerbiai polgárok.
