A Menekültügyi és Migrációs Biztosság adatai szerint 2020 és 2025 között 133 114 személy szerzett szerb állampolgárságot. Ana Gođevac, a Szabadság és Igazság Pártjának (SSP) a választói névjegyzék felülvizsgálatával foglalkozó bizottságba delegált tagja azt kérdezte a Belügyminisztériumtól, hogy az új állampolgárokat valóban ott jelentették-e be, ahol ténylegesen élnek, vagy olyan címekre, amelyeket a választói akarat befolyásolására használnak. Választ azonban nem kapott.
Ana Gođevac elmondta, hogy pártja adatokat kért a Belügyminisztériumtól arról, hol vannak bejelentve az új állampolgárok, illetve mely címekre jelentettek be nagy számú személyt, de nem kaptak választ.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Gođevac a Nova.rs-nek elmondta, hogy a választói névjegyzék az egyik kulcsfontosságú eszköz, amelyen keresztül a jelenlegi rezsim manipulálja a választási eredményeket.
„Amikor rövid időn belül ugyanarra a címre több tucat vagy akár több mint száz, egymással rokoni kapcsolatban nem álló személyt jelentettek be, illetve amikor a boszniai Szerb Köztársaság olyan magas rangú tisztségviselői vannak szerbiai címekre bejelentve, mint Milorad Dodik, Nenad Stevandić vagy a sokolaci Milovan Cicko Bjelica, akik bizonyosan nem élhetnek Szerbiában, teljesen logikus ellenőrizni, hogy ezek a személyek valóban az adott címeken laknak-e” – mondta Gođevac.
Emlékeztetett arra, hogy a Szabadság és Igazság Pártja már 2023 előtt bizonyítékokat gyűjtött arról, hogy szervezett csoportokban szállítottak embereket az új-belgrádi Belügyminisztériumba lakcímbejelentés céljából.
„Hogy lehet, hogy ez nem tűnt fel annak, aki törvényesen végezte a munkáját? Valamilyen akció volt ez – egy útlevél ajándékba egy fiktív lakcím mellé?” – tette fel a kérdést Gođevac, aki szerint a Belügyminisztérium rendelkezik azokkal az adatokkal, amelyekből kiderül, milyen címekre jelentették be ezeket a személyeket, mikor szerezték meg az állampolgárságot, illetve vannak-e olyan címek, amelyekre szokatlanul sok új állampolgárt jelentettek be.
Ognjen Rašuo, a Zöld–Baloldali Frontnak a választói névjegyzék felülvizsgálatával foglalkozó bizottságba delegált tagja szintén azt nyilatkozta a Nova.rs-nek, hogy a Belügyminisztériumnak a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül válaszolnia kell a bizottság által kért bármely adatra.
„Ha nekünk sem adják meg ezeket az információkat, nem látom, hogyan kaphatnák meg azokat az állampolgárok. Milyen alapon és hogyan juthat hozzá ezekhez az adatokhoz az, akit érdekelnek, ha még a bizottság egyik tagja sem kaphatja meg őket?” – kérdezte Rašuo.
Kiemelte, hogy a Belügyminisztérium birtokolja és ellenőrzi ezeket az adatokat.
„Az állampolgárok lakóhelyére vonatkozó minden adat a Belügyminisztériumban található. Ez az ő nyilvántartásuk. Én csak tényekről beszélek. A kérelmet elküldték, de nem válaszoltak, és biztos vagyok benne, hogy ezeknek az embereknek egy része, sőt talán a nagyobb részük szabályos eljárás során szerezte meg az állampolgárságot. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy történtek bizonyos visszaélések, de azt nem tudom, milyen mértékben” – mondta Rašuo.
Hozzátette: még ha a Belügyminisztérium át is adná a kért információkat, már nem maradna elegendő idő arra, hogy sok mindent elvégezzenek.
„A paradoxon az, hogy azokat a címeket, amelyekre ezek az emberek be vannak jelentve, éppen a Belügyminisztériumnak kellene ellenőriznie. Az az eljárás, amelynek keretében a bizottságnak helyszíni ellenőrzéseket kellene végeznie, rendkívül bonyolult. Ráadásul nekünk, 10–20 bizottsági tagnak és 10 helyettesnek sem időnk, sem lehetőségünk nincs arra, hogy ésszerű időn belül minden ilyen személyt és Szerbia valamennyi címét ellenőrizzük” – zárta nyilatkozatát a Nova.rs beszélgetőtársa.
Fotó: 021.rs
