Szerbia a világ élvonalában van az egy lakosra jutó 52 ár termőfölddel

Szerbia az egyik legértékesebb természeti kincsével – a termőfölddel – büszkélkedhet. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ezeket az erőforrásokat még mindig nem használják ki olyan mértékben, ami erőteljesebb gazdasági növekedést hozhatna. Az adatok azt mutatják, hogy Szerbia minden egyes lakosára mintegy 52 ár termőföld jut, ami a mezőgazdasági területek és a népesség arányát tekintve lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozza az országot, mint a világ legtöbb részét – írja a Biznis.rs.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2024-es mezőgazdasági összeírása szerint Szerbiában 4 073 703 hektár áll rendelkezésre mezőgazdasági területként, amelyből 3 257 100 hektárt aktívan művelnek.

Ezeken a területeken több mint félmillió – pontosan 508 365 – gazdaság működik. Közülük 506 323 családi gazdaság, míg 2 042 jogi személy és egyéni vállalkozó. Állattenyésztéssel jelenleg 313 495 gazdaság és termelő foglalkozik.

E számok mögött a hazai mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája húzódik meg: a birtokok széttagoltsága. A több mint hárommillió hektár megművelt földterület mintegy 19 millió parcellára oszlik, ami komolyan nehezíti a termelés modernizálását, a korszerű gépesítést és a termelékenység növelését. A szakértők ezért ezt a területet gyakran a legnagyobb szabadtéri gyárként írják le, amelynek termelési potenciálja azonban messze nincs kihasználva.

Ha Szerbiát más országokkal hasonlítjuk össze, a különbség még szembetűnőbb. „Míg egy szerbiai lakosra körülbelül 0,52 hektár termőföld jut, a világátlag mindössze 0,19 hektár. Kínában lakosonként 8 és 10 ár közötti termőföld jut, Indiában 12 és 14 ár között, míg Japán mindössze 3 árral rendelkezik lakosonként. A fejlett európai országok helyzete sem lényegesen kedvezőbb: Nagy-Britanniában és Hollandiában a lakosonkénti termőföld területe 8 és 15 ár között mozog” – nyilatkozta a Biznis.rs-nek Branislav Gulan agrárelemző.

Kiemelte továbbá, hogy a jelentős előny ellenére a hazai agrárium évek óta olyan problémákkal küzd, mint az állattenyésztés visszaesése, az elégtelen öntözés, a gyenge beruházások és a lassú technológiai fejlődés.

Ezért jelenleg előkészítés alatt áll Szerbia új mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiája a 2026 és 2034 közötti időszakra, amely a szerb kormány általi elfogadása után a szektor talpra állításának fő dokumentumává válhat.

Ugyancsak fontos, hogy az állam a 2026-os agrárköltségvetésre mintegy 150 milliárd dinárt különített el, ami a teljes szerbiai költségvetés 7,2 százalékát teszi ki.

A szakma egy része ugyanakkor úgy véli, hogy a támogatások összege önmagában nem lesz elegendő, ha a forrásokat nem a hazai mezőgazdaságot terhelő kulcsfontosságú strukturális problémák megoldására fordítják.

A mezőgazdasági földterületek értékváltozására jó példát mutatnak az állami szántóföldek értékesítési adatai. A korábban hektáronként 150 és 200 euró közötti áron értékesített földeket egyes tulajdonosok ma már mintegy 20 000 euróra becsülik.

Szerbia komparatív előnyét komoly fejlesztési potenciállá alakíthatja, de csak a termeléshez és a piac szervezéséhez való eltérő hozzáállással.

„Az egyik első lépés a fenntartható mezőgazdaságba való intenzívebb befektetés. Ez magában foglalja a termelők képzését a bio- (egyben organikus) termelésről, a megfelelő vetésforgóról és a vegyszerek racionálisabb használatáról, de a korszerű technológiák, például a precíziós mezőgazdaság szélesebb körű alkalmazását is. A digitális terményfigyelő rendszerek, a műholdas felügyelet és az intelligens gépesítés növelhetik a hozamokat, miközben csökkenthetik a termelési költségeket” – véli Gulan.

Elmondása szerint a helyi piacok fejlesztése is fontos szerepet játszik. A hazai termékek közvetlen értékesítése lehetővé teszi a termelők számára, hogy magasabb bevételt érjenek el, míg a fogyasztók frissebb áruhoz jutnak. Különös jelentőséggel bírnak a piacok, amelyekből mintegy 10 000 található Szerbiában, valamint a több mint 5 000 helyi étel- és italpromóciós rendezvény.

„Az adókedvezmények és támogatások több hazai és külföldi befektetőt vonzhatnának a mezőgazdaságba. Különösen kiemelkedik a mintegy 196 000 hektáron elterülő gyümölcstermesztés, valamint a zöldségtermesztés és az állattenyésztés, mint olyan területek, amelyek jelentős potenciállal rendelkeznek a termelés és az export növelésére” – mutat rá Gulan.

2024 folyamán Szerbia 5,1 milliárd euró értékben exportált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, míg az import 3,9 milliárd eurót tett ki. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 1,2 milliárd eurós többlet keletkezett, ami megerősíti, hogy a mezőgazdaság továbbra is az ország egyik legjelentősebb exportőre.

„A hosszú távú fejlődéshez azonban nem elég csupán a termelés növelése. Elengedhetetlen a természeti kincsek, mindenekelőtt a víz megőrzése. Az öntözőrendszerekbe való beruházások és a vízkészletekkel való racionális gazdálkodás a stabilabb hozamok egyik legfontosabb előfeltételének számítanak, különösen a gyakoribbá váló aszályok és a klímaváltozás körülményei között” – mondja az agrárelemző.

Külön figyelem irányul a termelők szövetkezeti szerveződésére is. Szerbiában ma mintegy 5000 szövetkezet létezik, amelyek közül körülbelül 3000 mezőgazdasági. Az összefogás révén a termelők könnyebben juthatnak korszerű gépekhez, közösen léphetnek fel a piacon, és csökkenthetik a termelési költségeket. A világon a becslések szerint mintegy hárommilliárd ember kapcsolódik valamilyen módon a szövetkezetek munkájához, amelyek több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak – vagyis mintegy ötödével többet, mint a multinacionális vállalatok.

További fejlődési lehetőséget jelent a mezőgazdaság és a turizmus összekapcsolása. A falusi gazdaságok, borutak, etno-rendezvények és a gasztronómiai kínálat új bevételeket hozhatnak a vidéki területeknek, és segíthetnek abban, hogy a falvak vonzóbbá váljanak a megélhetés és a befektetések számára.

„Bár Szerbia jelentős természeti erőforrásokkal és a lakosonkénti termőföld kedvező arányával rendelkezik, számos mutató arra utal, hogy ezt a potenciált még nem használták ki teljesen. Éppen ezért az új mezőgazdasági fejlesztési stratégiától azt várják, hogy konkrét megoldásokat kínáljon a termelés modernizálására, a hazai termelők versenyképességének erősítésére, valamint a szerb gazdaság egyik legfontosabb szektorának fenntarthatóbb fejlődésére” – zárja gondolatait Gulan.

Fotó: Pixabay